Ők mennek neki a Fidesznek vidéken
2019 szeptember 05., 01:46
Ők mennek neki a Fidesznek Budapesten
- Az októberi önkormányzati választásra először valósul meg a teljes ellenzéki összefogás, amiről lassan tíz éve vitatkozik az ország nem fideszes része.
- Egy kivétellel (az V.-ben a van külön jobbikos induló) az összes budapesti kerületben megegyeztek az ellenzéki pártok (MSZP, Jobbik, DK, Momentum, LMP, Párbeszéd), hogy egyetlen polgármester-jelöltet indítanak csak. A kerületi képviselői helyeket is felosztották egymás között.
- Bemutatjuk, hogy kik az összefogás jelöltjei, és kiket indít a kormánypárt.
Mivel Budapesten az országos átlagnál gyengébb a Fidesz, ezért a teljes, minden korábbinál átfogóbb összefogástól azt várják az ellenzéki pártok, hogy látványosan javítsanak pozícióikon a 2014-es eredményekhez képest. Kimondott céljuk, hogy a kerületek legalább felében győzzenek, és így többségbe kerüljenek a fővárosi közgyűlésben is.
Májusban az EP-választáson országos szinten a Fidesz 52 százalékot szerzett, de Budapesten csak 41 százalékot kapott. És ugyan az összes kerületben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, de egyetlen kerületben sem ért el 46 százalékot, és több helyen 40 százalék alatti eredményre jutott csak. Ha tényleg az összefogás az ellenzéki siker kulcsa, akkor a Fideszt le lehet győzni Budapesten.
Ugyanakkor a Fidesznek kedvezhet, hogy a 23 kerületből 17-ben a hivatalban lévő polgármestert indítja - egy esetben egy eddig ellenzéki kötődésű polgármestert támogatva. Az önkormányzati választásokon ugyanis jellemző Magyarországon, hogy az emberek szívesebben szavaznak a már ismert vezetőkre, mint valaki újra. A kitartás az ismert vezető mellett sok esetben felülírja a pártszimpátiát is. Demszky Gábor főpolgármester például többször is úgy győzött, hogy sokkal jobban szerepelt pártjánál, az SZDSZ-nél, és sok hasonló példa van még a közelebbi múltból is.
Az ellenzéki oldal csak három hivatalban lévő kerületi polgármestert indít. Eddig ugyan hat kerületnek volt nem fideszes polgármestere, de egy közülük visszavonult, egy inkább a főpolgármesterségre megy, a harmadik pedig most már a Fidesz támogatásával indul.
Kilenc polgármester-jelöltje van az MSZP-nek, hat a DK-nak, négy a Momentumnak, míg a Párbeszédnek és a Jobbiknak egy - egy, illetve az ellenzékiek támogatnak egy hangsúlyozottan független jelöltet is. (A hangsúlyozottan azért került ide, mert a többi jelölt között is van, aki nem tagja az őt jelölő pártnak, csak náluk egyértelmű, hogy melyik szervezet javasolta indításukat).
Az alábbiakban bemutatjuk röviden a kerületi indulókat, és jelezzük azt is, hogy a Fidesz milyen eredményt ért el a májusi EP-választáson az adott városrészben. Ahol 40-41 százalékot, vagy még ennél is kevesebbet, ott a politikai hangulat kompenzálhatja a fideszes induló beágyazottságát, és inkább az ellenzéki jelölt számít esélyesnek. Néhány helyen ugyanakkor független jelöltek még megkavarhatják a végeredményt. Sok kerületben elég szorosnak ígérkezik a verseny.
Főpolgármester: Karácsony Gergely az utóbbi öt évben Zugló polgármestere volt, tavaly pedig az MSZP miniszterelnök-jelöltje, bár egy másik pártnak, a Párbeszédnek a társelnöke.
Karácsony még a Gyurcsány-kormány idején kezdte a politikát, az akkori Miniszterelnöki Hivatal SZDSZ-es államtitkára, Horn Gábor tanácsadójaként, illetve közvélemény-kutatásokkal foglalkozott. Részt vett az LMP megszervezésében, és 2010-ben a párt parlamenti képviselője lett.
2012-ben egyik vezetője volt az LMP-ben annak az irányzatnak, amely együttműködést akart kötni Bajnai Gordon szerveződő mozgalmával, és így a többi baloldali párttal. Az LMP-s küldöttek többsége a felvetést egy kongresszuson elutasította, erre Karácsonyék kiléptek, megalapítva a Párbeszédet.
2014-ben a Párbeszéd az MSZP-vel, a DK-val és az Együtt-tel indult a parlamenti választáson, majd csak az Együtt-tel közösen az EP-választáson. 2017-ben úgy tűnt, hogy Együtt - Párbeszéd közös lista lesz a következő évi választáson is, de Karácsony partnert váltott, és az MSZP listavezetője lett. Parlamenti mandátumát azonban nem vette át, és már akkor felmerült, hogy leginkább főpolgármester-jelölt lenne.
Karácsony két előválasztáson is megmérettette magát, az eljárás teljesen új módszerként jött be a magyar politikába 2019-ben. Előbb az MSZP-n belül Horváth Csabával versengett, majd egy összellenzéki megmérettetésen a DK-s Kálmán Olgát és a momentumos Kerpel-Fronius Gábort győzte le. Ezután dőlt el, hogy az előválasztásból kimaradó Jobbik és LMP sem támogatnak vele szemben másik jelöltet.
Karácsony kormánypárti riválisa a kilenc éve a fővárost vezető Tarlós István lesz, aki független jelöltként élvezi a Fidesz támogatását. Tarlós 1990-2006 között Óbuda polgármestere volt, először SZDSZ-es politikusként, de az MSZP-vel kötött 94-es koalíciót ellenezve kilépett a pártból. Attól kezdve független volt, és a jobboldali pártok támogatásával, de lényegében nagykoalícióban vezette a kerületet.
2006-ban indult először a főpolgármesteri címért, ám akkor még Demszky Gábor legyőzte. A Fidesz-frakciót (nem Fidesz tagként) vezette négy évig a városházán, illetve a 2008-as "szociális népszavazás" kampányarca lett. 2010-ben és 2014-ben fideszes támogatással választották főpolgármesterré.
I. kerület: Az ellenzék V. Naszály Mártát indítja, aki Karácsonnyal együtt mozgott a politikában: 2010-ben LMP-s képviselő lett a kerületben, aztán a pártszakadáskor a Párbeszédhez csatlakozott. 2018-ban MSZP-Párbeszéd jelölt volt a parlamenti választáson. Eredetileg kertépítő mérnök, de pszichodrámával is foglalkozik.
Kormánypárti ellenfele Nagy Gábor Tamás lesz, aki már 1998 óta kerületi polgármester, és sokáig parlamenti képviselő is volt. A Várban és környékén budapesti szinten nagyon erős a Fidesz, májusban 45 százalékot kaptak.
II. kerület: Őrsi Gergely MSZP-s politikus a közös jelölt, aki 2014 óta tagja a kerületi képviselő-testületnek, és a baloldali frakció vezetője ott.
Kormánypárti ellenfele Láng Zsolt lesz, aki 13 éve polgármester, és már 1998-ban is kerületi képviselő volt, 2010-14-ben pedig fideszes parlamenti képviselő is. A Fidesz itt az EP-választáson 44 százalékot kapott.
III. kerület: Kiss László MSZP-s politikus a közös jelölt, aki 2014-18-ban parlamenti képviselő is volt, a kerületi testületbe pedig 2006-ban választották először. A Gyurcsány-kormány idején dolgozott az oktatási minisztériumban, 2010 után pedig egy gyáli szakközépiskolába ment történelmet tanítani.
Kormánypárti ellenfele a kerületet 2006 óta vezető Bús Balázs lesz, aki 1988-ban a Fideszbe, 2005-ben pedig a KDNP-be lépett be, és a rendszerváltáskor tagja volt az SZDSZ-közeli SZETA-nak is. Óbudán a Fidesz csak 39 százalékot kapott az EP-választáson.
IV. kerület: Újpest volt az első kerület, ahol a teljes ellenzék megállapodott egy közös jelölt támogatásában. Eredetileg Szalma Botondot, a KDNP volt budapesti elnökét indították volna, de ő március végén családi okok miatt visszakozott.
Az ellenzék végül a momentumos Déri Tibor mögé állt. Déri tavaly Kiskörén volt a Momentum parlamenti képviselő-jelöltje, és magát kiábrándult fideszesként jellemezte. A 34 éves, megújulókkal foglalkozó energetikus kormánypárti ellenfele Wintermantel Zsolt lesz, aki 2010 óta újpesti polgármester, és összesen 6 évig parlamenti képviselő is volt. Újpesten a Fidesz csak 38 százalékot kapott májusban.
V. kerület: Tüttő Kata MSZP-s politikus a közös jelölt a Belvárosban, aki 1998-ban még alig múlt 18 éves, de máris parlamenti képviselő-jelöltje volt a pártnak. Ugyan sohasem lett belőle országgyűlési képviselő, de a XII. kerületi testületbe már abban az évben bejutott, és később sokáig volt a fővárosi közgyűlés tagja is. Korábban élettársa volt Leisztinger Tamás nagyvállalkozónak, akit kiterjedt politikai kapcsolatai miatt sokáig MSZP-közelinek tartottak, és aki nemrégiben vásárolta meg a Népszavát Puch Lászlótól.
Ez az egyetlen kerület, ahol nem teljes az ellenzéki összefogás, a Jobbiknak itt saját polgármester-jelöltje van.
Tüttő fideszes ellenfele Szentgyörgyvölgyi Péter lesz, aki 2014 óta polgármester itt. Amikor pedig még Rogán Antal vezette a kerületet, a legfontosabb önkormányzati céget irányította. Belváros-Lipótvárosban 45 százalékot kapott májusban a Fidesz.
VI. kerület: A Momentum korábbi alelnöke, Soproni Tamás a közös polgármester-jelölt itt. Soproni az Együttben kezdett politizálni, 2014-ben még velük indult az önkormányzati választáson, de az olimpiai pályázatról szóló népszavazási kampányt már a Momentum egyik vezetőjeként csinálta végig, és tavaly a párt országgyűlési listájának 3. helyén szerepelt. A sikertelen parlamenti választás után lemondott az alelnökségről.
Kormánypárti ellenfele Hassay Zsófia lesz, akinek teljes politikai karrierje Terézvároshoz kötődik: szinte az első komoly állása volt, hogy alpolgármestere lett a kerületnek 1998-ban. Itt csak 39 százalékot szerzett májusban a Fidesz.
VII. kerület: A DK-s Niedermüller Péter a közös jelölt, aki idén májusig EP-képviselő volt, azelőtt pedig néprajzot és kulturális antropológiát tanított. A Demokratikus Koalíció egyik alelnöke a párt megalakulása óta.
Niedermüllert ugyan az összes ellenzéki párt támogatja, de a kerület két ismertebb politikusa így is elindul ellene: Hunvald György egykori szocialista polgármester, aki utolsó hivatali időszakát előzetes letartóztatásban töltötte; és Moldován László, aki május végéig az LMP budapesti elnöke volt, illetve a párt hírhedt etikai bizottságát is vezette.
A kormánypárt hivatalos jelöltje itt Vattamány Zsolt, aki 2010 óta vezeti Erzsébetvárost, és 2006 - 2008 között egy látványos hatalmi harcban szerezte meg a kerületi Fidesz irányítását. Erzsébetvárosban mindössze 37,5 százalékot ért el a Fidesz.
VIII. kerület: Pikó András újságíró a közös jelölt, akit a Momentum kért fel. Pikó a Magyar Rádió és a Magyar Televízió riportere és szerkesztője volt a rendszerváltástól 2001-ig, azóta elsősorban a Klubrádióban dolgozik. 2014 óta egy józsefvárosi civil szervezet aktivistája, és számos helyi jótékonysági kezdeményezés szervezője, résztvevője volt.
Kormánypárti ellenfele Sára Botond lesz, aki sokáig alpolgármester volt a kerületben, majd amikor Kocsis Máté a parlamentben folytatta, akkor egy tavaly júliusi időközin polgármesterré választották. Pedig az ellenzéki pártok már akkor is csak egy jelöltet indítottak ellene. Józsefvárosban 41,7 százalékot ért el a Fidesz májusban.
IX. kerület: Baranyi Krisztina a kerületi előválasztás győzteseként lett közös jelölt. A rendkívüli kiválasztásra azért volt szükség, mert a pártok többsége (MSZP, Jobbik, Momentum) a korábban LMP-s Jancsó Andreát akarták volna közös jelöltnek.
Baranyi az Együttben kezdett politizálni, és országos hírnévre tett szert a kerületi visszaélések és korrupt üzelmek elleni küzdelmével (veszélyes hulladékok, lakáseladások, parkolási pénzek).
Baranyi kormánypárti ellenfele Bácskai János lesz, aki 2010 óta vezeti a kerületet, és összesen öt évig fideszes parlamenti képviselő is volt. A Fidesz itt tavasszal csak 38 százalékot kapott.
X. kerület: Az MSZP-s Somlyódi Csaba a közös jelölt, aki még a kőbányai Orion gyár KISZ-titkáraként kezdte a politizálást, és már 1990 óta önkormányzati képviselő, hol a kerületi, hol pedig a fővárosi testületbe választották be. Kormánypárti ellenfele Kovács Róbert lesz, aki 9 éve vezeti a kerületet, és előtte alpolgármester és iskolaigazgató is volt Kőbányán. A Fidesz itt 41,6 százalékot kapott.
XI. kerület: A Honvéd Kórház és a Szent Imre Kórház egykori igazgatója, a DK-s László Imre a közös jelölt, aki a 90-es években a súlyemelő szövetséget is vezette. Sokáig katonaorvos volt, a DK az első párt, aminek tagja lett, négy évvel ezelőtt. Tavaly listáról bejutott a parlamentbe is.
Ellenfele a fideszes Hoffmann Tamás lesz, aki 2010 óta polgármester, és már 1990 óta a kerületi képviselő-testület tagja. Újbudán a Fidesz 42 százalékot szerzett.
XII. kerület: Élő Norbert az ellenzéki jelölt, aki 2004-06-ban a parlamentben, 2002-14 között pedig a fővárosi közgyűlésben volt képviselő, sokáig MSZP-s színekben, de most már a DK-ban politizál. Jelenleg a BKK felügyelőbizottsági tagja, a Trend gazdaságkutató vezérigazgatója, és a darts szövetség elnöke.
Pokorni Zoltán lesz az ellenfele, aki 2001-ben még a Fidesz elnöke volt, 1998-2001-ben oktatási miniszter, négy ciklusban parlamenti képviselő, és 2006 óta a kerület polgármestere. Pokorni ugyan kikerült a Fideszt meghatározó politikusok köréből, de a kerületi pozícióját igen stabilan tartja. Budapesti szinten a Fidesz erős a Hegyvidéken, májusban 45 százalékot kapott.
XIII. kerület: Ez a legbaloldalibb környék Budapesten, és talán egész Magyarországon. Tóth József MSZP-s polgármester 1994 óta vezeti a kerületet, most is ő az összefogás jelöltje. Tóth többször volt a kerület parlamenti képviselője is.
A Fidesz - szokás szerint - KDNP-s politikust indít ellene, ezúttal Bagdy Gábort, aki már kilenc éve pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes.
Az Újlipótvárosból és Angyalföldből álló kerületben mindössze 31,5 százalékot ért el a Fidesz májusban. Ennél rosszabb eredménye csak kilenc apró faluban volt, például Borsodbótán és Rinyaújnépen .
XIV. kerület: A szocialista Horváth Csaba a közös jelölt, miután a kerületet eddig vezető Karácsony Gergely a főpolgármesterség megszerzésével próbálkozik. Horváth 1994-ben még egy reklámcég vezetőjeként készített kampányt az MSZP-nek, öt évre rá pedig belépett a pártba, ahol gyorsan ívelt a karrierje: 2002-ben a II. kerület polgármesterévé és parlamenti képviselővé is megválasztották.
2006-2009 között Demszky Gábor egyik helyettese volt, a Bajnai-kormányban pedig Budapestért felelős kormánybiztos lehetett. 2010-ben ő volt az MSZP főpolgármester-jelöltje. Most is elindult a posztért, de a párton belüli előválasztást elvesztette Karácsonnyal szemben.
Elindul Várnai László kerületi képviselő is, aki Karácsonyhoz hasonlóan az LMP-ben kezdte, de a szakadáskor nem tartott a párbeszédesekkel, hanem egy helyi civil szervezetben folytatta a politizálást.
A Fidesz Rozgonyi Zoltán egykori reptéri rendőrt indítja, ahogy 2014-ben is ő volt a kormánypárti jelölt. Rozgonyi már 1998 óta kerületi fideszes képviselő, és többször is volt alpolgármester, többek között a mostani ciklusban is az. 37,5 százalékkal elég gyengén szerepelt itt a Fidesz májusban.
XV. kerület: Németh Angéla független, de a DK által kiválasztott politikus a közös jelölt. Némethet a tavaly nyári időközin már megválasztották polgármesterré a kerületben. Addig alpolgármester volt, és már 1998 óta kerületi képviselő. 2010-ig MSZP-s színekben politizált. A Fidesz Pintér Gábor kerületi frakcióvezetőt indítja ellene, aki már 2014-ben is polgármester-jelölt volt, akkor a DK-s Hajdu László győzte le. A kerületben 42 százalékot kapott a Fidesz.
XVI. kerület: Egy volt szakszervezeti vezető, Nemes Gábor az ellenzék közös jelöltje, aki tavaly óta tagja a DK-nak. Nemes a 90-es évek óta volt szakszervezetis a BKV-nál, és egy ideig ő vezette a közlekedési ágazat szakszervezeteinek országos szövetségét is. Tavaly úgy volt, hogy a DK parlamenti jelöltje lesz a kerületben, de végül a pártok megállapodásai miatt visszalépett az Együtt indulója javára.
Fideszes ellenfele Kovács Péter polgármester lesz, aki már 13 éve vezeti a kerületet, és 1990 óta tagja a helyi képviselő-testületnek, sőt, 2010-14 között parlamenti képviselő is volt. A kerületben a Fidesz fővárosi szinten kiugróan jó, majdnem 46 százalékos eredményt ért el.
XVII. kerület: DK-s politikus, Gy. Németh Erzsébet a közös ellenzéki jelölt. Úttörő-szövetségi vezetőként kezdte még a 80-as években, és 1994 óta a fővárosi közgyűlésben képviselő, sokáig MSZP-s, majd DK-s színekben. 2002-2010 között az MSZP parlamenti képviselője is volt. 2002-ben az MSZP őt indította a főpolgármesteri posztért. 2014-ben pedig a DK ugyanebben a kerületben a polgármesterségért, de akkor a fideszes Riz Levente győzött. Riz azonban egészségügyi okok miatt most nem indul, így Horváth Tamás alpolgármester a kormánypárti jelölt. 44,5 százalékos eredménnyel elég jól szerepelt itt a Fidesz májusban.
XVIII. kerület: Szaniszló Sándor szocialista politikus a közös jelölt, aki 2002-10 között alpolgármester volt a kerületben, 2014 óta pedig a fővárosi közgyűlés tagja. Utóbbi minőségében ő tett feljelentést a BKV elektromos jegyrendszere körüli botrányok miatt.
Ellenfele a kerületet 9 éve vezető Ughy Attila lesz, aki korábban parlamenti képviselő is volt, és a Fideszben arról is ismert, hogy 1999-ben ő találta ki az Ughy-adót, vagyis azt, hogy a párt által álláshoz jutott emberek bruttó fizetésük 2 százalékát adják oda a Fidesznek. A kerületben 43 százalékot kapott a Fidesz az EP-választáson.
XIX. kerület: Gajda Péter szocialista polgármester az ellenzék jelöltje, akit teljes politikai karrierje Kispesthez köt: 1990 óta tagja az önkormányzatnak, volt alpolgármester, és 2006 óta polgármester. A Fidesz Dódity Gabriellát indítja, aki a kormánypárt kerületi frakcióját vezeti most, de korábban szerkesztette az önkormányzat újságját is. A Fidesz Kispesten csak 39,6 százalékot kapott tavasszal.
XX. kerület: Nem volt egyszerű helyzetben az ellenzék, mert eredetileg Szabados Ákos polgármestert támogatták volna, aki 1998-ban MSZP-s politikusként lett Pesterzsébet polgármestere, legutóbb is a baloldali összefogás jelöltjeként győzött, és volt már szocialista parlamenti képviselő is. Szabados 2015 végén kilépett az MSZP-ből, azóta független, de az már teljesen váratlanul érte a baloldali pártokat, hogy idén a Fidesz támogatásával indul újra.
Így az ellenzék most Balog Róbertet indítja, aki hivatalosan szocialista jelölt, és a Főtáv osztályvezetője, korábban volt a társaság szóvivője is. A Fidesz itt 42 százalékot kapott.
XXI. kerület: Csepelen az ellenzék már nagyjából megegyezett, hogy a szocialisták színeiben a Munkásotthon igazgatója indul, de aztán az MSZP jelöltet váltott. Így Erdősi Éva pénzügyi tanácsadó és mediátor lett a jelölt, aki a politikában eddig nem vállalt szerepet. Fideszes ellenfele Borbély Lénárd polgármester lesz. A Fidesz az EP-választáson 41 százalékot ért el.
XXII. kerület: Az ellenzék közös jelöltje a 32 éves Havasi Gábor, mentőápoló, a Momentum tagja. Havasi korábban a mentősök jobb munkakörülményeiért szervezkedett, és a tavalyi parlamenti választás után lépett be a pártba.
Ellenfele Karsay Ferenc fideszes polgármester lesz, aki öt éve vezeti a kerületet, és többek között azzal került be az országos sajtóba, hogy lobbizott a kormánynál, hogy az önkormányzatok maradhassanak az iskolák fenntartói. 44,6 százalékkal itt kifejezetten jól szerepelt a Fidesz tavasszal.
XXIII. kerület: Soroksár az egyetlen kerület, ahol jobbikos jelölt mögé állt be a teljes ellenzék. Bereczki Miklós arra építhet, hogy a fővárosban rendre itt szerepel a legjobban a Jobbik, és ő volt a párt parlamenti képviselő-jelöltje is tavaly.
A kerületet eddig Geiger Ferenc vezette, egészen azóta, hogy Soroksár egy népszavazás után 1994-ben önállóvá vált. Mindvégig függetlenként, de a baloldal támogatását élvezve vezette a kerületet, ám idén bejelentette, hogy nem indul többet. A Fidesz a kerületben nem indít saját jelöltet, hanem a független Bese Ferencet támogatja, akit Geiger választott ki utódjának. Bese sokáig vezető tisztségeket töltött be a honvédelmi minisztérium cégeiben, és 1998-ban egyszer már elindult a kerületi polgármesterségért, és a Fidesz akkor is támogatta őt.
A vidéki nagyvárosok polgármester-jelöltjeit ebben a cikkünkben mutattuk be.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.