A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot, míg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét tartományban a második számú politikai erővé lépett elő a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közölt eredménye szerint.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg, Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett.

Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de a történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben. Az SPD Brandenburgban kb. 5 százalékponttal gyengült az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest. A CDU Szászországban kb. 7 százalékponttal esett vissza a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.

A legnagyobb mértékben az AfD erősödött meg, és mindkét tartományban a 2. helyen végzett. A CDU-tól jobbra álló, szélsőjobboldali párt Brandenburgban 22-24,5 százalékot szerzett, akár meg is duplázhatja a 2014-ben elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami bőven a duplája az öt évvel ezelőtti 9,7 százaléknak, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.

A választási részvételi arány mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt megkönnyebbüléssel fogadta az első adatokat. Azt mondták, a pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Az AfD jelezte, hogy erőteljes ellenzéki politizálásra készül.

A főváros, Berlin körül elterülő – a volt NDK területén fekvő – Brandenburgban az SPD és az AfD után a CDU következik a szavazatok 15,5 százalékával, ami 7,5 százalékpontos visszaesés a 2014-es 23 százalékhoz képest.

Az SPD eddigi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is súlyosan meggyengült, a szavazatok 10,7-11 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.

A Zöldek az öt évvel ezelőttinél jobban szerepeltek, de elmaradt a választás előtti felmérések alapján valószínűsített nagy előretörés, a szavazatok 10-10,2 százalékát szerezték meg, az utolsó felmérések alapján várt 14 százalék helyett, a 2014-ben elért 6,2 százalék után.

A potsdami Landtagba bejuthat a Szabad Választók (FW) pártja is, ami 5 százalékon áll. Az FDP a drezdai Landtagba sem jutott be, nem érte el az 5 százalékos küszöböt, a szavazatoknak csak a 4,7 százalékát szerezte meg.

A szintén a volt NDK területén fekvő Szászországban a CDU és az AfD után a Baloldal következik 10-10,5 százalékkal, szemben az öt évvel ezelőtti 19 százalékkal.

Az SPD – a CDU eddigi szászországi koalíciós partnere – visszaszorult a kisebb pártok közé, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után a szavazatok 7,9-8 százalékát gyűjtötte össze, ami a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

A Zöldek áttörése Szászországban is elmaradt, a baloldali ökopárt 8,8 százalékot ért el, a várt 11 százalék helyett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalék után. (MTI)