Meglehetősen szigorú kategóriát állított fel a jó magyarokra Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor Gyergyószentmiklóson ezt mondta:
„Rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.”
A Központi Statisztika Hivatal - még 2011-es, de ebben a kategóriában a legfrissebb - adatai ezek:
A gyerek nélküli, egygyerekes vagy kétgyerekes családok száma 2 495 126 volt 2011-ben.
Vagyis Kövér László a jó magyarok közül kizárta a magyarországi családok 92 százalékát.
Hogy a maradék 8 százaléknál megvan-e a Kövér által elvárt további 9-16 unoka, arról nincsenek adatok.
Vannak frissebb trendek is a 2011-es adatoknál. A KSH „Demográfiai Portré 2018” című kiadványa - ami innen letölthető - a 2016-os mikrocenzus adataival dolgozik.
A Gyermekvállalást elemző szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt összefoglalója szerint
„mind a gyermektelenek, mind az egygyermekesek aránya növekedett, a kétgyermekes családmodell népszerűsége csökkent, a nagycsaládosoké pedig stabil maradt”.
Azt írják, hogy „igazán radikális «baby-boom» a 8 osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte a 2011–2016- os időszakban”, különösen a fiataloknál.
A tanulmány szerint
A probléma tehát sokkal inkább az, hogy az első és a második gyerekek nem születnek meg.
A KSH éves statisztikáiból az derül ki, hogy tavaly 90 ezernél kevesebb gyerek született Magyarországon. Ez ötéves negatív rekord.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.