Újabb fordulatot vett a negyedik hónapja tartó tüntetéssorozat Hongkongban: rendkívüli állapotot hirdetett a Pekingből kinevezett kormányzó, és ez alapján szombaton leállt a tömegközlekedés, és bezártak a bevásárlóközpontok. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi központjában ezzel szinte teljesen leállt az élet.

Még péntekre virradóra a kormányzó - akinek lemondása a tüntetők fő követelése most - megtiltotta, hogy arcukat eltakarva tüntessenek az emberek. A tüntetők attól tartanak, hogy a bekamerázott utcákon rögzítik őket, és később retorziók érhetik a felvonulókat, illetve a maszkok a könnygáz ellen is védenek. A tiltásra válaszul pénteken volt olyan tüntetés, ahol minden résztvevő maszkot viselt. A pénteki felvonulások egy része erőszakba fulladt, erre hivatkozva rendelte el a kormányzó szombaton a közlekedés és az üzletek bezárását. 

Szombaton is voltak kisebb tüntetések a városállamban, de ezek viszonylag békések maradtak, annak ellenére, hogy a tüntetők továbbra is viselik a maszkokat. Vasárnapra pedig újabb óriási tömegtüntetést szerveznek az ellenállók.

A tüntetések eredetileg azért kezdődtek, mert a Kínához tartozó, ám részleges önkormányzatiságot élvező, a népi Kínánál sokkal demokratikusabb városállamra rá akarták kényszeríteni, hogy bizonyos bűncselekmények esetén a gyanúsítottak kiadhatók legyenek Kínának. A törvényt azóta visszavonták, de a tüntetők most már a Pekinggel együttműködő kormányzó leváltását, és sokkal nagyobb autonómiát követelnek. Hongkong a 20. század végéig brit uralom volt. 

A kínai kormány szerint idegen hatalmak állnak a megmozdulások mögött, és a tüntetőket erőszakos rendzavarónak tartják.