A negyedik főpolgármester-választásra készül jelöltként Tarlós István. A budapestiek legnagyobb bánatára eddig egyszer sem vett részt főpolgármester-jelöltek vitáján. 

Pedig milyen lendületesen indított 2006-ban:

„Nagyon szeretnék egy éles, élő, Demszky-Tarlós vitát, ha a főpolgármester úr ezt elutasítja, és 16 év után Budapest főpolgármestere egy kerületi polgármesterrel (...) nem mer kiállni vitázni, kénytelen vagyok gyávának nevezni.” 

Ez volt az a választás, amikor Tarlós feladva az óbudai polgármesterséget, függetlenként, de a Fidesz támogatásával indult a főpolgármesteri posztért. (1994-ben és 1998-ban Latorcai Jánost volt a Fidesz jelöltje, 2002-ben Schmitt Pál, látszatfüggetlenként.)

2006 szeptemberben Tarlós nagyon bepörgette magát a vitára. 

A gyávázás után pár nappal felszólította Demszkyt, hogy „ha van benne virtus és becsület”, akkor álljon ki vele egy vitára szeptember 26-án a Vörösmarty téren, mérkőzzenek meg egymással „mint férfi a férfival”. 

Demszky a vitát nem utasította el, csak ahhoz ragaszkodott, hogy az több résztvevős legyen. Sőt, két vitát is javasolt. Az elsőt a pártok fővárosi listavezetőinek, a másodikat a főpolgármester-jelölteknek. 

De ez így Tarlósnak nem felelt meg. „Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy Demszky Gábor újfent megfutamodik a szemtől szemben tartott vita elől, minthogy visszautasítja a 26-ára szóló kihívásomat. Nem mer egy Demszky-Tarlós négyszemközti összecsapáson részt venni, hanem elbújik a többi listavezető háta mögé, és csak a listavezetők 9 fős, illetve az összes jelölt 5 fős vitáján hajlandó megjelenni. Mindezzel nemcsak hallatlan gyávaságról tesz tanúbizonyságot, hanem arról is, hogy éretlennek nézi a választópolgárokat. Egy 9 vagy 5 fős vitában, ahol csak pár perc jut egy-egy jelöltnek, könnyebben meghúzódhat. Nem bújhatna el viszont az éles, és megválaszolásra váró szakmai kérdések elől, ha egyetlen esélyes kihívójával, Tarlós Istvánnal kellene 60 percen keresztül farkasszemet néznie, mint férfi, a férfival.”   

Tarlósék el is magyarázták, hogy miért kellene csak Tarlósnak és Demszkynek vitáznia: „A két esélyes jelölt összecsapásának történelmi hagyományai vannak a politikatörténetben, a Nixon-Kennedy vitától a Gyurcsány-Orbán összecsapásig. A kettős vita elöli megfutamodásával Demszky Úr most bizarr módon újfent történelmet ír.”

Aztán Tarlós előbb azt a vitát volt kénytelen lemondani, amire ő hívta meg Demszky Gábort a Vörösmarty térre, mert közben kiszivárgott az őszödi beszéd, és ez alaposan átalakította a budapesti közterületi programokat. Tarlósnak Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány jelezte, hogy a rendőrség nem tud teljes garanciát vállalni a tér védésére. (Ekkor egyébként Tarlós még támogatásáról biztosította Gergényit a rendteremtésben.)

Tarlós az általa meghirdetett Vörösmarty téri vita elbukása után továbbra is megpróbálta nyomás alatt tartani Demszkyt. „Semmilyen épeszű magyarázat nincs arra, hogy Demszky Gábor miért tért ki mindeddig a kettős vita elől” – mondta, és azt is hozzátette, hogy „kezd komédiába fulladni” az általa kezdeményezett vitáról szóló vita.

Tarlóstól függetlenül a Demszky által javasolt két vita (előbb a pártok listavezetőié, majd a főpolgármester-jelölteké) előkészítése haladt, a köztévé vállalta a megszervezését. A listavezetők vitáját meg is tartották, ezen a Tarlós által emlegetett 9 helyett 6-an vettek részt: Demszky Gábor az SZDSZ listavezetője, Tarlós István (Fidesz-KDNP listavezető), Katona Kálmán (MDF), Székely Péter (Munkáspárt), Zsinka László (MIÉP), Molnár Gyula (MSZP). Tarlós a műsor végén kétfős vitára invitálta Demszkyt, amire Demszky kérdéssel válaszolt: „Mennyivel vagy te különb, mint Zsinka László, Katona Kálmán vagy Molnár Gyula, miért kéred ezt az előnyt?” Szerinte a kopogtatócédulák összegyűjtésével ők valamennyien megkapták a jogot arra, hogy részt vegyenek ezeken a vitákon. 

Az ezután tervezett második, szintén köztévés, kizárólag a főpolgármester-jelölteknek rendezett vita viszont már nem jött össze, mégpedig Tarlós István miatt. (Ez annyiban különbözött volna a listavezetők vitájától, hogy ezen az MSZP-s Molnár Gyula már nem vehetett volna részt, mert a szocialistáknak nem volt saját főpolgármester-jelöltjük, Demszkyt támogatták.) 

Tarlós nem volt hajlandó újra bemenni a stúdióba, mert továbbra is csak Demszkyvel akart kétszemélyes vitát folytatni „bárhol, bármikor”. Azt is mondta, hogy reméli, Demszky meggondolja magát és „nem bújik gyáván” más jelöltek mögé, hanem az egyetlen esélyessel száll vitába a Magyar Televízióban. Miután Tarlós nem ment el, a köztévé a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje nélkül nem akarta megrendezni a vitát, és lefújta a programot.

Az ekkor még létező SZDSZ nem hagyta ki a ziccert, és azt közölte, hogy Tarlós megijedt. Szerintük elemezte az első, listavezetői vitát, „összehasonlította teljesítményét a többi résztvevőével, és ezek után döntött úgy, hogy nem vállalja még egyszer a megmérettetést”. 

Hiába az őszödi beszéd kiszivárgása, Demszky zsinórban a negyedik választását is behúzta 2006 októberben, bár ezt már szorosan. Az SZDSZ-es főpolgármester 362 289 szavazatot kapott (46,86 százalék), Tarlós 12 877-tel kevesebbet (45,20 százalék). Tarlós a választás éjszakáján azt mondta: nem vitatja, hogy Demszky kínkeservesen megnyerte a választást, de a morális győzelmet ő aratta. 

„Én az eredményt elismerem, tudomásul veszem, gratulálni éppen nem tudok, mert a főpolgármester és csapata főleg az utóbbi két hétben nem túlságosan sportszerű eszközöket alkalmazott” 

- fogalmazott Tarlós István. Azt még hozzátette: „a kis lenézett, lebunkózott kerületi polgármester rendkívüli módon megnehezítette a nagy Demszky Gábor életét”.  

2010

Tarlós 2010-ben megszabadult az őt legyőző Demszkytől, aki 20 év után nyugdíjazta magát. A Fidesz tavasszal már kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választást, ősszel Tarlós a főpolgármester-választás toronymagas esélyese volt. A 2006-os ellenállhatatlan vitavágya ekkora elpárolgott. Jávor Benedek, az LMP akkori főpolgármester-jelöltjeként kezdeményezett egy vitát, amire Tarlóst (Fidesz-KDNP), Horváth Csabát (MSZP) és Staudt Gábort (Jobbik) hívta meg. Tarlós a meghívásra a sajtósán keresztül azt üzente, hogy mérlegelni fogják, van-e értelme egyáltalán a vitának. Az önkormányzati választás napjáig amúgy is nagyon sűrű Tarlós programja. Tarlós pedig „ezeken az eseményeken a budapestiekkel találkozik, számára ugyanis fontosabb a fővárosiak véleménye, mint a politikusoké”. 

Ezen a vitán egyébként Horváth Csaba sem akart részt venni, mert nem akart együtt szerepelni a jobbikos jelölttel.

Tarlósnak a 2010-es kampányban volt egy másik meghívása is, a Cigányok Budapestért – Budapest a cigányokért című társadalmi párbeszédre invitálták meg őt és Horváth Csabát. Vagyis a két legnagyobb támogatottságú jelöltet, klasszikusan az, amit 2006-ban annyira szeretett volna Tarlós, egy mini, budapesti Nixon-Kennedy. Tarlós ezt is lemondta, elővéve Demszkyék érvelését, amit 2006-ban még gyáva dolognak tartott. 

A 2010-es Tarlós arra hivatkozva mondta le a meghívást, hogy „nem vesz részt olyan rendezvényen, vitán, amelyre a demokratikusan megválasztott, parlamentbe bejutott valamennyi párt főpolgármester-jelöltjét nem hívják meg”. 

Írásban is jelezte a szervezőknek, hogy ne csak őt és Horváth Csabát, hanem az LMP és a Jobbik jelöltjét is hívják meg. A választást Tarlós nyerte 53,37 százalékkal (321 908 szavazattal, kevesebbel, mint amivel elbukta 2006-ot), Horváth Csaba 29,47 százalékot, Jávor 9,89 százalékot, Staudt 7,27 százalékot kapott. Demszky gratulált Tarlós győzelméhez. 

2014

Újabb választás, újabb vita a vitáról. 2014 tavasszal a Fidesz ismét kétharmaddal nyert, semmiféle izgalmat nem ígért az önkormányzati, így a főpolgármester-választás sem. Ezúttal a jobbikos Staudt Gábor igyekezett tető alá hozni egy főpolgármester-jelölti vitát. Tarlós mereven elutasította a felvetést, értelmetlennek tartva azt. 

„Nem tudom, miről beszélnénk az utolsó napokban azon kívül, hogy nyilván egy-két ember elkezdene nagyokat mondani” 

- mondta Tarlós. A jelöltek vitája szerinte a választók félrevezetése lenne és veszekedésbe torkollhatna. Tarlós távollétében, az ellenzéki jelöltek részvételével végül tartottak egy viszonylag értelmetlen vitát az ATV-ben. 

A választást Tarlós nyerte, minden korábbinál kevesebb, 290 675 szavazattal (49,06 százalék). Bokros Lajos (Moma, MSZP, DK, Együtt) 36,04 százalékot ért el, a jobbikos Staudt 7,1 százalékot, az LMP-s Csárdi Antal 5,69 százalékot kapott. A Fodor-feél Liberálisok jelölte, Bodnár Zoltán a szavazatok 2,1 százalékát kaszálta be. 

2019

Karácsony Gergely már márciusban bedobta a VITÁT. Tarlós egy júliusi, a Magyar Nemzetben megjelent levélben válaszolt. 

„Kísérleteznek «vita» provokálásával, és már előre eljátsszák, hogy velük (vele) «nem mernek» kiállni, miközben a vita metodikájáról persze előre begyakorolt elképzelésük van. Vitától elvileg ab ovo nem zárkózom el, de nem az ő szabályaik szerint. Tehát hogy «Gulyás Marcik», Magyar Györgyök, netán maga Karácsony majd «javasolják» a témákat, utána pedig a «vitavezetők» (vagy más) a színfalak mögött a «Gerivel» esetleg megkonzultálják, betanultatják azokat, hát olyat vagy hasonlót biztosan nem játszunk. Én sem kívánnék sem témákat, sem vitavezetőt kijelölni, kinevezni. Ha lesz is értelme vitának, az csakis előre nem egyeztetett fővárosi és zuglói témákban, és «face to face» közreműködő nélkül. A felkészültség csak így mérhető le”.

Karácsony a válaszában jelezte, hogy alig várja a vitát. És azóta is várja. 

Az ATV aztán augusztus elsején rá is kérdezett arra, hogy Tarlós végül is milyen feltételekkel vitatkozna. Igazán tarlósos lett a válasza: szerinte - szemben a mostani jelöltekkel - a kampányban még Demszky és Bokros Lajos is várospolitikáról akart vitatkozni. „Bokros Lajos volt az utolsó, aki értette a rendszert, tudta, hogy miről beszélünk és várospolitikáról próbált beszélni a kampányban is” - mondta Tarlós, nem említve, hogy öt éve egyébként Bokrossal sem volt hajlandó vitatkozni.  

Aztán a korábban nagy rössel gyávázó Tarlós bedobta még azt is, hogy „ha van négy jelölt, akkor nekem miért is eggyel kellene vitatkozni a négy közül?” 

Vagyis Tarlós-Karácsony vita aligha lesz.