A felperesek [az ellenzéki képviselők] az épületben való tartózkodása nem egyeztethető össze az intézmény közszolgálati funkciójának gyakorlásával, és a közmédia belső rendjével

- feltehetően nem szándékosan, de tökéletes mondatban foglalta össze az állami média működésének lényegét Csóka Velmira, az MTVA ügyvédje.

Csütörtökön kora délután zajlott az ítélethirdetés előtti utolsó tárgyalás abban a perben, amit öt ellenzéki országgyűlési képviselő, Kunhalmi Ágnes (MSZP), Varju László (DK), Gréczy Zsolt (DK), Vadai Ágnes (DK) és Oláh Lajos (DK) indított a tavaly decemberben az állami televízió és rádió székházánál történtek miatt.

Ebben az eljárásban, az ítélethirdetés előtti utolsó összefoglalóban fejtette ki az MTVA ügyvédje, hogy álláspontjuk szerint az állami tévé és rádió egyszerűen nem tud úgy működni, ha az épületében ellenzéki képviselők tartózkodnak.

A per korábbi tárgyalásairól 

• A közmédia kész fegyveres őrökkel megvédeni magát attól, hogy ellenzéki politikusok elmondják náluk a véleményüket
• A NER váratlanul találkozott a jogállammal a III. kerületi bíróságon

címmel tudósítottunk.

December 16-án, néhány nappal azután, hogy a parlament fideszes többsége botrányos körülmények között elfogadta többek között a különbíróságok létrehozására vonatkozó és a túlóratörvény, több ezres tömeg vonult az állami televízió Kunigunda utcai székházához. Több országgyűlési képviselő is bement az épületbe, őket törvény jogosítja fel rá, hogy belépjenek közintézményekbe. A képviselők az állami média vezetőivel próbáltak beszélni, később pedig elérni, hogy ellenzékiek petícióját ismertesse az MTVA.  Több országgyűlési képviselőt, például Hadházy Ákost mentelmi joguk ellenére erőszakkal dobtak ki az épületből az MTVA biztonsági őrei, a maradék pedig december 17-én este, nem sokkal a szocialista Molnár Zsolt érkezése után önként hagyta el az épületet.

Az MTVA birtokvédelmi eljárást kért az óbudai jegyzőtől, így erőszakkal is kidobhatták volna a politikusokat az épületből. Ezt a jegyzői határozatot támadta meg az öt ellenzéki. A bíróság döntésének két szempontból lesz jelentősége: egyrészt kiderülhet belőle, hogy meddig terjed az országgyűlési képviselők törvényben pontosan meg nem határozott belépési joga, korlátozhatja-e az egy MTVA-s biztonsági őr, másrészt az ítéletnek jelentősége lehet az ügyben folyó más eljárásokban, az ügyészség például közérdekű üzem megzavarása miatt nyomoz.

A mai tárgyalás az MTVA ügyvédje foglalták össze hosszan, mit gondolnak a december 16-án este és december 17-én reggel kialakult helyzetről.

Szerintük például eleve kérdéses, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán bemehettek-e az MTVA épületébe, mert 

objektíven alkalmatlan időpontban

jelentek meg, vasárnap este 9 óra után nem várhatták, hogy az állami média vezetői bent lesznek, azokat pedig nem kötelezi semmi, hogy ilyenkor válaszoljanak a képviselők kérdéseire. Ezzel kapcsolatban egyébként Litresits András , az ellenzékiek egy részének jogi képviselője felvetette, hogy Fogl Zoltán biztonsági igazgató korábbi vallomása szerint MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel hétfő hajnali három órakor már biztosan az épületben volt, és akkor is inkább bujkált a képviselők elől, nem volt hajlandó találkozni velük.

A tárgyaláson az MTVA ügyvédje részletesen hivatkozott az állami média _"_"_"függetleségére"_"_"_ is, szerinte ugyanis ezek a csatornák az államtól függetlenül, szakmailag autonóm módon működnek, az ellenzéki képviselőknek pedig nincs joga az MTVA munkatársainak szerkesztői szabadságát befolyásolni, akár például azzal, hogy petíciót olvasnak be.

Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó törvény szerint őket belépési jog illeti meg a közintézményekbe, de ey

„nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét”.

A perben például azt kell majd az eljáró bírónak mérlegelnie, hogy az ellenzékiek belépése, és például az, hogy közülük néhány bent aludtak az épületben, okozott-e aránytalan sérelmet a közmédiának. Ha nem okozott, akkor nem kérhettek volna birtokvédelmet.

Azt viszont egyáltalán nem lesz triviális eldönteni, hogy mi az MTVA rendeltetésszerű működés, hogy aztán ehhez lehessen mérni az országgyűlési képviselők ottani tevékenységét.

Az állami médiának törvények írják elő a pártatlanságot és a sokszínű tájékoztatást, de aki az elmúlt években csak 10 tetszőleges percet megnézett az MTVA műsoraiból, az tudhatja, hogy ezeket a jogszabályokat a Kunigunda utcában nem tartják be. Mérlegelnie kell a bíróságnak, hogy az ellenzékiek azért mentek képviselői igazolvánnyal az MTVA-hoz, mert máshogyan nem jutnak be az épületbe?  A rendeltetés szerű működést és az aránytalan sérelmet ahhoz kell mérni, ahogy az állami média ma Magyarországon működik a gyakorlatban, vagy ahhoz, ahogy működnie kellene?

Ezekre a kérdésekre a szeptember 27-i első fokú ítélethirdetésen várható válasz.