A Mazsihisz antiszemitizmust, az államtitkár keresztény büszkeséget emleget

POLITIKA
2019 szeptember 05., 09:33
comments 133

Hétfőn avatták fel a váci Piarista Gimnázium és Kollégium tanévnyitóján Kornis Gyula katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár és kultúrpolitikus szobrát. Ott volt Rétvári Bence államtitkár és Schmidt Mária kormánybiztos is. Mint megírtuk, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tiltakozott amiatt, hogy „kormánytagok és neves vendégek jelenlétében egy olyan politikusnak állítottak emléket, aki majd egymillió magyar embert akart származása miatt kiszorítani a nemzet tagjai közül”.  

photo_camera Rétvári Bence és Schmidt Mária leleplez Fotó: Rétvári Bence/Facebook

Közleményük szerint „Kornis egyike volt azoknak, akik hittek abban, hogy a magyar oktatási rendszerből és a magyar élet minél több területéről el kell távolítani a zsidó származású vagy zsidó vallású embereket. Kornis antiszemitizmusa felvállalt és közismert volt. Szobrát társadalmi egyeztetés nélkül állították fel. Az ötletgazda, a döntéshozó és a kivitelező érzéketlen volt mindazon magyarokra - köztük a még velünk lévő négyezer holokauszt túlélőre és családtagjaira - akik bántónak találják ezt a gesztust. Nem ez az első eset, hogy ezt tapasztaljuk”. 

A szoboravató Rétvári Bence válaszolt a bírálatokra, bár úgy tett, mintha ez egy politikai vita lenne, és nem a Mazsihisz, hanem kizárólag az ellenzék kritizálta volna. 

„Kornis Gyula szobrának hétfői felavatása után balliberális oldalról történelemhamisító nyilatkozatok jelentek meg, melyben az antiszemitizmus bélyegét akarják rásütni a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökére, az egykori bölcsészkari dékánra, az országgyűlés egykori képviselőjére és elnökére, Klebelsberg Kuno államtitkárára, az Oxfordban is tanult egykori filozófusra, piarista szerzetesre, kultúrpolitikusra” - nyitott az államtitkár. 

Rétvári alaptalan minősítette az antiszemita vádakat, amit „történelmi tények cáfolják”. Merthogy szerinte „Kornis Gyula nemhogy nem volt náci szimpatizáns, de éppen a Gestapo hallgatta ki huzamosan, majd később négy hétre be is börtönözte”. Illetve „az egyetemen erővel lépett fel az antiszemita diákmozgalmakkal szemben, és nyíltan kiállt az általa becsült zsidó emberek mellett. A náci eszmék követőivel való szembenállása miatt tüntettek ellene, és Dunába dobással fenyegették”.

Rétvári Bence és Schmidt Mária a szobor felszentelésénél
photo_camera A szobrot fel is szentelték  Fotó: Rétvári Bence/Facebook

Bár Kornis valóban náciellenes nézeteket vallott, a Mérce felidéte 1921-es,  Kultúrpolitikánk irányelvei című művét, amiben ilyeneket írt: 

„a zsidóság Keletről szabadon beözönölve, békésen először elhódította a magyarság anyagi, majd szellemi kultúráját. […] Fajával veleszületett radikalizmusa és utilitarizmusa egy félszázad alatt a magyarság szellemét megrontotta.”  

Itt írta Kornis azt is, hogy a „nemzeti önismeretre való nevelés” kialakítása érdekében egyrészt fel kell venni az internacionalizmussal szembeni küzdelmet, másrészt pedig a magyar értelmiséget vissza kell „hungarizálni” „eljudaizálódásával szemben”.

Kornis szerint a zsidók túlzott befolyásának visszaszorítására azt javasolta, hogy figyelmet kell fordítani a magyarok gazdasági pályára történő nevelésére, mivel ezt a területet a társadalom

„úgyszólván teljesen átengedte egy idegen fajnak, mely aztán így szerzett vagyona és függetlensége alapján a nemzet érdekeivel éppen össze nem hangzó aránytalan hatalomra és kultúrára tett szert.”

Rétvári szerint szomorú, hogy itt tartanak a balliberálisok

A szoboravató Rétvári államtitkár a válaszában Kornis életművéből ezeket a részeket nagyvonalúan kihagyja. Ehelyett szerinte „Kornis Gyula filozófiai alapon, a «kultúrnemzet» eszmerendszer alapján hirdette: «az valamely nemzet tagja, aki magát hozzátartozónak érzi. Ez az érzés pedig elsősorban a sajátos szellemi, kulturális javak közösségére vonatkozik.» Vagyis a magyarsághoz tartozás nem faji vagy állampolgársági, hanem kulturális kérdés. A kulturális alapon álló nemzeti összetartozás egyértelmű elutasítása a faji, származási alapú náci elméleteknek”.

Aztán egyszerűen napi politikai szintre vitte le a vitát, és az ellenzékbe szállt bele: „Kornis Gyula sem antiszemita, sem nácibarát nem volt, de hitt az erős magyar nemzetben, és a magyar nemzeti kultúra fontosságában, ezért balliberális oldalról ma is támadják. Szomorú, hogy a balliberális oldal politikája abban merül ki, hogy úton-útfélen antiszemitizmust kiáltanak, és számukra már mindenki nácinak számít, aki az erős és szuverén magyar nemzetben hisz. Egyúttal hiteltelen, hogy azok támadják ma Kornis Gyulát, akik nap mint nap magyarázzák, hogy helyes dolog összefogni azzal a Jobbikkal, melynek politikusai zsidó politikusokat listáznának, holokauszt emlékműveket gyaláznak meg, vagy náci karlendítéssel pózolnak. Úgy látszik, az önkormányzati kampány hevében az ellenzék a maradék józan ítélőképességét is elvesztette”.

link Forrás

A Mazsihisz szomorú, Rétvári keresztény büszkeséget emleget

A Mazsihisz szerdai közleménye egyébként így zárult:

„A Mazsihisz továbbra is a leghatározottabban tiltakozik az arra méltatlan politikusok rehabilitálása miatt. Sajnáljuk, hogy ismét így történt. Szomorúak vagyunk.”

A kormány honlapján megjelent hír szerint Rétvári a szoboravatáson azt mondta: azért állítanak szobrot Klebelsberg Kunó kultuszminiszter váci születésű államtitkárának, mert szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség. A parlamenti államtitkár beszélt arról, hogy Kornis Gyula váci példakép, éppen ezért a váci és a szobi járás fejlesztési tervét is róla nevezték el.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.