Karácsony Gergely új kabinetfőnöke 2016-ban nyolc hónapig dolgozott a magyar olimpiai pályázat szervezőinek

  • Karácsony Gergely kabinetfőnöke három éve még az olimpiai projekten dolgozott, egyetemistaként, 8 hónapon keresztül
  • A tanulmányt, aminek Balogh Samu várostervező a társszerzője, a magyar olimpiai pályázatot szervező Budapest 2024 Nonprofit Zrt. rendelte meg, a pályázás kormányzati felelőse Fürjes Balázs kormánybiztos volt.
  • Balogh munkája azonban ennek ellenére nem kapcsolódott közvetlenül a budapesti olimpiához, az általuk megírt szövegben az olimpia szó sem szerepel.
Balra Karácsony Gergely főpolgármester, a jobbján Balogh Samu, a leendő kabinetfőnöke  Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

„Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke, Balogh Samu nemrég még az olimpiai projekten dolgozott Fürjes Balázs budapesti kormánybiztosnak”

- hívta fel a figyelmemet egy ismerős, akinek mintha kajánság csendült volna a hangjában..

Utánanéztem. Az derült ki, hogy formailag igaz, hogy a várostervezéssel foglalkozó Balogh 2016-ban tényleg dolgozott 8 hónapig a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-nek. Annak az állami cégnek, ami a magyar olimpiai pályázat megszervezéséért felelt 2016-2017-ben és ami e két év alatt durván 16 milliárdot költött el, amíg a magyar kormány vissza nem lépett a pályázástól. 

Az akkor egyetemista Balogh 2016-ban az úgynevezett Smart Budapest alprogramon dolgozott, a főnöke Finta Sándor, a Budapest 2024 építészeti és várostervezési igazgatója, korábbi budapesti főépítész volt. Rózsa Iván, a Budapest 2024 egykori nemzetközi kommunikációs igazgatója a 444-nek azt mondta, hogy Balogh a budapest lehetséges jövőjével foglalkozó tervezőmunka során olyan fenntartható városszervezési megoldásokkal foglalkozott mint például a rakpartok vagy a parkok kérdése.

Balogh ebben az időben Svédországban élt és járt egyetemre, innen jött haza pár hónapra a projekten dolgozni, hogy azt már Stockholmba visszatérve, távmunkában fejezze be. 

Balogh munkájának - aki egy csapat részeként dolgozott-  egy nyilvánosan is elérhető, itt elolvasható 48 oldalas dokumentum lett az eredménye. Ha azonban ezt el is olvassa az ember, ahogy én megtettem, kiderül belőle, hogy ez az olimpiai pályázathoz csak annyiban kapcsolódó dokumentum, hogy a megrendelője és kifizetője a Budapest 2024. Zrt volt.

Az anyagnak annyira nincs köze a kormány által megálmodott budapesti olimpiához, hogy az “olimpia” szó konkrétan egyszer sem fordul elő benne. 

Ez a szöveg valójában egy, Budapest 2030-ig tartó fejlesztési lehetőségeiről szóló, általános jellegű, nehezen besorolható műfajú alapötletgyújtemény, ami a város fejlesztésének lehetséges korszerű irányaival foglalkozik. Smart Citynek hívták a projeket, de itt nem kizárólag az okosotthon, okosóra és hasonló kifejezésekben szereplő, technológiai értelemben vett, high tech "smart"-ságra kell gondolni:  ebben az ötlecsokorban a rakpartok visszafoglalásától és lakossági döntéshozatalba való bevonásáig egy rakás olyan ötlet szerepel, ami a szerzők szerint élhetőbbé tenné a magyar fővárost.

Van itt mindenféle, értekeznek a csapadékvíz túl gyors elvezetéséről, a kívánatos esőfelszívódásról, forgalomcsillapításról, zöld homlokzatokról, a városi hőszigethatás enyhítésének elképzelhető módozatairól, a keletkező adatok és várostervezési ötletek lakossággal való megosztásáról, társadalmi sokszínűségről, barnamező-kataszterről és még számtalan hasonlóról.

Az olimpiai projektben való részvételéről megkérdeztem Baloghot, amiből ez a párbeszéd kerekedett:

444: Hogy kerültél egyáltalán az olimpiai projekt közelébe? Ha jól tudom, előtte külföldön, Svédországban jártál egyetemre. Emiatt jöttél haza?

Balogh Samu: Igen, akkor kint éltem Stockholmban, gyakorlatilag az első év vizsgái után kezdtem pár nappal nyáron, aztán az őszi szemeszter első felét még itthon tölthettem (egyetem rugalmas volt, átrendeztem az óráimat, hogy tudjak maradni tovább), az utolsó hónapokat pedig már távmunkából, Stockholmból végeztem. De az már csak a vége volt. 

444: Mi vezetett téged pont az olimpiai pályázathoz?

Balogh: Azt talán érdemes elmondani, hogy 2016. nyarán még más volt az olimpia megítélése, én őszintén hittem (és hiszek) abban, hogy meg lehet csinálni fapadosan, jól is egy olimpiát. Aztán sajnos a vizes-vb ennek az ellenkezőjére mutatott rá utána.

444: Ki hívott oda? Finta Sándor? És mi volt a feladatod a projekten belül?

Balogh: Volt egyetemi csoportban terjedt a jelentkezési lehetőség híre, velem Barta Zsombor, fenntarthatósági vezető interjúzott, ő lett a közvetlen főnököm. Finta Sándor több területet fogott össze. Nyilván volt mindenféle, napi munka is, de a fő feladatom az volt, hogy Budapest meglévő stratégiáira alapozva egy egységes okosváros-víziót készítsünk.

Ez el is készült, 2017 elején fogadta el a közgyűlés, azóta pedig erre alapozva a főváros elkészített egy sokkal mélyebb, részletesebb anyagot, azt hiszem ez tavasszal készült el.

444:. A Karácsony Gergelyt támogató Momentum szerinted mit szól ahhoz, hogy a főpolgármester új kabinetfőnöke korábban dolgozott az olimpiai pályázat szervezőjének?

Balogh Samu: Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy Karácsony gyakorlatilag a Momótól igazolt le engem, részben én írtam a párt Budapest-programját, a Budapest 2.0-t még egy évvel ezelőtt. Kisebb csapat, főleg momentumosok, páran, mint én, külsősök

444: De mi az, hogy "okos város"? Ha lett volna olimpia és nagyjából a te elképzeléseid valósulnak meg azon a területen, amit te találtál ki, akkor abból konkrétan mit élvezhettek volna a budapestiek? Milyen fejlesztések vagy új dolgok készültek volna a te ötleteidből?

Balogh: Az egy sajátossága a történetnek, hogy ez a doksi egyáltalán nem volt olimpiafókuszú. Nem az olimpiára készült, hanem az olimpia apropóján. Az az állítás igaz volt a BP2024 részéről, hogy az olimpiai pályázat katalizátor lehet sok minden más területen is. Emiatt került elő a "smart city" témakör is, ezért született meg ez az anyag, de tartalmában teljesen független az olimpiától.

444: Én még mindig nem értem, hogy mi az a smart city.

Balogh: Maga a smart city kifejezés egy gumi, úgy értelmezed, ahogy akarod, tök mást értettek alatta mondjuk 10 évvel ezelőtt, meg most. Városok között is különböző. Mi teljesen elléptünk ettől a kütyüs vonaltól, kifejezetten nem csak technológiára fókuszáltunk. Három lába volt a definíciónak, egy környezeti/fenntarthatósági, egy részvételi és egy technológiai.

444: Három láb? Jézus Mária! Mi az, hogy egy város okos?

Balogh: Az okos Budapest egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára.

444: Akkor jól értem, hogy a te csapatod olyan alapon dolgozott, hogy ha már úgyis költenek fejlesztésekre az olimpia miatt, akkor azok megmaradó, a lakosoknak hosszabb távon élvezhető változásokat is hozzanak?

Balogh: Ez a célok szintjén általában igaz volt az egész olimpiai projektre, ennek keretében készült egy ilyen anyag is, ami egyébként is hasznos a városnak. Sajnos a gyakorlat utóbb elvált az elgondolástól.

444.: A koncepciót már érteni vélem, de mondj légyszíves néhány konkrét példát arra, hogy az okos Budapesten mi lett volna más, mint a még nem okoson: milyen új elemeket/gyakorlatot/fizikai fejlesztéseket képzeltél el?

Balogh: Fontos, hogy leginkább meglévő anyagokból gyúrtuk össze a tartalmat, nem szeretném magamnak tulajdonítani az egészet. (egyébként is jellemző, hogy Tarlós alatt kitűnő anyagok születtek - Balázs Mór-terv, Budapest 2030 - csak éppen a tervezést nem követte a megvalósítás). 

De például a klímaadaptív közterek kialakítása, ami elviselhető városi környezetet teremt a megváltozott éghajlati viszonyok között is.  Aztán a városvezetés és a lakosság egymáshoz történő közelítése, valódi párbeszéd, részvételi folyamatok beindítása. De hogy nagyon konkrét legyek, a Városháza tömbjének megújítását és kinyitását már ebben az anyagban is szerepeltettem, ami Karácsony Gergelynek is egy fontos ígérete. Ez utóbbi már szimbolikusan jövő héten meg is történik a főváros október 23-ai rendezvényén

444: A Budapest 2024. megrendelésére készült anyagban szereplő elképzelésekből van, ami beépült a Karácsony-programba?

Balogh: A Budapest mindenkié-ben nem szerepelt kiemelt területként a smart city, de mivel én igyekeztem egy részvételi/zöld színezetet adni a Smart Budapestnek anno, a Karácsony-program pedig egy nagyon markáns zöld-szolidáris anyag, ezért a kettő szépen megáll egymás mellett. 

A városháza, a klímaadaptív közterek, közösségi közlekedés fejlesztése, részvételi folyamatok elindulása, Dunával való viszony, bringázás, hulladékgazdálkodás, intenzívebb nemzetközi kapcsolatok, a legtöbb minden a Smart Budapestből megtalálható a Budapest mindenkié-ben is, csak utóbbiban jóval kompaktabban, mert sokkal többet kellett lefednie, mint a Smart Budapestnek.