Johnson szerint vagy az ő javaslata megy át, vagy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból

Szerdán, a Konzervatív Párt konferenciáján hozta nyilvánosságra Boris Johnson brit miniszterelnök a "végső" ajánlatukat az EU felé. Mint előzetesen fogalmazott, bízik abban, hogy tisztességes és ésszerű kompromisszum születhet a két fél között. Johnson arról is beszélt, hogy az ország csak akkor tud végre továbblépni, ha október 31-én elhagyják az Európai Uniót. 

Az előzetesen kiszivárgott részletek alapján annyi derült ki, hogy Johnsonnak sikerült megállapodást kötnie a kormányt eddig a parlamentben kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőivel, és egy új javaslattal írnák felül az évek óta megoldhatatlannak tűnő ír csapdahelyzetet. 

Fotó: PAUL ELLIS/AFP

A problémáról korábban részletesen is írtunk, a lényege, hogy még a Theresa May miniszterelnökkel megkötött kilépési alkuban arra jutott a két fél, hogy Nagy-Britannia egyelőre maradna a vámunióban, és emiatt betart egy csomó EU-s szabályt, és ha valamiért később kilépne, akkor Észak-Írország továbbra is különleges övezetként a vámunió része maradna, és ebben az esetben Nagy-Britannián belül, Észak-Írország és a többi terület közé kellene kiépíteni határ-ellenőrzést, amíg a kérdés másképpen meg nem oldódik. 

Ez a felvetés azonban Johnson és a brexit-tábor nagy része számára elfogadhatatlan. Mivel az ír-észak-ír határ visszaállítása politikailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is nagyon kényes felvetésnek tűnt, így szerintük jó eséllyel sokáig maradna a vámunió, és emiatt a briteknek úgy kéne számos EU-s kötelezettséget betartaniuk, hogy közben a közösség döntéseiben már nem vehetnének részt. Bonyolítja a helyzetet, hogy 1998-ban azzal zárták le a polgárháborút Észak-Írországban, hogy lebontották a határt, és az angolok vállalták, hogy azt soha nem is építik vissza.

A javaslat

Szerda délelőttre a tervezet nagyjából minden lényeges eleme kiszivárgott: eszerint a terv nagyban hasonlított Theresa May megállapodására, csak a Johnsonék által utált backstop helyét a 'két határ négy évig' koncepció venné át: e szerint október 31-én Nagy-Britannia elhagyná az EU-t, és 2020 december 31-ig tartana egy átmeneti időszak, mely végén, 2021 január elsején az ország az EU összes intézményét, így a vámuniót is maga mögött hagyná. 

Ez azt jelentené, hogy Észak-Írország is elhagyná a vámuniót 2020 végére, ugyanakkor az uniós szabályok és megkötések érvényben maradnának, ahogy a szabad mozgás lehetősége is az Ír-szigeten, egészen 2025-ig. És Észak-Írország az élelmiszeripari termékek és az ipari termékek esetében továbbra is betartaná az EU-s előírásokat, valamint maradna a szabad mozgás lehetősége is. 

Ez valójában hasonlít a backstop ötletéhez, csak időkorlátot tettek bele: 2025-ig van lehetősége kitalálni Belfastnak és Dublinnak, hogy hogyan tovább. Csakhogy az ír kormány már előre jelezte, hogy nem lesz ez így rendben, a négy éves időszak lejárta után ugyanis könnyen a határ visszaállítása kéne következzen, ami elfogadhatatlan a számukra. 

Johnson szerdai beszédében elsősorban nem a brexittel foglalkozott, egészségügyről, oktatásról, rendvédelemről is több szó esett, miközben időnként kitért arra, hogy a Munkáspárt által óhajtott újabb halasztással az amúgy nagyon ígéretes 2020-as év a káosz esztendeje lenne. 

Amikor viszont az új megállapodási tervezetről beszélt, akkor elmondta, hogy tiszteletben fogják tartani a nagypénteki békemegállapodást, és az általa konstruktívnak és ésszerűnek nevezett javaslat mindkét féltől kompromisszumokat vár el. Mint mondta, nem lesznek ellenőrzések az észak-ír határon vagy a közelében, és tiszteletben fogják tartani a gazdákra és egyéb vállalkozókra vonatkozó, már hatályban lévő szabályzásokat a határ mindkét oldalán, ugyanakkor az Egyesült Királyság egésze kiléphet az EU-ból és a saját kereskedelmi politikáját alakíthatja ki. 

A BBC gyorselemzése szerint a brit kormány javaslata értelmében igenis lennének vámellenőrzések az Ír-szigeten, maximum nem a határnál, és a javaslat értelmében Észak-Írország másféle kapcsolatban lenne a jövőben az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi tagja. Problémás lehet az is, hogy bár a pontos részleteit egyelőre nem ismerni Johnson tervének, de az Írország és Észak-Írország közötti vámellenőrzéseket olyan technológiai megoldásokkal tervezik felgyorsítani és észrevétlenné tenni, melyeket még soha nem vetettek be élesben, sőt, talán még ki sem fejlesztettek. 

Johnson beszédében is említette ezeket a technológiai megoldásokat, melyek biztosítani tudnák, hogy ne legyen 'kemény' határ az Ír-szigeten, és szerinte a technológia, ami ezt lehetővé tenné, állandóan fejlődik.  

A brit miniszterelnök elmondta azt is, hogy a megállapodás nélküli kilépés nem az a kimenetel, amit a kormánya kíván, de készen állnak rá.  

A részletes tervet elvileg szerdán küldik el Brüsszelbe, az Európai Bizottság már jelezte, hogy objektív szemmel fogják megvizsgálni a dokumentumot, annak ellenére, hogy korábban a távozó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker már többször kijelentette, hogy az EU maga részéről a Theresa May miniszterelnökkel kötött megállapodást tekinti véglegesnek. 

Johnson szerint közel a megállapodás 

Az elmúlt hónapok még a brexit-időszak általában meglehetősen eseménydús viszonyai közepette is viharosak voltak Nagy-Britanniában: miközben Boris Johnson megpróbálta félreállítani a brit parlamentet, amit aztán a brit legfelsőbb bíróság kaszált el, közben egyáltalán nem lehetett látni, miféle megoldási javaslata lehet a brit kormánynak a legkényesebb probléma, az ír csapda megoldására (erről itt írtunk hosszabban). Nem véletlen, hogy rendre azt kommunikálta, hogy nem tapasztalnak érdemi előrelépést a britek részéről. 

Ehhez képest Johnson kedden, a konzervatívok konferenciáján beszélve úgy fogalmazott, reméli, hogy napokon belül megállapodásra jutnak majd Brüsszellel, és kijelentette azt is, hogy a kormánya nem fog további halogatásról tárgyalni, október 31-én így vagy úgy, de mennek. 

Ugyanakkor a brit parlament múlt hónapban elfogadott egy törvényt, mely értelmében a miniszterelnöknek igenis újra halasztást kell kérnie az EU-tól, ha csak október 19-én a parlamenti képviselők többsége nem támogatja a kormány kilépési feltételeit. A brit politikai elemzők ezért mind egyetértenek abban, hogy Johnsonnak rendkívül fontos megszereznie az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) 10 képviselőjének támogatását az ügyéhez. A brit kormány körüli nehézségeket jelzi, hogy a parlament alsóházának konzervatív képviselői úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a miniszterelnök beszédén, jelezve, hogy milyen komoly feszültséget okozott körükben is, ahogy Johnson megpróbálta partvonalon kívülre helyezni a parlamentet. 

Johnson mindenesetre már előre megüzente, hogy ha a szerdán bejelentett alkulehetőségre nem vevő az EU, akkor nem lesz több tárgyalás október 31-ig. Egy miniszterelnök-közeli forrás a BBC-nek azt mondta, hogy a kormány vagy egy új alkuról fog megállapodni az EU-val, vagy nem lesz alku, de senki nem fog halasztáson dolgozni. 

Az EU-nak és Nagy-Britanniának tíz napon belül kéne megállapodnia, mivel a következő EU-csúcs október 17-én lesz majd, és így maradna a tagállamok vezetőinek elég ideje arra, hogy a megszületett megállapodás részleteit megismerhessék.