Az ellenzéki összefogódzkodás eredményeképp a Jobbik végül csak két budapesti kerületben indít polgármesterjelöltet. A soroksári (XX. kerület) Jobbik-jelölt közös, Bereczki Miklóst hat ellenzéki párt támogatja, a Belvárosban (V. kerület) viszont „az együttműködés keretében, de önállóan” (legalábbis így fogalmaz a hivatalos közlemény)  indul Losonczy Pál, a Jobbik kreatív igazgatója, a párt kerületi önkormányzati képviselője, míg az MSZP-s Tüttő Kata az összellenzéki polgármester-jelölt.

De hogy is kell érteni azt, hogy  „az együttműködés keretében, de önállóan”? „Ez egy letárgyalt indulás. A Jobbik ragaszkodott hozzá, hogy induljak, én pedig ahhoz ragaszkodtam, hogy csakis önállóan” – mondta kérdésünkre Losonczy, aki reklámipari vállalkozóként 2002-ben kezdett politizálni, amikor a Fidesz választási veresége után Orbán Viktor polgári körök alapítására szólította fel támogatóit, illetve arra biztatta a jobboldali üzletembereket, hogy vegyenek részt a jobboldali média finanszírozásában. Losonczy ekkor lett a Hír Tv alapítója. A tévét néhány év után teljesen ellenőrzése alá vonta Simicska Lajos, és kiszorította a többi tulajdonost. Losonczy pedig Vona Gáborral került közelebbi kapcsolatba, majd a Jobbikba, ahol reklámosként kommunikációs, kreatív ügyekkel foglalkozott, majd képviselőjelölt lett, 2010 és ‘14 között fővárosi közgyűlési képviselő, 2014 óta pedig a belvárosi önkormányzat tagja. Bár fővárosi és kerületi képviselőként is jól tudott együtt dolgozni a fideszes város- illetve városrészvezetéssel (Tarlós Istvánnal és Szentgyörgyvölgyi Péterrel), a Jobbik a Fidesszel leginkább szemben álló Vona-szárnyához tartozik, a volt pártelnök új kezdeményezésében, az Új Reformkor Alapítványban is benne van. A 2017-es „Ti dolgoztok, ők lopnak” plakátkampány óta – amelyet kreatív igazgatóként vezényelt – pedig nagyon nem szeretik a Fidesznél. De a baloldali pártok támogatásából sem kért:

„A balodali támogatás nekem nem fért bele, morális okokból, illetve már családi okokból sem. Apám Recsken volt, nagyapámat agyonverték 52-ben...”

„Nincs bajom Tüttő Katával, de semmi köze a kerülethez. Budán volt önkormányzati képviselő. Furcsa, hogy hozzá ragaszkodtak. Talán mert ő a budapesti listavezető, ezért el kellett indítani polgármesterként is.”

Az ellenzék esélyei nem a legjobbak a Belvárosban – véli Losonczy született belvárosiként, aki saját bevallása szerint minden sarkot ismer a kerületben, ide járt iskolába, most is itt lakik, és tíz éve intenzíven részt vesz a helyi politikában. A papíron 25-29 000 lakosú kerületben valójában talán tízezren sem laknak. A lakosság nagyon elöregedett, a nyugdíjas szavazókat pedig a Fidesz a szociális támogatásokkal kézben tartja. „Itt olyan szociális támogatások vannak, mint sehol az országban. Bécsi hajókirándulás, krumpliosztás, muskátliosztás, extra fűtéstámogatás, minden hónapban van valami…”

Losonczy szerint a kutatások azt mutatják, hogy a Jobbik és a Mi hazánk szimpatizánsai ebben a kerületben inkább szavaznának a Fideszre, mint egy baloldali jelöltre, tehát taktikai okból is jobb, ha jobbikosként önállóan indul, a baloldali ellenzéki jelölt esélyeit nem csökkenti.

A 2018-as országgyűlési választáson ebben az egyéni körzetben (ami jóval nagyobb, mint az V. kerület, kiegészül az I. kerülettel, valamint a IX. és a VIII. kerület néhány tömbjével) az LMP-s Csárdi Antal úgy tudta legyőzni a harmatgyenge jelöltnek bizonyuló KDNP-s pártszócsövet, Hollik Istvánt, hogy az MSZP-Párbeszéd, az Együtt (Juhász Péter) és a Momentum (Fekete-Győr András) is visszalépett Csárdi javára, de Losonczy akkor is versenyben maradt, önállóan 6,38 százalékot szerzett. 

Losonczy úgy gondolja, hogy a Fidesznek fontos a kerület. Rogán Antal nyolcéves polgármestersége alatt (2006–14) épített ki jelentős bázist a hatalmas értékű ingatlanvagyon fölött rendelkező Belvárosban. (Juhász Péter vívott vele annak idején mindenféle ingatlanügyek miatt hosszú és viszonylag eredménytelen csatát.)  „A kerület költségvetése 30 milliárd forint. Hatalmas adóbevételek vannak, miközben életvitelszerűen talán tízezren sem laknak itt. Csak a turizmus és a teraszengedélyek milliárdos bevételeket hoznak” – állítja a jobbikos polgármesterjelölt.

Szórólapjain a „A Belváros nem lesz bulinegyed!” szlogen olvasható, ami azt az érzetet kelti, mintha a szomszéd kerület problémájával próbálna kampányolni. De Losonczy szerint a bulinegyed tényleg kezd áterjedni a Bajcsy-Zsilinszky úton túlra, ez látszik például a vendéglátóhelyek nyitvatartási rendjén is, amit újraszabályozna. „Ez egy elegáns városrész. Ide ezért jönnek a turisták. Ide elegáns éttermek kellenek, elegáns szórakozóhelyek, nem pedig hajnalig nyitvatartó teraszok.”

A „bulinegyed-probléma” a társasházakban megjelenik, az Airbnb-lakások miatt. Néhol a rettegett angol legénybúcsúzó hordák egész lakóközösségeket félemlítenek meg vagy kergetnek őrületbe. „Hajnalban ordítoznak, kiülnek meztelenül cigizni a körfolyósóra… Szükség lenne arra, hogy a társasházak pénzzel büntethessék a renitenskedőket.”

Úgy látja, hogy a kerületben túltolták a nagyberuházásokat, a lakók néhol megőrülnek az állandó portól, zajtól, van ahol néhány utcán belül három-négy nagy építkezés is folyik, vagy alig fejeződik be az egyik, kezdődik a másik. Például a Szervita téren lebontották a parkolóházat, közben a volt Matáv-telefonközpont helyén luxusapartmanházat kezdtek építeni, felújították a Párisi-udvart, a Kossuth Lajos utcán meg két sáv le van zárva évek óta, mert a távhővezetéket hozzák át Budáról, ami miatt négy évig szívnak a helyiek, illetve az erre közlekedők.