Hétfő délután történt az első, úgynevezett "meghallgatás" abban az eljárásban, amiben az EU a magyar demokrácia roncsolódását vizsgálja. 

A meghallgatás itt azt jelenti, hogy az "általános ügyek tanácsa" nevű testületben az egyes országok képviselői (miniszterek, államtitkárok, esetleg nagykövetek) kérdéseket tehetnek fel a problémás ország képviselőjének. Esetünkben Varga Judit igazságügyi miniszternek. 

Az egész egy bírósági meghallgatásra hajaz, bár hogy pontosan milyen, azt nem lehet első kézből tudni, mert ezek zárt ülések. Sokszor nem is fordult még elő ilyen, eddig csupán a lengyel kormány került hasonló helyzetbe. Varga Judit azt mondta utána, hogy a magyar delegáció tagjai "intelligens módon" kezelték a "megmosolyogtató, csetlő-botló" kérdéseket is, és "nem volt üvöltözés", hiszen "Európában vagyunk".

A Sargentini-jelentéssel kezdődött

A magyar kormány úgy került a vádlottak padjára ebben az eljárásban, hogy az Európai Parlament tavaly szeptemberben megszavazta a magyar kormány ellen a jogállamiság rendszerszintű megsértését kivizsgáló eljárás elindítását, az EU alapszerződésének hetes cikkelye alapján. 

Ez volt az első, és mindmáig egyetlen alkalom, hogy az EP elindított egy ilyen eljárást, és korábban csak Lengyelország ellen indult hasonló, ám azt az Európai Bizottság indította. 

Ilyenkor a tagállamok kormányaiból álló tanács vitatja meg a helyzetet, a magyar ügynek is már többször nekiálltak. A tanács dönthet úgy, hogy lezárja a vizsgálatot, de úgy is, hogy azt javasolja a miniszterelnököknek, hogy büntessék meg valahogy a renitens tagállamot - bár a tényleges szankciókig nagyon bonyolult döntéssorozat vezet. Formailag ott tartunk, hogy a tanács szükségesnek látta a magyar kormány meghallgatását, mert a korábbi vitákon nem nyugodtak meg a magyar helyzetet illetően.

Varga: Megvédtük Magyarországot

Varga Judit a meghallgatás után azt mondta, hogy megvédte Magyarországot, minden kérdésre megfelelő jogi választ adott, így le kellene zárni most már az egész eljárást. 

Az ülést a soros EU-elnökség nevében levezető finn miniszter, Tytti Tuppurainen viszont azt mondta, hogy még a tagállamokkal és az egész eljárást elindító EP-vel is egyeztetniük kell, hogy eldöntsék, hogyan folytassák. 

Az ülésen szintén részt vevő Frans Timmermans (az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa) viszont azt mondta, hogy nagyon sok vitatható ügye van Magyarországnak, és szerinte egyetlen meghallgatással ezeket nem lehet elintézni. 

Ugyanakkor ez volt Timmermans utolsó ilyen tanácskozása: a jövőben zöld ügyekért felelős biztos lesz, és a jogállamisági problémákkal cseh és belga utódai foglalkoznak tovább, bár az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen szereposztásban. 

A folytatásról a soros elnökség, 2020-ig tehát a finn kormány dönt, de akár le is passzolhatja a döntést a következő elnökséget vivő kormánynak, esetünkben a horvátnak.

Migránspárti, boszorkányüldöző, kottából olvasó

Arról, hogy mi hangzott el a zárt ülésen, a finn miniszter nem akart semmit sem elárulni, és diplomatikusan csak annyit jegyzett meg, hogy nagyon együttműködő és termékeny volt a légkör, és nagyon jó volt hallani, hogy minden tagállamnak nagyon fontos a jogállamiság. 

Varga nála jóval keményebben fogalmazott: azt mondta, hogy az egész ülés a bevándorláspárti erők bosszúhadjárata volt Magyarországgal szemben, alaptalan és hazug vádak hangzottak el, koholmányok és szakmailag tarthatatlan vádak, a nyugati liberális sajtó kottájából olvasták a kérdéseiket feltevő miniszterek, és az egész eljárás egy boszorkányüldözés. 

Az Euronews magyar adásának brüsszeli tudósítója megkérdezte Timmermanst és Tuppurainent, hogy ezeket a vádakat Varga a zárt ülésen is szemébe vágta-e a tanács tagjainak. Tuppurainen közölte, hogy nem idézheti az ülésen elhangzottakat, de szeretne mindenkit biztosítani, hogy az eljárás nem boszorkányüldözés, és annak a közös bizalmon kell alapulnia. 

Timmermans már valamivel egyértelműbb volt. Kijelentette, hogy sokszor tapasztalja azt a magyar kormány embereinél, hogy szemtől szembe nagyon barátságosak, de amikor meglátja, hogy utána miket nyilatkoznak róla a magyar sajtónak, alig akarja elhinni, hogy ugyanazokról van szó. 

"Mást mondanak a magyar sajtónak, és mást mondanak nekünk" - tette hozzá. Varga a magyar sajtónak nyilatkozott az ülés után (magyarul tartotta brüsszeli sajtótájékoztatóját), és amikor az Euronews őt is megkérdezte, hogy a szemébe mondta-e a külföldi kollégáknak, hogy minek tartja őket, akkor felidézte, hogy a vita elején a bevezetőjében kifejtette, hogy a migránskérdésben képviselt magyar álláspontnak tulajdonítják az országot ért támadásokat. 

Varga elmondta, hogy az eddig ismert vádak jelentek meg a kérdésekben: a Stop Soros törvénycsomag kritikája, az akadémiai szabadság ügye, a média körüli helyzet, a közigazgatási bíróságok felállítása. Hozzátette, hogy "a magyar ellenzék kérdéseit tették fel". Beszámolója szerint kilenc tagállam képviselője kérdezett, a franciák és a németek közösen. 

A magyar kormány védekezési stratégiája a következő:

Eleve nem tartják legitimnek az eljárást, mert a magyar kormány szerint rosszul számoltak az EP-ben a Sargentini-jelentés elfogadásakor, és nem is volt meg a kétharmad (a tartózkodókat nem számolták a jelentés elutasítói közé). A magyar kormány megtámadta az EU bíróságán a szavazást, ott még nincs döntés, úgyhogy amíg ott nem tisztázódik az ügy, addig az EU sérti Budapest szerint a jogállamiságot. 

Olyan ügyekkel nem szabadna foglalkozni, amelyekkel szemben már volt kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, és az lezárult. Így például a médiahelyzetről nem szabadna beszélni, mert a médiatörvénnyel szemben 2011-ben már volt egy eljárás, és abban megegyezés született (a magyar parlament részben átírta a törvényt). 

Olyan ügyekkel nem szabadna foglalkozni, amelyekkel szemben éppen folyamatban van kötelezettségszegési eljárás (Stop Soros csomag, éheztetés a tranzitzónában, CEU elüldözése stb.), mert akkor a tanács politikailag befolyásolja az eljárásokat. 

A témák tabusításával szemben az sok tagállam érve, hogy az eljárások csak egyes tüneteket igyekeznek kezelni, ott ahol az EU-s jog konkrétan sérül, míg ez a vizsgálat rendszerszinten elemezné a magyar demokrácia állapotát. A magyar kormány viszont igyekszik apró részletekre bontani a vitában felmerülő kritikákat. Ennek szellemében készült az a 160 oldalas szöveg, amelyet a múlt héten eljuttattak a mostani meghallgatás résztvevőinek, és ami a Sargentini-jelentésre adott hivatalos magyar válasz bővített kiadása. 

A magyar kormány azt is állítja, hogy a jogállamiság ügyét nem politikusoknak kellene vizsgálniuk, mert ez egy összetett kérdés, és tudósokra kellene bízni a megvitatását. 

Óvatos békülékenység

Varga egyetlen mondattal oldotta csak álláspontja merevségét: emlékeztetett, hogy a magyar kormány az EU bíróságának eddig az összes határozatát betartotta, és a jövőben is betartja majd. Ez arra utal, ha egy-egy magyar törvény elbukik ott, akkor azt módosítják itthon. 

Varga azt mondta, hogy bízik abban, hogy a novembertől hivatalba lépő, Urusla von der Leyen vezette bizottság több megértést tanúsít majd a közép-európai országok irányába, utalva arra, hogy a Magyarországra nehezedő nyomás enyhülését várja. Timmermans néhány perccel korábban viszont arról beszélt, hogy a von der Leyen vezette bizottság pont ugyanolyan következetes és határozott lesz a jogállamisági ügyekben, mint a mostani.