„Nem mi akartunk brandet csinálni az illiberalizmusból, Nyugat-Európa csinált belőle brandet. Mostanra viszont már egyre többen értik, hogy mire gondolunk.”
Így idézte fel Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár és Varga Judit igazságügyminiszter Orbán Viktor leghíresebb, 2014-es tusványosi beszédét az idei fesztiválon rendezett beszélgetésen, amivel a két elképesztően lelkes technokrata politikus pontosan le is írta a saját szerepüket: ők az Orbán-brand katonás rendben dolgozó menedzserei, akik már kifejezetten annak köszönhetik felemelkedésüket, hogy hibátlanul mondják fel az orbánista konglomerátum üzeneteit a nemzetközi térben is.
(Varga Judit esetében erről a jelenségről külön cikkben írtunk részletesen, de hasonló Kovács Zoltán is, aki lehajtott fejjel menetelte végig az egyetem ellen vívott háborút, aminek nemrég még a diákja volt.)
Tusványosi szereplésük ennek megfelelően nem a Németh Zsolt-féle emberi-sztorizgatós, a zord külső mögött az embert is felvillantó produkció volt a közönség szívének megmelengetésére, hanem egy szinte tökéletesre csiszolt termékbemutató. Az utóbbi időben mindkettőjüket leginkább a nemzetközi politika kisebb-nagyobb jelentőségű csatáiból lehet ismerni, Kovács Zoltán egyetlen Magyarországgal szemben kritikus cikket sem hagy szó nélkül a Twitteren vagy blogján, Varga Judit pedig Finnországtól a saját miniszteri meghallgatásáig mindenhol úgy szántja fel a pályát, ahogy az illik is egy ilyen villámgyors felemelkedéshez.
A két háborús veterán most a közönség lázban tartására elmondta, hogyan zajlanak ezek a csaták.
„Azt próbálom elérni, hogy próbáljanak minket megérteni a tárgyalásokon, és értsék meg, hogy nem tudunk úgy reagálni, mint mások”, mondta Varga. „Amikor már nem tudom őket győzködni, akkor az alaptörvény preambulumából, a nemzeti hitvallásból idézek. Amikor jönnek a panellel, hogy szétverjük Európát, akkor megmondom nekik, hogy bele van írva az alkotmányunkba, hogy a vérünket adjuk Európáért” – festette le a brüsszeli tanácsadóból lett igazságügy-miniszter, hogy néznek ki az európai viták.
Kovács szerint mostanra már „erősebbek az érveink, mint a nyugat-európaiaké”, és ez csapódik le az európai politikában.
Nekünk az alaptermészetünk, hogy beleállunk a vitákba, és ekkor mások megkönnyebbülnek – Orbán Viktor pedig a miniszterasszony szerint zárt ajtók mögött elképesztő tiszteletnek örvend emiatt az európai politikában.
„Sokan irigykedve nézik Európában Orbánt, hogy ott ül egy szabad ember, aki kimondhatja, ami a szívén van, és nincs rákényszerítve a furcsa kódolt nyelvre”, mondta.
„Mi vagyunk az a keménymag, akik vagányan elmondják, hogy gyerekek, ez hülyeség” – írta le a magyar kormány szerepét Európában Varga, aki szerint a kontinensnek pont erre is van szüksége. Kovács szerint éles, goromba narratívaküzdelemben állunk, de a gorombaság ellenünk irányul. Van viszont egy szerencsénk: a magyar nyelv izolációja megvéd minket attól, hogy átvegyük az európát eluraló, a konfliktusokat elfedő nyelvet.
„Azt mondjuk, amit teszünk. Nem nagyon beszéltünk félre, Nyugat-Európában ez nem jellemző.”
Mivel ez egy háború, beszélni kellett a fegyverekről is. Varga szerint elszakadt egymástól az elit és a közvélemény, az elit a mainstream sajtónak nyilatkozik, a közönség viszont közben már máshonnan, például a közösségi médiából tájékozódik.
Kovács Zoltán dobta be, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű sajtóbirodalom, a KESMA ennek eszköze: ennek segítségével végre sikerült elérni, hogy „a magyar sajtó közel 50 százaléka a kormány álláspontját közvetítse”. Persze a nemzetközi csatákban ez nem elég, oda másféle eszközök is kellenek, ott ugyanis, ahogy Varga fogalmazott,
a liberális médiadiktatúrának hála a nyugati közvélemény fel van hergelve Magyarország ellen.
Varga szerint ennek oka az, hogy bátorságunk félelmetes precedenseket indíthat Európában, ötleteket adhat másoknak, hogy szembe lehet szállni a fősodorral.
Hogy mit kell tenni ez ellen? „Érdemes kavicsokat dobálni a vízbe, ki kell zökkenteni az átlag európai polgárt abból a mantrából, amibe belekényszerítik.” Fontos, hogy mi is fejlődünk, paritzánküzdelmet folyattunk a Twiteren, kizökkentő üzeneteket kell küldeni Európa felé.
A brandbemutató végén a közönségkérdések idején a Sargentini-jelentésre vonatkozó felvetések mellett egy úr emelkedett szólásra, aki azt kérdezte: hogy lehet ilyen bűbájos asszony miniszter, majd hozzátette, remélem nem vádolnak meg szexizmussal!
„Ebben az országban biztos nem!” – csapta le a bóklabdát Varga Judit.
Egy másik kérdésre válaszolva azt is elmondta, a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásnak
nemzetösszekovácsoló ereje van.
Nyugodtan bántsanak minket, mondta Varga Judit, aki azt tapasztalja, hogy minden tárca kettőzött erővel dolgozik az anyagokon ebben az ügyben, még éjfékor is lelkesen küldik az emaileket. Egy olasz politikus pedig azt mondta neki, hogy látja, milyen szépen összekovácsolja a magyarokra a jogállamisági eljárás, bárcsak ellenük is indulna ilyen!
És még a beszélgetés legutolsó kérdésére is jutott érdekesség. A rendszerváltás harmincadik évfordulójára utalva Varga elmondta, a németeknek még mindig komoly érzelmi viszonyulásuk van ahhoz, milyen szerepet játszottak 1989-ban a magyarok a német újraegyesítésben – most viszont a jogállami vitákban a németek ellenünk fordulnak. Ezért Varga minden fórumon azon fog dolgozni, hogy
felkeltse a németek rossz lelkiismeretét.