Tényleg csurig teli kasszákat adták át a fideszes polgármesterek ellenzéki utódaiknak?

Megtörtént az átadás-átvétel azokban a városokban és kerületekben, ahol ellenzéki váltott fideszes polgármestert. És azonnal számháború indult arról, hogy mennyi pénz van valójában a kasszában. 

A távozó fideszesek láthatóan összehangolt kommunikációval sorra posztolták ki, hogy milyen jó állapotban adják át a rájuk bízott települést, szinte mindenhol több milliárdos pluszt írva. A Magyar Nemzet a maga módján le is fordította az átadandó üzenetet: ha ennyi pénz maradt a kasszában, akkor egyszerűen nem lehet igaz az ellenzék sikerét megalapozó kommunikáció, miszerint a Fidesz lop. 

Az ellenzéki polgármesterek többsége egyelőre időt kér a gazdasági adatok átnézéshez, tart még az átvilágítás. De a sok milliárd jelentős része nem szabadon eltaposolható tartalék. 

Érd: 40,5 milliárdos plusz vagy 1,2 milliárdos mínusz?

Érden a távozó polgármester, T. Mészáros András büszkén számolt be arról, hogy „közel 40 és fél milliárd forinttal átadtam a város ügyeinek intézését az új polgármesternek”. Amikor viszont az új polgármester, Csőzik László először nézett bele a kasszába, csak 102 millió szabadon felhasználható forintot talált benne. Egy alaposabb ellenőrzés után pedig már azt mondta a lapunknak, hogy valójában majdnem kétmilliárdos működési vesztesége volt idén a városnak. A folyószámlán lévő 38 milliárd forintból 36 milliárd a Modern Városok Programjának állami finanszírozása, azt másra nem lehet költeni. A pénz csak átfolyik a városon, és landol Mészáros Lőrincék cégénél, a Fejér B.Á.L.-nál. Az érdi munkákat ugyanis ők végzik, a tervezett költségeknél rendszeresen jóval nagyobb összegért. 

A város gazdasági helyzetének átnézése után Csőzik azt mondta a 444-nek, hogy 1,2 milliárd forintos működési hiánya van a városnak. Azért nem több, mert a kormány még tavaly adott 700 millió forintot a város hiteltartozásainak rendezésére. (T. Mészáros így hivatkozhatott arra, hogy „a város kasszáját 0 (nulla) Ft hiteltartozással adtuk át”. Ami meglepő, hogy a kormány által megsegített város kincstárjegyekben 1,8 milliárd forintot tart.)

Az Érdet átvevő Csőzik szerint azért szaladtak meg a működési kiadások, mert „választási év volt, mentek a pénzek”. A városban 2014-ben csak fideszes jelöltek nyertek a 12 egyéni választókerületben. Ők például idén fejenként 20 milliós keretet kaptak, amit arra költhettek választókerületükben, amire akartak. És találtak a költségvetésben 130 millió forintnyi tanácsadói szerződést is. 

Pécs: 30 milliárd a különbség

Nemcsak Érden van számháború a leköszönő fideszes városvezetők, és a hivatalba lépő ellenzéki polgármesterek között. Pécsen Páva Zsolt arra hivatkozott, hogy 7 milliárdos plusszal adta át a költségvetést. Az új polgármester, Péterffy Attila szerint nemhogy ekkora többlete van Pécsnek, de igazából 18 milliárdos hitelállományt és majdnem 5 milliárdos működési hiányt hagyott hátra örökül Páva. Péterffy ugyanis ideszámolta a város cégeinek az adósságait is. Hogy még bonyolultabb legyen a pécsi matek, megszólalt a Magyar Államkincstár is, az ő számításaik szerint 4 milliárdos pluszban van idénre a város, nincs csődhelyzetben Pécs. Hitel nem is vehettek fel 2018 január óta, ami ugye annak is köszönhető, hogy az adósságai miatt korábban lényegében gyámság alá helyezték a várost. „Az Önkormányzat részére vélelmezett hitel nem hitel, hanem az állami támogatás még vissza nem fizetett része. Ez sem esedékes, így nem lejárt, és év végén sem lesz lejárt, mivel későbbi visszafizetési kötelezettség áll mögötte” - reagált az Államkincstár. 

A folyószámláján X milliárd forint van

Hogy néz ki egy átadás-átvételi papír? Bús Balázs, Óbuda távozó polgármestere kiposztolta. Ez tisztább megoldás, mint amit a legtöbb fideszes polgármester kommunikált, amikor pusztán a folyószámlamérleg összegét osztották meg. 

A beszámoló szerint 2019. október 13-án közel 8 milliárd forint szerepelt az óbudai önkormányzat bankszámláján, folyószámlahitelt nem kellett igénybe venniük. Az új polgármester, Kiss László szerint szó sincs arról, hogy ez szabadon felhasználható pénz lenne, számos kötelezettség terheli a városházát. A még az év elején elfogadott költségvetés alapján működnek, ezt idén nem is nagyon tudnák módosítani. Abban pedig nagy tartalékok nincsenek, 90-95 százalékban megvan a számlán lévő pénz helye.

A kerület költségvetése 34 milliárd körüli, nem számol plusz 8 milliárdos működéssel. Bús Balázs, távozó polgármester szerint sincs szó arról, hogy van egy szabadon elkölthető extra pénz, ha lett volna ilyen, azt például bérfejlesztésre fordította volna az önkormányzathoz tartozó intézményeknél. A kerület stabil, de feszes költségvetéssel működött, az átadás-átvétel egy pillanatnyi állapotot rögzített. Eszerint a tervezett bevételek 70 százalékban már befolytak addig (az adóbevételi terv már 98 százalékban teljesült). A tervezett kiadásoknál 57 százalékon állnak. (Ami vagy azt jelenti, hogy jóval kevesebbet fog költeni az önkormányzat idén a tervezettnél, vagy azt, hogy a nagyobb kiadások még csak most jönnek.)

Amit érdemes tudni, hogy az önkormányzatok október 10-én kapták meg az iparűzési adó egy nagyobb részletét, ez mindenhol szépen kikerekítette az aktuális mérleget. Óbudán ez például 3,9 milliárd forint volt. Ugyanakkor ez a költségvetésben tervezett bevétel, ebből finanszírozzák az év végéig tervezett kiadásokat is. 

Még tart az átvilágítás

Egerben a távozó Habis László arról számolt be, hogy „példa nélkül áll, hogy az egri készpénz vagyon (pénzeszközök és az állampapírok állománya) meghaladta a 25 milliárd forintot!”. Az új polgármester, Mirkóczki Ádám szerint ez egészen biztosan nem igaz, még vizsgálják, hogy a 25 milliárdnak mekkora része van már lekötve. 

A budapesti rekorder a VI. kerület. A távozó polgármester, Hassay Zsófia a Magyar Nemzetet tájékoztatta arról, hogy 12,5 milliárdos pluszban van Terézváros bankszámla-egyenlege, további kétmilliárdja van a kerületnek értékpapírban. A kerület új polgármestere, Soproni Tamás a 444-nek azt mondta, hogy tényszerűen ez így van, az október 10-én befolyt iparűzési adó alaposan javította a mérleget. Egyelőre nem látnak tisztán, hogy vannak-e rejtett kiadások, egy hónapon belül készülhet el egy alapos átvilágítás egyebek között arról is, hogy milyen kötelezettségvállalásai vannak még a kerületnek. 

Vattamány Zsolt a folyószámlán 3 milliárdos plusszal adta át Erzsébetvárost. Ebben az új polgármester, Niedermüller Péter szerint vannak ugyan lekötött pénzek, de bőven van tartalék is, „nem állunk rosszul”. Állampapírja a kerületnek nincs. 

Bácskai János azzal adta át Ferencvárost, hogy a kerület 9 milliárdos pluszban van,  amelynek nagyjából csak a fele van betáblázva. Baranyi Krisztina, a IX. kerület új polgármestere azt mondta a 444-nek, hogy neki 3,5 milliárd forint szabadon felhasználható összegről van tudomása, most azt keresik, hogy van-e még valóban plusz egymilliárd forint, ami nincs lekötve. „Éppen most nyomozunk a kollégáimmal, élükön Gegesy Ferenc volt polgármesterrel, hogy most akkor mi a valós helyzet”. 

De mekkora összeg akár 3,5 milliárd, akár 4,5 milliárd kerületi önkormányzati szinten? Baranyi a ferencvárosi rehabilitációt hozta fel példának, ahol az volt a modell, hogy teljes házakat (vagyis nem egy-egy lakást) újít fel az önkormányzat. Egy-egy ilyen ház felújítása 800 millió és 1-1,2 milliárd forint közt van. Vagyis a 4,5 milliárdból legalább négy ház teljes felújítását lehetett volna finanszírozni, ami akár 200 lakást is jelenthet. Ehhez képest 1990 óta az idei év volt az első, amikor a kerület nem tervezett be házfelújítást, pedig pénz lett volna rá. Baranyi nem tudja, mire tartalékolt a kerület előző vezetése. „Mindent eladtak az elmúlt években, a legértékesebb házakat, telkeket, de még a pincéket is sorozatban, helyiségeket. Az önkormányzati vagyont levitték 0-hoz közel, de nem lett belőle fejlesztés, óvoda, lakásfelújítás. Úgy gondolom, hogy amíg van egy lakás is a kerületben, ahol nincsen vécé, és a gangra kell kijárni, addig mi nem ülhetünk állampapírokon” - mondta Baranyi. 

A Várban van a legtöbb tartalékpénz

Állampapírokban a legnagyobb megtakarító az I. kerület, ahol eddig soha nem volt baloldali polgármester, egészen mostanáig. Az átadás-átvétel szerint 7,5 milliárd forint van államkötvényben. A kerület éléről 21 év után távozó Nagy Gábor Tamás azt mondta a 444-nek, hogy a 7,5 milliárd forint olyan fejlesztésekre van félretéve, amiket beterveztek (új bölcsőde,  egészségügyi fejlesztések, útfelújítások, Batthyány tér korszerűsítése), de különböző okok miatt nem tudtak elindítani. Ez a pénz jövő nyáron szabadul fel, a kerület új vezetése szabadon eldöntheti, hogy mire fordítja azt. Az I. kerület folyószámlája 2,6 milliárdos pluszban van. Az idei költségvetésben tervezett bevételek 99 százaléka már befolyt, a kiadások egyelőre 82 százalékon állnak. Vagyis itt is az a helyzet, mint Óbudán: vagy bőven a tervezett alatt költ majd idén a kerület, vagy még várhatóak nagyobb kiadások az év végén.

Józsefváros mire tartalékolt?

Meglepő, hogy a Vár tartalékaitól alig marad el Józsefváros, sőt a bankszámlán lévő pénzzel együtt még többje is van. 

A VIII. kerületnek 6 milliárdja pihen államkötvényben, mintha már nem lett volna mire költeni. 

A józsefvárosi bankszámlaegyenleg ezen felül 7 milliárd forint. 

Pikó András azt nyilatkozta a 8. kerületi Itt lakunknak, hogy nem tudja, hogy valóban olyan jól áll-e a kerület, ahogy Sára Botond távozó polgármester írta, és tényleg 13 milliárd forintos pluszban van Józsefváros. „Még nem tudom, de nincs okom nem hinni neki. Akkor fogom a számokat hitelesíteni, amikor már látom a költségvetést”.

Józsefvároshoz képest egészen csórónak tűnik a II. kerület. A folyószámláján 6 milliárdos plusz van, de állampapírja például nincs. A kerületet 13 évig vezető Láng Zsolt lapunknak azt mondta, hogy ez a 6 milliárd több elemből áll: 

  • részben a korábbi döntésekhez kapcsolódó folyamatban lévő feladatok fedezetéül szolgál, 
  • részben előkészített fejlesztési projektekre elnyert céltámogatásokat tartalmaz,
  • részben pedig előre nem látható feladatokra és további fejlesztésekre fordítható szabad pénzeszköz.

Az új polgármester, Őrsi Gergely a 444-nek azt monda, hogy a számlaegyenleg valóban hatmilliárd forint. „Ha azokhoz viszonyítom, amit hallottam, hogy van ahol 9, van ahol 12 milliárd a plusz, akkor ez akár kevés is”. De azért azt is hozzátette, hogy a 6 milliárd forint rengeteg pénz a 27 millárdos kerületi költségvetéshez képest úgy, hogy 3 hónap van hátra az évből. Nem lehet azt mondani, hogy a csőd szélén van a kerület, de meg kell vizsgálni, hogy ezt a hat milliárdot milyen kötelezettségvállalások terhelik. „Rengeteg olyan csontváz bújhat elő a szekrényből, ami az átadás-átvétel pillanatában nem derül ki” - mondta Örsi. Kérdés például, hogy ebből ki kell-e fizetni egymilliárdot a választások előtt még gyorsan átadott uszoda pótmunkáira.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre folyószámlaegyenlege 5,4 milliárd forint volt az átadáskor. A XVIII. kerület új, ellenzéki polgármestere, Szaniszló Sándor előzetesen azt jelezte, hogy tudomásuk szerint 6 milliárd forintos kötelezettségvállalásai vannak az önkormányzatnak. Az Indexnek erről azt mondta: elbontották a lőrinci sportcsarnokot, annak csak a torzói állnak, és mintegy 3 milliárd forintos kötelezettség tartozik hozzá. Elmaradt három iskola felújítása a kerületben, ami szintén mintegy egymilliárdos kötelezettségvállalás, továbbá egy rehabilitációs területre is milliárdos kiadást vállalt az előző kerületvezetés, az elnyert pályázati forrásokból pedig állítólag százmilliós tételben költöttek különböző rendezvényekre.

Újbudán 7 milliárdos pluszban volt az egyenleg az átadás-átvételkor. 

A távozó újpesti polgármester, Wintermantel Zsolt arról számolt be, hogy a IV. kerületi önkormányzat „bank- és értékpapír számláin levő készpénz és állampapír állomány összege október 14.-én: 9 milliárd forint!” Hogy hogyan oszlik meg ez pontosan, azt nem kommunikálta. A költségvetés egyenleg úgy jön ki pozitívra, hogy szeptember 30-án a tervezett kiadások 48 százalékon álltak, a bevételek 69 százalékon. 

Az új polgármester, Déri Tibor a 444-nek azt mondta, hogy egyelőre vizsgálják, hogy a 9 milliárd mekkora része van már lekötve. Az átadás óta például ki kellett fizetni egy 1,4 milliárd forint körüli összeget egy VEKOP-projektre. A kiadásokat meg fogja dobni, hogy 40-en éltek a - szintén távozó - jegyző által felkínált lehetőséggel, és közös megegyezéssel távoztak az új városvezetés érkezése előtt. Többen közülük két plusz 8 hónapos végkielégítést kaptak. 

Wintermantel Zsoltot kerestük a cikkünk megjelenése előtt, de szabadságon volt. A cikk megjelenése után ugyanakkor jelezte, hogy a számlán lévő 9 milliárd forintban bőven van szabadon felhasználható pénz. Több tervezett vagy folyamatban lévő projekt forrása is benne van a 9 milliárdban, ezek közül van, ahol már közbeszerzési pályázat is volt, akad olyan is, ami csak a kidolgozott tervekben szerepel. Az új városvezetés dönhet úgy is, hogy nem ezeket a beruházásokat akarja végigvinni, a tervek a fiókban maradnak, és másra költi ezeket a forrásokat. A VEKOP-os pályázatot egyelőre nem kellett kifizetni, az egyébként egy szociális bérlakás projekt, amit az előző közgyűlés egyhangúéag támogatott. Wintermantel arcátlannak nevezte, hogy az új polgármester a jelentős tételek közé sorolta, hogy valaki 37 éves munkaviszony után távozva megkapta végkielégítésként, ami törvény szerint jár neki.

Tatabányán 12 milliárdos pluszban van a számla, de ez itt sem jelent szabadon felhasználható pénzt. Az új polgármester, Szűcsné Posztovics Ilona szerint a számlákon a folyó beruházásokra kapott támogatási előlegek vannak. Most készül az a pénzügyi terv, amiből kiderül, „hogy ez a jelenleg bankszámláinkon pihenő 12 milliárd forint mikorra fog elfogyni, és milyen hiány keletkezik az elmúlt évek építőipari áremelkedése, vagy esetlegesen a túlárazások kapcsán, amit természetesen felül kívánunk vizsgálni”. 

Több vidéki város nem büszkélkedhet a folyószámlájával. Vácon például mindössze 140 milliós pluszban van az egyenleg. Matkovich Ilona, az új ellenzéki polgármester szerint „egyelőre alig több mint egy havi fizetésre elég a pénzünk, a számlatartozásaink pedig tetemesek”.