„Minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben.”
(a Hajrá, Magyarok sajtóbemutatóján)

Ha van sportág, ami pontosan megmutatja, hogy miért és hol elhibázott a kormány 2013-ben indított, azóta rengeteg közpénzt felemésztő sportfejlesztési programja, az az ökölvívás. 

Miközben a boksz a hetedik legeredményesebb magyar sportág az olimpiákon 10 aranyéremmel, jó esély van arra, hogy jövőre Tokióban nemhogy dobogón nem lesz magyar, de egyáltalán az indulók között sem, mert nem tudja kiharcolni az olimpiai részvételt. 

Annyira reális a forgatókönyv, hogy Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek már arról beszélt csütörtökön, hogy „kínos lenne, ha Magyarországot senki sem képviselné ökölvívásban a tokiói olimpián”. Az optimista forgatókönyv ez: „Ha törik, ha szakad, el kell érnünk, hogy kijusson legalább egy ökölvívónk a tokiói játékokra.” 

A tao-s királyok és még 16-an, akik fürdenek a közpénzben

Elég komplikált az Orbán-kormány sportfinanszírozási rendszere, számos program indult az élsport támogatására, utánpótlásnevelésre, edzők támogatására, létesítményfejlesztésre, versenyeztetésre, de bőven jut hazai sporteseményekre is közpénz. Sok pénzről van szó, jövőre alapból 327 milliárd forintot szán a kormány sportra. 

A kormány legjobban a látványsportágaknak nevezett népszerű csapatsportokat kényezteti (foci, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és egy ideje a röplabda), amelyek a feneketlen, évi 100 milliárdos tao-bödönbe kerültek. 

A tao-ból kimarad, de az olimpián szereplő sportágak sem járnak rosszul. Ez a második polc. Tizenhat sportágról van szó, nekik az olimpiákon kellene jól szerepelniük, a javuló eredményesség mellett növelniük kellene saját népszerűségűket, a versenyezők számát. Ennek érdekében le kellett adniuk egy sportágfejlesztési koncepciót, ami alapján minden évben számíthattak az állami támogatásra 2013 óta, és ez így lesz egészen 2020-ig. Csak idén a kiemelt sportágaknak nagyjából 20 milliárd forint jut. 

Az ökölvívás bekerült a tizenhat kiemelten támogatott sportág közé. A magyar boksz ekkor már bőven leszállóágban volt, messze voltak az aranyévek. Olimpiát 1996-ban nyert utoljára Kovács Kokó István, világbajnokságot pedig egy évvel később, szintén Kovács és Erdei Zsolt. Olimpiáról érmet – bronzot – Erdei hozott utoljára, még 2000-ben. A 2012-es londoni olimpiára már csak három magyar jutott ki, Harcsa Zoltán 5. helye volt a legjobb eredmény, de ez elég volt ahhoz, hogy a kiemelt sportágak közé bekerüljön a boksz. Világbajnoki dobogón 14 éve, 2005-ben állt utoljára magyar bokszoló (Káté Gyula), idén pedig már az Európa-bajnokságon sem jött össze az érem.

2013-ban a szövetségnél azt ígérték, hogy az évi 500 millió forintos állami támogatás majd a 2020-as tokiói olimpiára érik be, akkor már érmesként jön haza magyar bokszoló. Ehhez képest most azért szorít a szövetség, hogy egyáltalán valaki, akárcsak egy versenyző is kijusson. 

Ellenőrizetlenül elfolyik a pénz

Hogy alapvető problémák vannak azzal, ahogy a sportra zudított irgalmatlan mennyiségű közpénzt felhasználják, arra májusban a Magyar Olimpiai Bizottság is felhívta már a figyelmet: 

„A magyar élsportba áramló jelentős mennyiségű pénz ésszerű, a cél szerint meghatározott elköltésének ellenőrzése sportszakmai szempontból megoldatlan. Hiába a rigorózus pénzügyi számonkérés az állam részéről, ha a felhasználás hatékonyságát senki sem vizsgálja, a szövetségek által önmaguk elé kitűzött célok elérésének, túlteljesítésének, alulteljesítésének tulajdonképpeni következményei nincsenek.”

Egy példa arra, hogyan működik a rendszer. A riói olimpia előtt a szövetségek vállalásokat tettek, hogy milyen eredményeket hoznak majd. A bokszolók bemondtak 6 pontot. (A sajátos pontszámítás szerint az aranyérem hét pont, az ezüst öt, a bronz négy, és így tovább, a hatodik hely 1 pontot ér.) Az olimpiára mindössze két magyar jutott ki, Bacskai elvesztette rögtön az első meccsét. A Londonban 5., Rióba bevallottan aranyéremért érkező Harcsa legalább egy kört ment, a nyolcaddöntőben aztán kiütötte a kubai ellenfele, aki egyébként később az olimpiát is megnyerte. Hat pont helyett így lett nulla, mindenféle számonkérés nélkül. A legjobb magyar bokszoló, Harcsa pedig majdnem végleg visszavonult. 

2013-ban az ökölvívó szövetség így értékelte, hogy a kormány kinyitotta a pénzcsapot:

Nemhogy az azóta érkezett több mint 3 milliárd forint nem volt elég bármilyen előrelépésre, időközben az ebből a pénzből elindított négy bokszakadémiából kettőtől maga a szövetség vonta meg a támogatást, annyira haszontalanul használták fel azt az utánpótlásműhelyekben.

És egy nagyon súlyos botrányba is beleszaladt a szövetség. 

Ahogy egy sportszövetségtől szinte kötelező elvárás, a bokszolók is bejelentkeztek, hogy rendeznének egy világeseményt. Világbajnokságot, igaz, csak ifjúságit, és azt is beugróként, mert a katariak és a románok nem vállalták. Eredetileg 500 millió forintot terveztek rá, a kormány adott is rá pénzt, de nagyon durván elszálltak a költségek, számos nagyon furcsa szerződés miatt. A világbajnokságot végül 348 milliós mínusszal zárta a szövetség, csődközeli helyzetbe kerültek tavaly őszre. A helyzetet eleinte meglepő könnyedséggel kezelő Erdei Zsolt szövetségi elnöke azt nyilatkozta a 24.hu-nak októberben, hogy „a magyar ökölvívósport nemzetközi megítélése elég rossz. Bár inkább a múltról beszélek, mert ez a vb sokat segített ezen. Nekünk vissza kellett kerülnünk a térképre. Az, hogy ez pénzbe kerül, teljesen normális. Az, hogy ez hosszú távú befektetés, az is világos.” Szerinte olyan jó nyomokat hagytak a bírókban és a nemzetközi szövetség vezetésében, hogy legközelebb, szoros meccseken ez majd kifizetődik. 

Ahhoz képest, hogy Tokióban nyolc férfi és öt női súlycsoportban versenyeznek majd, az ifjúsági vébé által okozott anyagi katasztrófa miatt a szövetség egyetlen fillért sem adott arra, hogy a nők tavaly ősszel részt vehessenek a saját világbajnokságukon. Két női versenyező a saját pénzén ment ki Indiába. Erdei Zsolt elnök szerint amúgy sem volt értelme az utazásuknak, mert már az első meccsükön kikaptak. Miközben a kormánytól kapott milliárdokért cserébe a szövetség azt is megígérte, hogy menedzselik a felnőtt válogatottakat. Nemcsak a férfit, hanem a nőit is:

A szövetség élére 2017 tavaszán megválasztott Erdeiről - nemcsak az egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatai alapján - mostanra kiderült, hogy hiába volt remek sportoló, valójában teljesen alkalmatlan a szövetség irányítására. Hogy teljes legyen a káosz, a háttérben még ott van a korábbi elnök, a szövetséget korábban sajátos módszerekkel irányító Csötönyi Sándor, aki támogatta Erdei megválasztását, de már ellene fordult. És megjelent újra a sokáig háttérbe húzódó olimpai és világbajnok Kovács István is, aki becsületsértésig menő csörtékbe ment Csötönyi Sándorral, de most már Erdei állandó kritikusa is. 

A kormány tavaly decemberben az utolsó pillanatban kisegítette a világbajnoksággal önmagát eladósító szövetséget, a közösből adott 303 milliós gyorssegéllyel. A plusz pénzét cserében a kormány pénzügyi gyámság alá helyezte a szervezetet, minden kifizetést láttamoztatni kell Bajkai István fideszes képviselővel. Ennek Erdei egyébként elmondása szerint nagyon örül, mert

úgysem ért a pénzügyekhez. 

Azért is volt nagyon fontos, hogy a szövetség pár nappal újév előtt megkapja a 300 millió forintos plusz támogatást, mert enélkül veszteséges lett volna a működése. És mivel a rengeteg állami támogatás ellenére már a 2017-es évüket is 40 milliós mínusszal zárták, ha 2018 is veszteséges lett volna, akkor automatikusan elestek volna a kiemelt sportágaknak jutó támogatástól. De ezt nem hagyta a kormány. Így aztán hiába nincsenek eredmények felnőtt szinten a a 2013 óta kiemelten támogatott bokszolóknál egy évvel az olimpia előtt, az adófizetők legnagyobb örömére a kormányzati gyorssegéllyel az ökölvívás benne maradt a programban, idén is jöhetett az 500 millió. (Szerencsére világversenyt idén nem rendez a szövetség.)

Hogy az adófizetőknek mennyire érte meg sok százmilliót befektetni a jövőbe a budapesti ifi világbajnoksággal, ami Erdei szerint a szoros meccsek pontozásánál jól jön majd, arra éppen a szövetség elnöke adta meg a választ most, a Magyar Nemzetnek. Egy interjúban szóba került, hogy érem nékül maradtunk a nemrég véget ért nyári minszki Európa-játékok, ami egyben Európa-bajnokság is volt. És miért? Erdei szerint „legalább három megnyert meccset vettek el tőlünk, én ezekkel nem is szeretnék foglalkozni, mert, gondolom, mindenki unja már a kifogáskeresést, ettől függetlenül jó lenne, ha legalább egyenlő esélyeket kapnánk a nemzetközi eseményeken – arra már nem is merek gondolni, hogy minket segítenének.” 

Erdei abban látja a megoldást, hogy a csődtől megmentett szövetség szerződtetett egy kazah edzőt, Bolat Nijazimbetovot, mert az elnök szerint gyenge a magyar edzőszakma, ami simán lehet, hogy így van, de egyébként a sok egyéb között van külön állami sporttámogatási program is az edzők fizetésre. (A frissen igazolt kazah szakember büdzséje havi 5 ezer euró, plusz utaztatás és lakhatás, miközben a női szövetségi kapitányt elküldték, hogy spóroljanak a 300 ezres fizetésén.) És Erdei szeretné megnyerni a profikat, hogy térjenek vissza az amatőr bokszhoz, hátha ők jobb eséllyel szállnak harca az olimpiai kvótákért. Erre egyébként szabály szerint van lehetőség, alapvetően pénzkérdés. A profiknak szintén kiemelt fizetést ígér Erdei. Sok idő nincs, a kvalifikációs versenyek januárban kezdődnek. 

A nemzetközi szövetség a magyarnál is nagyobb vicc

Az egészben az a szép, hogy a magyar szövetség csak gyenge másolata a nemzetközi szövetségnek. Ami olyan szinten járatta le magát mindenféle súlyos ügyekkel, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság háborúban áll velük. A szövetség 16 millió dolláros adósságot halmozott fel, ennek eltüntetése lett volna a tavaly novemberben elnökké választott üzbég Gafur Rahimov feladata. Korrupt nemzetközi sportszövetségeknél sokminden előfordult már az elmúlt években, de Rahimov elnökké választása tényleg elég meredek. Az Egyesült Államok szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsítja, konkrétan az üzbég drogbiznisz egyik vezetőjének tartják. Erről lehetett tudni már az elnökválasztás előtt, mégis Rahimovot szavazták meg.

Akkora botrány lett, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban komolyan felvetődött, leveszi a játkok programjáról az ökölvívást. Az tovább színezte a történetet, hogy az oroszok felajánlották, hogy kifizetik a szövetség 16 millió dolláros tartozását, de ezt a bokszszövetség is soknak érezte, és visszautasított az ajánlatot. Rahimov háttérbe vonult, ideiglenesen Mohamed Moustahsane lett a szövetség vezetője. Annyit el tudott érni, hogy Tokióban végül lesz ökölvívás, de az olimpiai versenyek, sőt még a kvalifikációs tornák rendezési jogát is elvette a NOB a nemzetközi szövetségtől. Hogy még nagyobb legyen a káosz, a napokban lemondott a nemzetközi szövetséget ideiglenesen irányító Mohamed Moustahsane is. 

Ezek után az bőven benne van, hogy a mostani lesz az utolsó olimpia, ahol szerepel a boksz. És az is, hogy Harcsa kiütése volt az utolsó magyar ökölvívópillanat olimpián.