• Az új igazságügyminiszter Varga Judit már egy új politikusgenerációt képvisel, amely kitanulta, miként lehet érvényesülni az Orbán-rendszerben.
• Ez már nem Pokorni Zoltán vagy Navracsics Tibor világa: az új káderek nemzetközileg is képzettek, de értik, hogy az előrelépéshez a politikai akarat feltétel nélküli végrehajtását várja el tőlük a miniszterelnök.
• Orbán káderpolitikája sokáig saját pozíciójának megszilárdítását szolgálta, de hatalma mára olyan erős, hogy erre sem kell figyelnie, bátran játszadozhat minisztereivel.
• Varga Judit egy csapásra az egyik legerősebb ember a kormányban, de ez csak formális hatalom.
• A kormány, mint hatalomgyakorló struktúra 2018-ra elveszítette a súlyát.

Csütörtökön átvette igazságügyi miniszteri megbízását a 38 éves, háromgyerekes családanya és igazolt labdarúgó Varga Judit. Varga nem „csak” az igazságügyért, hanem az uniós ügyek képviseletéért is felelni fog, és ezzel formálisan az egyik legfontosabb minisztere lesz a kormánynak a következő években.

Varga Judit négy nyelvet beszélő miskolci jogász, aki viszonylag rövid ügyvédi pályafutást követően a Fidesz brüsszeli képviselőinek tanácsadójaként dolgozott, egészen a tavalyi választásokig. 2018. májusában a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára lett.

Varga a nála 25 évvel idősebb, Brüsszelbe távozó Trócsányi László jogtudóst, az állam- és jogtudományok kandidátusát, egykori alkotmánybírót váltja a miniszteri székben. Az új miniszternek nincs érdemi beágyazottsága a pártban, villámkarrierjét környezetében is többen meglepetten követték végig. Adja magát a kérdés:

hogyan kerül valaki ilyen fiatalon ilyen magas polcra az Orbán-rendszerben? Orbán a személyi döntései hátteréről soha nem beszél még közvetlen környezetében sem. Fontos számára, hogy emberei sose érezzék helyzetben magukat, és minden pillanatban küzdjenek meg bizalmáért; fürkésszék a rendszer működését.

A fideszes politikusok új generációja már érti ezt, és tisztában van azokkal az elvárásokkal, amikkel esélyük nyílik a gyors előrehaladásra. Varga miniszteri meghallgatásán is előre biztosított mindenkit: nem csak keményen dolgozik majd, de mindent úgy fog csinálni, ahogy a miniszterelnök kéri.

Az orbáni káderpolitika szempontjai sokat változtak, nem csak az ellenzékben töltött, de az első néhány kormányzati évhez képest.

Amikor még Orbánnak a hatalomért kellett küzdenie

Amióta Fidesz a Fidesz, állandó slágertéma a magyar közéletben, hogy miként alakulnak az erőviszonyok a párton belül, és Orbán Viktor épp kikre támaszkodik a vezetésben. Különösen igaz ez 2002 óta, amikor négy év kormányzás után Orbán vereséget szenvedett, és pártján belül is meg kellett küzdenie vezető helyéért.

Az első Orbán-kormányban még a régi barátok és ismerősök domináltak (mint Kövér László, Deutsch Tamás, Pokorni Zoltán vagy Stumpf István), igaz, tudományos életből érkezett értelmiségiek is helyet kaptak benne, például Chikán Attila vagy Pálinkás József.

A bukott választás után viszont Orbán vezető szerepe megkérdőjeleződött, ezért ellenzékben a fidelitasos új generációra (Szijjártó Péterre, Rogán Antalra), és kívülről hozott új arcokra (például Habony Árpádra) kezdett támaszkodni, hogy megszilárdítsa vezető pozícióját a jobboldalon. Ekkor szólította maga mellé Navracsics Tibort, aki a kormányzás idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, és Áder János környezetéhez tartozott. Áder pedig egyre nyíltabban lépett fel Orbán kritikusa, illetve lehetséges utódaként a pártban. Orbán végül – akkori hű szövetségese Simicska Lajos és sajtóbirodalma nem kis segítségével – elfojtotta a párton belüli szervezkedést, újra megerősítette személyes pozícióját, annyira, hogy a 2006-os vereséget is túlélte pártelnökként. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után pedig magabiztosabban ült a nyeregben, mint valaha.

A puszta hatalmi szempont fontos maradt 2010 utáni kormányalakítások során is, de ahogy egyre szilárdult a rendszer, úgy változott a kinevezések logikája.2010-ben Orbán Navracsics Tibort bízta meg a kormányzati struktúra kialakításával, és őt tette meg az első kétharmados kormány kulcsminiszterének.

A jogász-politológus Navracsics mellett szólt, hogy ismerte az európai államigazgatások működését, de közben nem számított a régi fideszes belső kör tagjának, Orbán pedig úgy sakkozott, aki a pártban befolyásos, a kormányban ne legyen az.

Csakhogy Navracsics operatív kancelláriaminiszterként képzelte el a munkát, a Nézőpont Intézet körül saját kis politikai közösséget is építgetett, és húzta a száját, amikor Orbán az alkotmánybíróság jogköreinek megvágását helyezte kilátásba. Eredmény: Orbán egy év után példát statuált, (frissítés 12.27: jogköröket vont meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, majd) leváltotta, és Brüsszelbe küldte Navracsicsot.*

Navracsics helyét a legfontosabb kormányzati poszton a frakcióvezető Lázár János vette át – az a Lázár, akit 2006 után frakcióvezetőként épp Navracsics ajánlott a honvédelmi és rendészeti bizottság élére, és Orbán figyelmébe. Lázár kapta a feladatot, hogy kitakarítsa Navracsics embereit a minisztériumból.

Lázárnak volt véleménye, de értette, hogy a döntést azt végre kell hajtani- és bárdolatlan és diktatórikus stílusával többé-kevésbé hatékonyan tudta működtetni az államigazgatást. Orbán azért hozta fel az országos politikába, mert látta benne a tehetséget, és az ambíciót. Nem akarta szem elől téveszteni, hogy hátországot építhessen magának Csongrádban, vagy akár a frakcióban: konfrontatív feladatokat bízott rá a trafikoktól a Norvég Alap ügyéig, és használta Lázárt (például a Csányi Sándorral szemben vívott) üzleti-politikai csaták megvívásához is.

Hasonlóképpen sakkozott Rogán Antallal is. Lázárban és Rogánban nem csak az ambíció volt közös. Mindketten belenőttek a politikába: mindketten a Fideszen belül, a hagyományos útvonalon építették karrierjüket. Nem voltak túlképzettek, nem volt komolyabb civil hátterük, külföldi tapasztalatuk – mindketten csak társalgási szinten beszélik az angolt –, viszont fiatalkoruktól kezdve értették a hatalmi logikát, és ezért

Orbán potenciális kihívóként tekintett rájuk, és úgy gondolta, jobb, ha közel tartja őket magához. Lázár és Rogán végezték el a miniszterelnök rendszerépítő politikai munkájának kulcsfeladatait. Frakcióvezetőként tartották a fegyelmet, amíg arra szükség volt (előbbi 2010 és 2012, utóbbi 2015-ig); később Lázár az apparátusban, Rogán a kommunikációban végzett el fontos feladatokat; miközben mindkettejüknek akadtak bőven kínos ügyeik. Orbán tudatosan mozgatta őket úgy, hogy a közvélemény előtt megfelelő mértékben „elhasználódjanak”. Aztán kabinetminiszterként maga mellé vette Rogánt, és engedte, hogy ketten a kegyeiért rivalizáljanak. Lázár végül az ideiglenes visszavonulás mellett döntött, Rogán maradt ugyan, de alaposan megtépázva vészelte át az elmúlt éveket.

Feleslegessé vált csúcsminisztérium

A dinamika 2015-től egyre gyorsabb ütemben változott meg. Az Orbán-Simicska konfliktust megelőzően hatósági vezetők mellett államtitkárokról, sőt olykor miniszterekről – például Németh Lászlónéról – is az egykori pártpénztárnok dönthetett, de a nagy szakítást követően a maradék „belső ellensúly” is kiiktatódott a rendszerből.

Az erős emberek leamortizálásával, és Simicska megtörésével 2018-ban már egészen más szempontok kerültek előtérbe Orbán kormányalakítása során. Az elmúlt kilenc évben egyes miniszteri posztokat bebetonoztak: Pintér Sándor, Varga Mihály és Szijjártó Péter helye is stabil, lojalitásukhoz sosem fért kétség, de érdekköreik jól körülhatároltak maradtak. Mellettük viszont Orbán folyamatosan emel fel újoncokat a rendszer mélyéről.

Az új politikusnövendékek viszont már másként szocializálódtak, mint akár Rogán vagy Lázár. Többségük nyelveket beszél, nem ritkán külföldi diplomával, ösztöndíjjal is büszkélkedhetnek, ismerik a munka világát, de már elsajátították a rendszer íratlan szabályait. Nem egyszerűen lojálisak, de diplomaszámtól függetlenül készek beállni a sorba migránsozni, ha épp az kell az előremenetelhez. A Lázár alatt hatalmasra hizlalt Miniszterelnökséget Orbán darabokra bontotta, és Gulyás Gergelyt bízta meg a vezetésével. A 36 éves alkotmányjogász Gulyás fiatal kora ellenére régi fideszes, akit jól ismernek a pártban, vezetői tapasztalata viszont korábban nem volt. Orbán egy ismerője szerint leginkább kíváncsiságból dobta be a mélyvízbe, hogy lássa, mennyire tud úszni. A kísérlet eredménye az lett, hogy

a gyengekezű Gulyás Gergely alól néhány hónap alatt szétszedték a csúcsminisztériumot a nála jóval erősebb kezű miniszterek. Az informatikai beszerzések és a közigazgatási ügyek Rogánhoz kerültek, a külföldi hírszerzés és az Információs Hivatal Szijjártóhoz, most pedig – Varga Judit kinevezésével – az uniós ügyek képviselete is elvándorol a Miniszterelnökségről, méghozzá az igazságügyhöz.

Habony Árpád és körei nagyon ambicionálnák, hogy Orbán Balázs miniszterhelyettes vegye át Gulyás helyét, de Orbán egyelőre nem akarja babrálni a rendszert. Ahogy a környezetében beszélik, leginkább saját kedvtelésből tartja maga mellett Gulyást, akinek

fő feladata mára az maradt, hogy valahogy nyilvánosan megmagyarázza a döntéseket, amiket a feje felett hoznak.

Sokgyermekes családanyák

A 2018-ban felállt kormány erősödő embereit leginkább az köti össze, hogy míg karrierjüket gondosan építik, eszük ágába nem jut hátországot, kapcsolatokat építeni. A klikkek építése helyett a versengést díjazza a rendszer.Így került a politika élvonalába a 41 éves Novák Katalin is, a Kásler Miklós vezette emberminisztérium családügyi államtitkára, a kormány egyik legaktívabb beszélő feje, aki háromgyerekes családanyaként kitűnő arc a Családok Évéhez, babaváró programokhoz, és a hétüléseskisbusz-hirdetésekhez .

Francia, angol és német nyelvből szakmai nyelvvizsgája van, spanyolul középfokon beszél, okleveles közgazdász, a francia Államigazgatási Egyetem ösztöndíjasa, volt Balog Zoltán mellett kabinetfőnök, miniszteri biztos a külügyben, és – mindenek előtt – azonnal teljesít mindent, amit a „Főnök” kér tőle. Sőt, annál is többet: keményen kiosztja a nemzetközi sajtót is, ha kritizálni merészeli a kormányt.

Az MTA-ügy rendezésével megbízott volt oktatási államtitkár, Palkovics László Széchenyi-díjas gépészmérnök is úgy kapta meg az oktatás után az innovációs minisztériumot, hogy nem járta végig a hagyományos karrierlétrát a pártban. Viszont ismeri az MTA-t, és mivel is bizonyíthatná jobban hűségét, minthogy kész felszámolni annak az akadémiának függetlenségét, amelynek egyébként rendes tagja.

Hasonló logika alapján kapta meg Trócsányi László igazságügyi miniszter posztját Varga Judit, aki az uniós politika vezetője is lesz egyben, és ezzel a kormány egyik legbefolyásosabb tagja.

Az 1980-ban született Varga a Miskolci Egyetemen végzett, utána a Freshfields Bruckhaus Deringer és a Hogan Lovells nemzetközi ügyvédirodáknál kezdte jogi pályáját Budapesten.

2010-ben férjén keresztül került közel a Fideszhez, és egyből brüsszeli pályára állt: előbb Áder János, később Bánki Erik és Hölvényi György EP-képviselő mellett dolgozott tanácsadóként. (Férje, Magyar Péter 2010 után a brüsszeli Állandó Képviselet, majd 2015-től a Miniszterelnökség diplomatája volt, június elején tette meg a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának az MFB Zrt.)

Orbán állítólag már 2016-ban felfigyelt Varga szenvtelen, mégis agilis stílusára, a 2018-as győzelem után pedig a Miniszterelnökségre irányította, ahol uniós kapcsolatokért felelős államtitkári posztot kapott.

Varga Judit három gyermek édesanyja, köztársasági ösztöndíjas jogász, sokévnyi ügyvédi és uniós tanácsadói tapasztalattal, és tárgyalóképes angol, francia és német, társalgási szintű spanyol nyelvtudással. Az igazságügy élére viszi magával minden jogkörét a Miniszterelnökségről, és ő lesz a brüsszeli bürokraták elleni csatározások fő arca. Egy politikában jártas ismerője szerint pályája mutat egyfajta átalakulást a rendszer működésében: „Nem az az alkat, mint a Szalay-Bobrovniczky Alexandra, akinek diplomája se volt, de kapcsolatai révén főpolgármester-helyettes lehetett. Már egy új típusú karrierista generációból jön. Kiismerte a rendszer működését, és az érvényesülés útjait.”

„A Nemzet Lobbistája”

Varga munkatársai szerint sikeréhes alkat, tárgyalópartnerként kifejezetten nyers és kellemetlen tud lenni; ha munkáról van szó, nem az a haverkodós típus, viszont emiatt hatékony munkaerő. A Magyar Nemzet szerint már az egyetemen is „Tudósnak” becézték; nagyon céltudatos ember, akire nem jellemző az önreflexió, viszont talpraesett alkat.

Orbán mindig is vonzódott a hozzá valamelyest hasonló „messziről jött, akaratos” karakterekhez, akik keményen dolgoznak az előrejutásért. Ebbe a kategóriába beleillik Varga is, aki végig robotolta az EP-kampányt (még franciául is). Lojalitásához sem férhet kétség: a rendszerváltás 30. évfordulójáról például egy Orbán-képpel és idézettel emlékezett meg.

A Miniszterelnökségen egy volt munkatársa azt mondta, Orbánt Varga önállósága győzte meg az alkalmasságáról.

A miniszterelnököt kifejezetten irritálja, ha nyakára járnak olyan kérdésekkel, amelyekre a kádereknek a rendszer működéséből maguknak is illene tudniuk a választ. Azokat díjazza, akik értik az elvárásokat. Vargában megvan ez a fajta önállóság. A Hír TV egyik műsorában maga is beszélt arról, hogy ha van erénye, az az, hogy nem problémázik, minden helyzetben talál megoldást.

A 2010 óta fennálló Orbán-rendszerben nők ritkán érnek magasra: Varga mindössze a harmadik női miniszter kilenc év alatt Németh Lászlóné és Bártfai-Mager Andrea után.

Nem is akart nőiességének külön reklámot csinálni; helyette inkább dekázott néhányat márciusban az Instagramon. (Varga Brüsszelben a Saint Michel csapatában focizott igazolt játékosként.)

link Forrás

A korábban vele együtt dolgozó minisztériumi dolgozó szerint jellemző pillanat volt, amikor Varga visszautasította a Forbes magazint, amiért elhelyezték őt a legbefolyásosabb nők listáján. „Nem szeretnék olyan listán szerepelni, amely különbséget tesz a nők és a férfiak teljesítménye, sikerei, társadalmi értéke között” – írta Varga áprilisban a Facebookon a Forbes ajánlatára. Néhány héttel később aztán, miniszteri meghallgatásán,

az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli egyezményt politikai hisztinek nevezte. Egy kormányközeli elemző szerint viszont épp nőisége dönthetett Varga javára; mert „háromgyerekes családanyaként” hitelesebben tudja képviselni a kormány álláspontját arról, hogy a szülések ösztönzésével, nem bevándorlással kell orvosolni az európai társadalom öregedését. (Orbán Viktor Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelöltségét is azzal nyugtázta, hogy egy „hétgyerekes német családanya” vezetheti majd a kontinenst.)

A parlament előtti miniszteri meghallgatása jól példázta, hogy Varga mennyire érti a rendszer logikáját. Határozott volt és egyenes. Sietve és kérlelhetetlenül üzente, hogy mindenben maradéktalanul egyetért a kormány politikájával, és ez így is marad. Az Európai Ügyészségről hallani sem akart, lejárt lemezként jellemezte a Sargentini-jelentést, és szó szerint mondta fel a közigazgatási bíróságokra vonatkozó aktuális kormányzati álláspontot is.

Varga magát a Hír TV-ben a „nemzet lobbistájaként” aposztrofálta, utalva arra, hogy az ő feladata lesz a következő pár évben állni a sarat Brüsszelben. És ez fontos munka lesz, mivel Orbán politikájához az Országház már régen szűk terep; az igazi meccsek Brüsszelben és Strasbourgban zajlanak majd a következő években is.

A miniszterelnök a saját nyelvén ezt úgy fogalmazta meg, hogy „új csatárt igazoltunk”. És ha már épp megnyitotta az Instagramját, nem mulasztott el odaszúrni egyet a futballidegen („orbánul: férfiatlan”) Gulyás Gergelynek is, aki alighanem alulmaradna Vargával szemben egy dekázóversenyen.

Varga Judit formálisan hirtelen az egyik legerősebb ember lett a kormányban – csak közben a kormány mint hatalmi struktúra vált az elmúlt években egyre súlytalanabbá. Miniszternek lenni pro forma nagy hatalom, de a mai magyar kormányban már egy miniszteri poszt sem jár érdemi cselekvési szabadsággal. A kormányzati politikai stratégiát Orbán a Rogán vezette kommunikációs minisztérium felméréseire alapozva maga határozza meg.

A legfontosabb üzleti-politikai döntések szinte mind kizárólag a miniszterelnök íróasztalánál dőlnek el a Karmelita-kolostorban, a miniszterek fő feladatául pedig mára az maradt, hogy arcot adjanak a konfrontatív orbáni politikának a sajtóban és a parlamentekben, és hibátlan francia, német vagy angol kiejtéssel mondják fel a kommunikációs minisztériumban kimunkált paneleket a nyilvánosság és a „brüsszeli bürokraták” előtt.

(Pontosítás*: Orbán egy év után jogköröket vont el a Navracsics vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, majd néhány hónapra külügyminiszternek tette meg Navracsicsot, mielőtt brüsszeli bizottsági posztra jelölte. Az akkori távozás hátteréről itt olvashat bővebben. A pontatlanságért elnézést.)