Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében azt írja: a fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is (az országos trendekkel szemben) vándorlási nyereségre számíthat 2051-ig, tovább növelheti a népességszámát.

A városok népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16-31 százalékkal is csökkenhet. Az ország területének nagy részén vándorlási veszteség várható, különösen (a regionális központok környezetét leszámítva) az Alföldön és Dél-Dunántúlon. (A klímasemleges forgatókönyvekhez képest a különböző klímaforgatókönyvek modellbe építése csak minimális mértékben módosította a belső vándormozgalmi folyamatokat.)

A korfa a szerző mindhárom forgatókönyve szerint a fogyó társadalmakra jellemző „urna alakot” veszi fel – írja a Portfolio. A pesszimista forgatókönyvek alapján Magyarország népessége 2051-re 8 millió 342 ezer főre zuhanhat, az optimistább forgatókönyvek szerint 8 millió 747 ezer vagy 9 millió 138 ezer főre csökkenhet. (Portfolio)