A G7 arról írt, hogy évente több mint 10 milliárd forintot tesz a magyar állam a Hungaroring Zrt.-be, közben viszont egy osztrák cég milliárdokat vesz ki belőle.

A Forma-1-es versenyek szervezésével és a mogyoródi versenypálya fenntartásával foglalkozó cég az állami támogatás nélkül durván veszteséges lenne, tavaly már az összes jegybevétel 71 százaléka, több mint 13 milliárd forint állami támogatás volt.

A jegyeladást az osztrák jogelőddel rendelkező Ostermann Kft. végzi 1993 óta, ami minden évben verseny nélkül kapja meg az évi több milliárdos állami munkát, a hatályos törvényekkel szembemenve közbeszerzés nélkül.

A cég tulajdonosai, az osztrák Gerstl und Frank GmbH-n keresztül Gerstl Péter és Frank Tamás két évtizedig, az elmúlt pár évben bekövetkezett halálukig voltak a Hungaroring Zrt. igazgatóságának tagjai, utánuk a bécsi és a magyar cég ügyvezetését is Ariane Frank-Meulenbelt vette át, aki 2018 nyarán a Hungaroring Zrt. igazgatósági tagjává is vált, vezetőként a cég szerződéseiről is dönt. A 100 százalékban állami cég egyik igazgatósági tagja a cég legnagyobb piaci partnerének résztulajdonosa és ügyvezetője is, és még fizetést is kap.

A G7 azt írja:

„Az Ostermann Kft. 2010 és 2018 között 12,5 milliárd forint megbízást kapott, szinte kizárólag a Hungaroringtől. Ebből 2,4 milliárd adózott profitot tettek el a tulajdonosok, tehát 19 százalékos profitrátával dolgoztak.”

A Hungaroring Zrt. állítólagos nagy turisztikai hatásáról sincs semmilyen gazdasági elemzés.

Angliában állami támogatás nélkül is sikerült nyereségessé tenni

A G7 említi, hogy az angliai silverstone-i versenyeket szervező cégnek ugyanakkora költségei vannak, mint a Hungaroringnek (évi közel 20 milliárd forint), de négyszer annyi piaci bevételt ért el állami támogatás nélkül. Pedig az angol cég 153 embert alkalmaz, a Hungaroring meg csak 24-et, és Angliában a költségek is jóval nagyobbak, ráadásul Silverstonban több eseményt tartanak több munkavállalóval.

Magyarországon persze kevesebb bevételt érnek el az árszínvonal miatt is, de amíg Angliában egy hasonló versenypálya üzemeltetetésekor 20 milliárd forint bevétel jött 2017-ben, addig Magyarországon ennek csak a negyede, 5,5 milliárd. Az angol cég 2017-ben 221 milliós profitot ért el.

Az ottani céget vezető Stuart Pringle-nek több éves tapasztalata van a motorsportban, végigjárta a ranglétrát, míg a cég vezetésével megbízták. Stuart Pringle 104 millió forintot keresett 2017-ben, míg Gyulay Zsolt egykori olimpiai és világbajnok kajakozó teljes fizetési csomagja a prémiummal és munkáltatói járulékokkal együtt 55 millió forint, amiből a bruttó havi fizetése 2,75 millió. Tehát amíg a brit átlagbér 3,5-szer nagyobb, a két cégvezető fizetése között csak kétszeres a különbség. (G7)