Több ezren tüntettek vasárnap a kijevi Függetlenség terén – közismert nevén a Majdanon –, hogy tiltakozzanak a szakadár oroszbarát kelet-ukrajnai régiók autonómiájának megnövelése ellen. Volodimir Zelenszkij, az új ukrán elnök a napokban kísérletet tett arra, hogy kimozdítsa a béketárgyalásokat a holtpontról az Oroszország által támogatott szakadárokkal, ekkor került szóba az orosz többségű régiók különleges státusza illetve önrendelkezési jogának rendezése.

A rendőrség szerint 4000-5000 tüntető gyűlt össze az ukrán főváros főterén, „Nemet a kapitulációra!”, „Nemet a közkegyelemre!„ jelszavakat skandálva és „A háború folytatódik” feliratú táblákat tartva, illetve Zelenszkij-ellenes szlogeneket harsogva.

„Békét akarunk, de a béke és a kapituláció két különböző dolog. Az emberek nem ezért haltak meg” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Mikola, egy tüntető, aki 2014 és 2015 között harcolt a szakadárok ellen. „Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy folytassuk a harcot. Ha holnap visszavonulási parancsot kapunk (az ukrán hadsereg) felállíthatjuk ezeket az állásokat” – mondta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet által háborús bűnökkel vádolt Ajdar nevű ukrán önkéntes zászlóalj egyik parancsnoka.

Az ukrán és oroszbarát erők kelet-ukrajnai háborújában 2014 óta közel 13 ezren haltak meg, a szakadárok, az ukrán és az orosz kormány közötti tárgyalások megrekedtek, ebben látszott óvatos előrelépés az elmúlt napokban.

Megválasztásakor a politikában újoncnak számító Volodimir Zelenszkij nem számít ugyan Putyin hívének, de hajlamosnak mutatkozott arra, hogy megpróbálja rendezni országa viszonyát az ukrán álláspont szerint megszálló hatalom Oroszországgal. Újrakezdte a tárgyalásokat Oroszországgal, amely szeptemberben jelentős mértékű fogolycseréhez vezetett. (Ekkor adta ki Ukrajna Moszkvának azt a szakadár parancsnokot is, aki a gyanú szerint lelőtte a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utaszállító gépét 2014-ben.)

Kedden az ukrán küldöttség aláírt egy dokumentumot, amely a lázadó régiók jövőbeli autonómiáját taglalja. Ez utóbbi kérdés nagyon kényes Ukrajnában, mások mellett a nacionalisták és a félkatonai szervezetek elfogadhatatlan engedménynek tekintik.

Az erőszak szórványos kiújulásai ellenére a kelet-ukrajnai konfliktus nagyrészt befagyott a 2015-ben aláírt minszki megállapodás után, a megállapodás politikai részét – így a lázadó területek különleges jogállását – máig sem teljesítették. Feltehetően ez a különleges jogállás lesz az ukrán és orosz elnök közeljövőben francia és német közvetítésre tartandó csúcstalálkozójának témája. Eddig még a szeptember eleje óta várt találkozó időpontját nem jelentették be. (MTI)