Újságírók rohanták meg az állítólagos orosz kém házát, de csak a kutyáját találták otthon

Fotó: Mikhail Turgiev/Sputnik

A fenti kép a Virginia állambeli Staffordban készült, és az a 925 ezer dolláros ház látható rajta, amelyet Oleg és Antonina Szmolenkov vásárolt meg 2018 júniusában. Lassan nincs olyan nagy amerikai médium, amelynek újságírója ne csöngetett volna be hozzájuk, miután a férfit az év kémügyének főszereplőjeként azonosították. De a helyszínen gyűjtött információt a Sputnik névtelen tudósítója is.

A gyanú szerint Oleg Szmolenkov több, mint tíz éven keresztül kulcsfontosságú információkat osztott meg a CIA-val, miközben egyre magasabb pozíciókba került az orosz külügyminisztériumban, a washingtoni nagykövetségen, majd Putyin apparátusában. De a saját rangjánál fontosabb, hogy mindezeken a helyeken mint Jurij Usakov bizalmasa mozgott, aki az orosz külpolitika egyik kulcsfigurájaként évek óta bent ül Putyin legfontosabb tárgyalásain. Az amerikai média hétfőn azt jelentette csak, hogy egy magas beosztású kémet kimenekítettek 2017 közepén, de orosz lapok szinte azonnal megírták, kire illik a leírás. A Szmolenkov házaspárról ugyanis eddig azt lehetett tudni, hogy 2017 júniusában nyaralni utaztak Montenegróba, ahol a gyerekeikkel együtt eltűntek. Akkoriban az orosz médiában is megjelent, hogy ügyükben gyilkossági nyomozás indult, amelyet eredmény nélkül zártak le.

Kipp-kopp, ki van ott?

A házban már nincs senki. Amikor az első riporter megjelent, két férfi - minden bizonnyal két amerikai ügynök - parkolt le a ház elé egy terepjáróval, és a látogatás okáról érdeklődtek. A Washington Post stábja kedd este olyan költői részletekről számolt be, amelyek sietős távozásra utaltak: gyerekjátékok árválkodtak szétszórva a hátsó kertben, egy női melegítőfelső feküdt a kerti székre terítve, az asztalon pedig csikkekkel teli hamutartó és két öngyújtó maradt. A videón az is látszik, hogy egy őrző-védő kutya kaparássza belülről az ablakot, ami miatt a lelkiismeretes szomszédok ki is hívták a rendőrséget.

Aki látott már kémfilmet, vagy aki emlékszik, hogyan gyilkolták meg polóniummal Litvinyenkót és hogyan mérgezték meg Szergej Szkripalt, az képtelen nem gondolni arra:

miért nem rejtették el jobban ezt az embert?

Miután a CNN és a New York Times lehozta a sztorit név nélkül, a tekintélyes, de a hatalom befolyása alatt álló Kommerszant szinte azonnal megnevezte Szmolenkovot. A Postnak azt mondták nemzetbiztonsági források, hogy ez csak Putyin tudtával történhetett, a volt moszkvai amerikai követ pedig azt feltételezi, hogy a név publikálásával a megfélemlítés volt a cél. De valószínűleg az orosz kormány segítsége nélkül is megtörtént volna az azonosítás, legfeljebb lassabban, hiszen nincs olyan sok tisztviselő az orosz kormányban, aki nyomtalanul eltűnt 2017 közepén.

A név kiszivárgása után aztán már csak pár kattintás kellett, hogy megtalálják Szmolenkovék házát ebben az ingatlanos adatbázisban, hiszen a férj és a feleség neve is ott áll feketén-fehéren. De éppen ez a rejtély: miért használták a saját nevüket?

„Az eszem megáll” 

- kommentálta az esetet Joseph Augustyn, aki korábban a CIA áttelepítési részlegét vezette. Általában igyekeznek tiszteletben tartani az ügyfelek kéréseit, de ez túlzás. „El tudom képzelni, hogy azt mondta magának: nem akarok új nevet, nem akarok bonyodalmakat a feleségemnek és a gyerekeimnek. De a CIA nem ajánlja ezt a megközelítést.”

Egy másik korábbi CIA-s azt is elmondta a Postnak, hogy az áttelepített ügynököket nem csak a saját nevük használatáról próbálják lebeszélni, hanem arról is, hogy Washington közelében verjenek tanyát, ott ugyanis erős a külföldi hírszerzők jelenléte. Inkább felépítenek nekik egy „legendát”, vagyis új élettörténetet, és a fővárostól távoli helyen keresnek nekik otthont - Szmolenkovék háza viszont csupán háromnegyed óra kocsikázás a Fehér Háztól.

A hiányzó magyarázat

Mindenki csak találgat, mi állhat a szokatlan eljárás mögött. Mert abban ugyan nem lehetünk biztosak, hogy Szmolenkov volt az a híres, kimenekített kém, aki a CNN és a New York Times hétfői cikkei szerint Putyinról jelentett - de azt senki nem kétli, hogy Szmolenkov is az amerikaiak informátora volt. Egyszerűen nem merül fel más magyarázat arra, hogy egy orosz kormánytisztviselő családostul eltűnik, hogy aztán védett személyként éljen tovább az USA-ban.

Trump beszéde a CIA főhadiszállásán a virginiai Langley-ben 2017 januárjábanFotó: OLIVIER DOULIERY/dpa Picture-Alliance/AFP

A kémügyekben igen járatos Bellingcat és az amerikai nemzetbiztonsági forrásokból dolgozó Washington Post cikkei alapján összeáll három lehetséges megfejtés.

  • Az első azon az információn alapul, hogy az átállt ügynökök közül azok élhettek viszonylag szabadon Amerikában, akiket egy megállapodás részeként elcseréltek. Szmolenkov esetében ilyenről nem beszéltek a történetet kiszivárogtató amerikai kormányzati források, de ez megmagyarázná a rejtélyt, hogy miért jelent meg a hír egy orosz lapban a család montenegrói eltűnéséről: ez volt a fedősztori.
  • A második magyarázat a Bellingcaté: ők nemrég 305 orosz hírszerzőt azonosítottak egyetlen adminisztratív hiba miatt, Albánia pedig véletlenül kiposztolta saját ügynökeinek adatait a netre. Az oknyomozó portál szerint nem elképzelhetetlen, hogy az amerikaiak is csúnyán elszámolták magukat, és meglepetésként érte őket, milyen könnyen és biztosan be lehetett azonosítani azt az orosz informátort, akiről szigorúan anonim módon beszéltek újságíróknak.
  • A harmadik opció, hogy Szmolenkov és az amerikaiak azért nem titkolóztak, mert van annyi önbizalmuk, hogy ne féljenek a Kreml bosszújától. A már idézett egykori CIA-s, Joseph Augustyn azt állítja, több száz külföldi defector, vagyis szökevény, kimenekített informátor, átállt ügynök él az Egyesült Államokban, de 

eddig még Oroszország sem mert megölni senkit közülük.

Illetve: nincs biztos tudásunk ilyenről. Legalább két orosz szökevény esetében ugyanis felmerült a gyilkosság gyanúja. Az 1937-ben dezertált orosz hírszerzőt, Valter Krivickijt egy washingtoni hotelszobában találták holtan, a hivatalos vizsgálat szerint öngyilkos lett, de a találgatásoknak azóta sincs vége. Szergej Tretyakov hazája ENSZ-be delegált diplomatájaként kért menedéket az USA-ban 2000-ben, majd tíz évvel később, 53 évesen azonban megfulladt evés közben.

Az egy-két homályos eset ellenére az amerikai titkosszolgák között elterjedt nézet, hogy a sztálini idők óta Moszkva nem mer gyilkolni amerikai földön, de a Szkripal-ügy után a Newsweeknek több orosz vonalon mozgó volt CIA-s mondott olyanokat, hogy Putyinról el tudna képzelni ilyesmit. A lap forrásai szerint az elmúlt években egyre többször tűntek fel gyanús figurák orosz szökevények titkosított lakóhelyei körül.

Van ott még, ahonnan ő jött

De a többség tényleg megúszta: a Daily Beast felidéz több olyan esetet, hogy magas rangú orosz tisztek, diplomaták menekültek az Egyesült Államokba, és normális életet éltek, könyveket írtak, névvel-arccal nyilatkoztak.

A Moscow Times pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az Obama- és Trump-adminisztráció szivárogtatói úgy beszéltek a 2017-ben kimentett kémről, mint aki a legmagasabb szintű informátoruk volt az orosz kormányzatban, és akinek kilépése „gyakorlatilag vakká tette őket” a Kremlen belül - azonban ez inkább elterelés, szinte biztosan voltak és maradtak más forrásaik. Tavaly decemberben például az FSZB letartóztatott két informatikai szakembert azzal a váddal, hogy a CIA-nak dolgoztak. 

Fotó: Ting Shen/Picture-Alliance/AFP

A lap azonban figyelmeztet: se az informatikusok hozzáférése, se Szmolenkov kormányzati pozíciója nem lett volna elég annak az információnak a megszerzéséhez, amely a Mueller-jelentésben megjelent: az amerikai különleges ügyész ugyanis az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjeiről név szerint, pontosan leírja, melyik egységnél és milyen rangban szolgáltak, milyen álneveket használtak, sokszor percre pontosan megadva, hogy mikor mit csináltak, és azt is, hogy ezzel milyen bűncselekményt követtek el. Muellerék még azt is közzétették, melyik utca hány szám alatt történt a munkavégzés.

Ez ugyanolyan megalázó lehetett az ilyesmire nagyon érzékeny Putyinnak, mint az, hogy a stábjába beépült CIA-s téglával van tele a média. Nehéz elképzelni, hogy ne legyen valamilyen válaszlépés.