Leépítésekre készül a Bosch, mert az autógyártás stagnálására számít a következő években

Leépítésekre készül és az autógyártás stagnálására számít a következő években a Bosch, a világ legnagyobb autóipari beszállítója.

A német társaság igazgatótanácsának elnöke egy lapinterjúban azt mondta, az új autók piaca jóval gyengébben fejlődik, mint ahogy egy éve gondolták. Az idén eddig Európában, Indiában, Kínában, az USA-ban, „gyakorlatilag mindenhol visszaesés volt”, helyenként 10 százalékot meghaladó mértékben – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Volkmar Denner, aki szerint „a kilátások nem jók”.

Szerinte az iparágnak nem átmeneti visszaeséssel kell számolnia: a Boschnál az új tervek kiindulópontja az, hogy a következő években stagnál az autógyártás, szemben az utóbbi időszakkal, amikor „szinte mindig csak fölfelé tartottunk”.

„A hátszél elült” – mondta a Bosch vezetője. Más területeken, köztük a gépgyártási üzletágban ugyan jobb a helyzet, de az új megrendelések állományának csökkenésében érezhető a gazdasági konjunktúra visszaesése – mondta.

A Boscht különösen megviselik a Volkswagen csoportnál 2015-ben kitört dízelbotrány hatásai, mert a társaság jelentős részt ural a dízeltechnológia területén. „Ha egy dízel-befecskendező rendszernél 10 munkatársat alkalmazunk, akkor egy benzines rendszernél 3-at, egy elektromos hajtásrendszernél pedig 1-et” – érzékeltette a nagyságrendeket Volkmar Denner. A dízelmotorral szerelt kocsik piaci részesedése erőteljesen csökken Európában, és Indiában is visszaesés tapasztalható – mondta.

A gondok miatt a világszerte kb. 400 ezer embert (Magyarországon 13 ezernél is több munkavállalót) foglalkoztató csoport az idén nem tudja tovább növelni a nyereségét, az árbevétele pedig a tavalyi szinten lesz a jelenlegi számítások szerint.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Bosch vállalatcsoport új tréningközpontjának átadásán Hatvanban 2015. április 14-én.Fotó: Komka Péter/MTI/MTVA

Mindennek lesznek „kihatásai a munkatársakra”, főleg a dízeltechnológiával foglalkozó üzemekben, hiszen „természetesen reagálnunk kell a kereslet csökkenésére” – mondta Volkmar Denner.

Egyelőre nem tudni, hogy mekkora leépítésre lesz szükség, de igyekeznek majd a lehető legkíméletesebben eljárni, például a korai nyugdíjazás lehetőségeinek kihasználásával vagy az időszakosan foglalkoztatottak számának csökkentésével – közölte.

A Bosch vezetője szerint a dízelmotornak van jövője, és a haszongépjárműveknél „középtávon nincs alternatívája, ezért ezek a piacok stabilak”. A cég előrejelzése szerint 2030-ban még mindig 75 százalékos lesz a belső égésű motorral szerelt gyártmányok aránya azt új autók piacán, ezért a Boschnak az a „kötelessége”, hogy továbbra is törekedjék a robbanómotorok hatékonyságának növelésére, és így a környezeti terhelés csökkentésére – mondta.

De a cég az új meghajtási technológiák területén is igen aktív: hagyományos autóipari partnerei rövid- és középtávon a gyártmányok többségét belső égésű motorral szerelve értékesítik, viszont az alternatív meghajtási technológiák aránya gyorsan nő majd, ezért a Boschnál egyszerre több különböző technológiával foglalkoznak – mondta Volkmar Denner.

A cég a mesterséges intelligencia területén is jelentős fejlesztéseket visz véghez, az amerikai informatikai konszernekkel ellentétben az ipari felhasználási területekre összpontosítva. Példaként említette, hogy szeptemberben a frankfurti nemzetközi autókiállításon (IAA) bemutatják az első olyan, autóba szerelhető kamerát, ami nemcsak felvételeket rögzít, hanem a gépi tanulás eredményeképpen képes megkülönböztetni egymástól az embereket és a járműveket. A készülék rövidesen egy modell szériatartozéka lesz – mondta.

A Bosch 2018-ban rekordméretű, 78,465 milliárd eurós (25 740 milliárd forint) értékesítési árbevételre tett szert az előző évi 78,066 milliárd euró után. A nettó nyeresége 3,574 milliárd euróra nőtt a 2017-ben elért 3,294 milliárd euróról. A csoport adó- és kamatfizetés előtti (üzemi) eredménye (EBIT) 5,502 milliárd euróra nőtt 2018-ban a 2017-es 4,944 milliárd euróról. Az adózás előtti nyereség pedig 5,067 milliárd euróra nőtt 4,796 milliárd euróról. (MTI)