Tíz beszédes adat Magyarországról

Megjelent a Központi Statisztika Hivatal (KSH) Magyar Statisztikai Zsebkönyve, 2018. Rengeteg adat, majdnem 250 oldalon keresztül, piciben, mert zsebkönyv. Miután a statisztikák jó része valamiért 2010-es számokat vet össze a legfrissebbekkel, van egy honnan hova jutott az ország az elmúlt 8 évben hangulata. Számos olyan mutató van, amit a közszolgálati híradóban biztosan nem fognak bemondani. 

1. Halálozások

Az ország demográfiai adatai rosszak, ebben nincs újdonság. Általában a csökkenő születésszám kap nagyobb hangsúlyt, de a halálozások száma sem alakul jól. Nem csökkent, sőt még nőtt is. (A 2018-as számok még kerekítettek, de nagy eltérés nem lesz a végleges adattól.) A daganatos betegségben elhunytak számát 2010 óta nem sikerült csökkenteni, továbbra is kiugróan sokan halnak meg a keringési rendszer betegsége miatt, és jelentősen nőtt (2010 óta szintén) a légzőrendszeri betegség miatt elhunytak száma. 

Fotó: KSH

A legtöbb férfi 65-69 éves korban hal meg, a legtöbb nő 85-89 évesen. Az EU 28 tagállam között 2017-ben Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozások száma, Bulgária, Lettország és Litvánia mutatói rosszabbak csak. 

2. Mennyivel vagyunk kevesebben?

Negyedmillióval. Ennyivel volt kisebb a magyar népesség 2019 január elsején (9 millió 764 ezer) 2010 január elsejéhez képest a rendkívül magas halálozás és rendkívül alacsony születésszám miatt. A korcsoportok között ötéves bontásban a legtöbben a Ratkó-unokák (40-44-évesek) vannak, ők hozhattak volna fordulatot a demográfiában, de ez nem történt meg.

3. Egészségügyben dolgozók fizetése

145 092 forint. Ennyi volt tavaly a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók havi nettó átlagkeresete. Úgy volt ilyen alacsony, hogy 2017-hez képest 17 százalékkal még nőtt is, akkor minössze 123 050 forintot vihettek haza. Nem csoda, ha a működőképesség határán billeg az egész rendszer a távozók miatt. Itt csökkent a legnagyobb mértékben a teljes munkaidőben foglalkozatottak száma egyetlen év alatt.

Az oktatásban dolgozók nettója 212 955 forint volt tavaly. Ez is alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag 219 412 forintja. Utóbbi aligha pontos, lehetnek benne bejelentési trükközések, hiszen a szárnyaló, munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban például hivatalosan 169 ezer forint a havi nettó kereset, vagy a szintén emberekre vadászó szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban alig 140 ezer, legalábbis papíron. 

A bérek vásárlóereje hiába emelkedett, Európában sereghajtók vagyunk. 

4. Kórházi ágyak száma vs. stadionok

A stadionokról nincs külön statisztika a zsebkönyvben, de a működő kórházi ágyakról igen. 2010-ben 71 216 volt, 2017-ben 68 263. 

Az épülő Puskás Stadion férőhelyeinek száma: 67 889. Az összes új szék az új vagy felújított, vagy még épülő stadionokban: 232 649. A költség 334 milliárd forint.

Fotó: mlsz.hu

Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy: 69,8.

Tízezer lakosra jutó új szék a már átadott vagy még készülő stadionokban: 237,8.

Ez így valóban játék a számokkal. Mert igazából ennyi kórházi ágyra sem lenne szükség, kevesebb, de jobban felszerelt kórházakra lenne szükség. Ahogy a Röntgen blogon írta Kunetz Zsombor:

„Nem működik az alapellátás, jóformán nincs szakellátás és a kórházi osztályok nagy része túlterhelt a nem odavaló betegekkel, akik szociális okból, vagy vastag borítékért foglalják az ágyakat.” (...)

„Magyarországon jelenleg 167 működő kórház van, míg pl. Svédországban 81. (Svédország lakossága a 2017-es adatok szerint 200 000 fővel több, mint Magyarországé, területe pedig négy és félszeres.) Ha sikerülne csökkenteni a hazai kórházak számát, akkor sokkal kevésbé lenne érezhető a szakemberhiány, sokkal professzionálisabb ellátást lehetne nyújtani, jóval rövidebb várólistákkal, a betegségek túlélési és gyógyulási esélyei jelentősen javulhatnának.”

5. Színház

Száz lakosra jutó színházlátogatás:

  • 2017: 86
  • 2018: 73

A helyzet idén még rosszabb lehet, a kulturális tao eltörlése miatt idén több színház léte is veszélybe került. A múzeumlátogatások száma is csökkent, száz lakosra 2017-ben 110 volt, tavaly 96. 

6. Nyugdíjak

A kormány előszeretettel hangoztatja, hogy milyen sokat fordít nyudíjakra, visszaadják, amit az előzőek elvettek, megőrzik a vásárlóerejét, széles, 2,5 milliós szavazóbázisnak udvarolva ezzel. Vagyis minden 4. magyarról beszélünk. 

A nyugdíj forintra valóban több, de a nyugdíjra és egyebekre fordított összeg csökkent a GDP-n belül, nem is jelentéktelen mértékben,

a 2010-es 11,2 százalékról 8,9 százalékra.

A nettó átlagkeresettől is egyre jobban elszakadnak a nyugdíjak, ami nyilván gazdasági szükségszerűség, de így nehezen lesz tartható a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése. 

Az átlagnyugdíj tavaly a nettó átlagkereset 55 százaléka volt. 

A nyugdíjakat az infláció előzetesen becsült mértékéhez igazítja a kormány, idén ez 2,7 százalékos nyugdíjemelést jelentett. Ennél szinte biztosan magasabb lesz az infláció (májusban például 3,9 százalékkal voltak drágábbak a dolgok, mint egy évvel ezelőtt), korrigálni viszont legfeljebb novemberben lehet a mostani szabályok szerint. 

Fotó: KSH

7. Gazdaság

A bruttó hazai termék, a GDP növekedése valóban imponáló. Ehhez kellett a rendkívül jó gazdasági klíma is, az elmúlt három évben valamennyi EU-s országban nőtt a GDP (csak Görögország 2016-os mínusza lóg ki a sorból, de tavaly, tavalyelőtt pozitívan zártak ők is), márpedig a magyar külkereskedelem 80 százaléka az EU-en belül bonyolódik. 

A magyar GDP növekedése – az uniós támogatásoknak fokozott ütemű lehívásának is köszönhetően – 2016-18 között minden évben meghaladta az EU-átlagot. De ez nem kizárólagos magyar bravúr, igaz a visegrádi négyekre, Szlovéniára és Romániára is. Írország és Málta pedig óriási felülteljesítő. 

Fotó: KSH

Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó 10 ország közül Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, az EU-átlag 70 százaléka. Mögöttünk csak Görögország (68 százalék), Románia (64 százalék), Horvátország (63 százalék) és Bulgária (50 százalék). Matolcsy Györgynek mindenesetre megvannak a tervei a felzárkózásra. 

Az Európai Bizottság és a kormány is arra számít, hogy a növekedés üteme lassulni fog, de még így is 4 százalék körül lesz. A jól mutató GDP-adatok ugyanakkor a magyarok életszínvonalát egyelőre semennyire sem közelíti az EU-s országokéhoz. Sőt, már csak két olyan tagállam maradt az EU-ban, ahol a mindennapi kiadásokra még a magyaroknál is kevesebbet tudnak fordítani: az utánunk csatlakozott Bulgáriában és Horvátországban. 

8. Devizaárfolyamok

Éves átlagárfolyamok. Fotó: KSH

9. Kína

Tavaly a külkereskedelmi termékforgalom így nézett ki nagy barátunkkal, Kínával, akinek hevesen udavrol a kormány a kölcsönösen jó gazdasági együttműködés reményében:

  • Behozatal: 1715,8 milliárd forint. 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban
  • Kivitel: 631 milliárd forint. 14,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
  • Egyenleg: - 1084 milliárd forint.

10. Lovas nemzet

Lovak száma

  • 2010-ben: 64 800
  • 2018-ban: 52 100