Stadionokkal nem lehet választást nyerni

Az önkormányzati választás jó tesztje volt annak, mennyire hálásak a stadionépítésekért azok, akiknek a kormány szerint felhúzták az új arénákat. Akik elvileg nem a szép díszletek között labdázgató játékosok, hanem a helyiek. Nagyon úgy néz ki, hogy új szavazatokat ezzel nem sikerült szerezni. Több várost is frissen avatott stadionnal bukott a Fidesz.

A stadionokat a települések ajándékba kapják, azt az országos közösből fizeti ki a kormány. Ahol nem, ott a taó-rendszeren keresztül ide terelt adóforintokból finanszírozzák az építkezéseket. 

Az hamar kiderült, hogy a szurkolók nem hálásak az ajándékért. Orbán Viktort kifütyülték 2014-ben a Fradi új arénájának avatóján, pedig azt a Jóistennek köszönte meg:

Aztán Debrecenben is harsant a fütty, amikor Orbán a saját születésnapján inkább a bajnokcsapatot ment köszönteni szintén 2014-ben:

Majd az MTK új stadionjának 2016 őszi avatóján is hálátlankodtak a szurkolók, Orbán beszéde elején:

És a végén is:

Ezután a miniszterelnök már nem erőltette a személyes stadionátadókat. Pedig bőven lett volna mit, 13 olyan stadion van, amit több mint 1 milliárd fölötti költséggel építettek vagy újítottak fel. 

Szép szimbólumként a felcsúti volt a NER első stadionja, ami a legérthetetlenebb mind közül. Az eleve lehetetlen lenne, hogy a felcsútiak csurig megtöltsék a Makovecz-futballtemplomot, mert abban kétszer annyi ülőhely van, mint ahány földije van Orbán Viktornak. Felcsúton próbálkoznak mindennel, ingyenbuszokkal igyekeznek szurkolókat csábítani a környékről, vagy iskoláknak szerveznek versenyt, hogy csoportokat vigyenek a lelátóra ajándékokért, de így is bántóan kevesen járnak meccsre. Viszont: a választási eredményt nem veszélyeztette. Felcsúton októberben kizárólag fideszes jelöltekre lehetett szavazni. 

A debreceni stadionnal Orbán úgy érezhette, hogy adósságot törleszt. 2012-ben még azért fütyülték ki a helyi szurkolók, mert addig csak ígérgették a stadiont, de soha nem lett belőle semmi. Aztán amikor elkészült, kifütyülték az új stadionban is. De ez aligha számított bármit, a hajdúsági városban a jelek szerint a világ végéig fideszes irányítás lesz, nem is volt egységes ellenzéki polgármesterjelölt. Az más kérdés, hogy az új stadion nem hozott szerencsét az addig példátlanul sikeres debreceni focicsapatnak. 2004 és 2014 között hétszer nyertek bajnokságot, azóta egyszer sem. 

Ferencváros viszont bebizonyította, hogy nem homályosít el mindent egy új stadion vagy a csapat Európa Liga-szereplése. A IX. kerületet 2010 óta irányító Bácskai János hiába vette át a kampányban a szurkolók szlogenjét, alakította át saját használatra a klub jelmondatát, és jelezte minden egyes alkalommal, hogy mekkora Fradi-szurkoló, rendszeresen a stadionból is posztolva, ez kevés volt ahhoz, hogy újra polgármesternek válasszák.

Szolnokon volt még ott személyesen Orbán Viktor a stadionmegnyitón. Érdekes helyzet volt, mert a város addig a Közgépnek köszönhette, hogy dőlt a pénz a helyi sportba. A 2016-os stadionavatás volt a nagy összeveszés, a G-nap utáni első alkalom, hogy Orbán nyilvános szereplést vállalt Simicska Lajos egyik legközelebbi munkatársával, kvázi-helyettesével, Nyerges Zsolttal, a Közgép elnökével. Orbán még külön meg is köszönte Nyerges Zsoltnak, hogy nagylelkűen támogatja a sportot. Itt mondta el azt is, hogy szerinte az a fokmérője annak, hogy  jól működik-e egy település, hogy

rendben vannak-e a sportpályák.

Szolnokon most ősszel a polgármester ugyan maradt a fideszes Szalay Ferenc, de a közgyűlés többsége ellenzéki lett. 

A szép sportpályákon kívül valami mást is fontosnak tarthattak a szavazók Szombathelyen, ahol 2017-ben adták át az új stadiont és mellette egy sportcsarnokot. Mégis megbukott a hagyományosan erős fideszes városban a Fidesz most októberben. 

Itt azért megmutatkozott, hogy milyen gondjai lehetnek egy stadionnal egy közepes méretű megyeszékhelynek. Az világos, hogy maga az építkezés az önkormányzatnak egy fillérjébe sem kerül, az állami pénz, közösen dobja össze minden magyar. Az építkezések egyre inkább elszálló költségei sem érintik közvetlenül az önkormányzatokat, mert azt is átvállalja a kormány, így abból nem lesz kevesebb felújított út a városokban. De aztán az ajándékba kapott stadionokat üzemeltetni is kellene, viszont ezek szinte kizárólag focimeccsek megrendezésére alkalmasak, kiegészítő funkciók nem nagyon kaptak helyet bennük. (Meg kevés olyan rendezvény is adódik egy nyolcvanezres városban, amely a lakosság legalább egytizedét megmozgatná.) Így nem lehetnek a helyi sportélet, különösen a tömegsport központjai sem. 

Az pedig már kifejezetten rosszul érinti az önkormányzatokat, hogy ha már van stadion, abban játszania is kell egy csapatnak. Miután teljesen torz, a piactól elszakadt a magyar foci finanszírozása, a klubokat erős helyi vállalkozók helyett az önkormányzatok támogatják anyagilag. 

Szombathelyen komoly problémákat okoz a működtetés (amire a kormány adott végül évi 300 millió forintot), és összeomlott a csapat finanszírozása is, mert a város közgyűlésében tavaszra többségbe került ellenzék nem adta meg azt a pénzt, amit a klub követelt. A helyi politikai élet állandó témája lett a stadion és a foci, a Haladás közben a vadiúj lelátókon ülő szurkolói előtt kiesett az NBII-be. A választók nem a pénzcsapot takarékra állító ellenzéket büntették, ehelyett a – tegyük hozzá: nemcsak a stadion és a foci körül bénázó – helyi Fidesz bukta el csúnyán a várost. 

Balmazújvárosban is megszűnt a profi foci, hiába volt a csapat NBI-es még a 2017-18-as idényben. A fideszes országgyűlési képviselőnek, Tiba Istvánnak volt a szívügye a foci, Veres Margit, a város polgármestere is mindent, sőt annál is többet biztosított a klubnak, míg börtönbüntetésre nem ítélték. A 2018-as időközi választáson aztán a független Hegedűs Péter nyert, aki nem volt hajlandó annyit áldozni a csapatra, mint az elődje. A profi klub anyagilag teljesen ellehetetlenült, az MLSZ még a másodosztályból is kizárta. A Fidesz a helyi profi foci hóhérának igyekezett bemutatni a polgármestert, de a balmazújvárosiak újra megválasztották Hegedűst. 

Az egymilliárdos stadionban profi meccsek most jó ideig biztosan nem lesznek, ha lesznek egyáltalán valaha. (A Fidesz által megtartott városokban Kecskeméten, Győrben, és Sopronban omlott össze a helyi foci a ciklusban, ennek nem volt következménye a választásokon. Pécsen is csődbe ment a klub. Hosszú vegetálás után éppen most ősszel kezdtek régen látott menetelésbe az NBIII-ban, el is kezdtek erről posztolgatni a Facebookon fideszes politikusok, de a párt számára ez sokat nem hozhatott, az ellenzék átvette a várost.)

Miskolcon tavaly tavasszal adták át az új stadiont, aminek a parkolója miatt le kellett dózerolni a szegénytelep egy részét. A VIP-ben szívesen mutatkoztak a helyi fideszes politikusok, a csapat viszont folyamatosan a kiesés ellen küzd, ezen az új stadion sem segített, ahogy a Fidesz választási esélyeit sem javította. A Fidesz bukott a városban, pedig a kettő közül ez volt az a város, ahol Orbán Viktor megjelent a kampányban. 

Szeged volt az a város, amit a Fidesz mindenáron meg akart szerezni, hatalmas erőket koncentráltak oda. A választások előtt készült el az új stadion, ami példátlan módon az egyházé. A kormányfő iránti szimpátiáját nem rejtegető Kiss-Rigó László püspök igyekezett többnek mutatni a stadiont egy stadionnál, a neve is Szent Gellért Fórum lett. A megnyitón nem volt ott Szeged polgármestere, Botka László, aki tavaly februárban a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy szerinte bűncselekmény a stadionépítés:

„Több száz milliárd forintot szórtak már el a miniszterelnök hobbijára eddig országos szinten. Szegeden sajnos majd három évtizede nincs első osztályú futball. Noha a város polgármestereként nem tehettem és teszem meg, hogy akadályozom az építkezést, azt azért ki merem mondani, hogy amíg az egészségügy és az oktatás ilyen szinten áll Magyarországon, bűncselekmény ilyen mértékű közpénzt önteni a mai magyar fociba.”

Botka most októberben olyan fölénnyel nyert, mint még soha. 

Viszontagságos körülmények között, de Vácon is elkészültek az új lelátók. Ez nem mentette meg a fideszes Fördős Attila polgármesteri székét, a város képviselőtestületében is kisebbségbe szorult a Fidesz.

Vannak aztán olyan helyek, amik fideszesek voltak és maradtak is, stadiontól függetlenül, ilyen Zalaegerszeg, Székesfehérvár vagy Mezőkövesd. Utóbbit Tállai András alakítja át Matyóföld Felcsútjává, soha nem volt olyan jó a kövesdi foci, mint manapság. Tállai városában viszont aligha ez dönt: a választáson egy fideszes és egy mihazánkos polgármester-jelölt közül választhattak a helyiek. 75-25 arányban nyert a fideszes. 

Ahogy a XIII. kerület sem állt át a Fideszhez azért, mert a Vasasnak lett egy új stadionja. Annak az avatóján sem vett részt Orbán Viktor.   

Békéscsabán különösebb felhajtás nélkül, igaz erősen megcsúszva adták át nyáron az új, 1,2 milliárd forintba került lelátót. A polgármesternek, Szarvas Péternek nem szívügye a foci, röplabdarajongó, a város az utóbbiban erős. Szarvas öt éve egy fideszes belháború különös folyományaként fideszest győzött le, mostanra fideszes támogatással nyert, egy lelátónál jóval nagyobb fölénnyel, nem volt vele szemben egységes ellenzéki jelölt. 

A stadionépítési lázon lassan túl van az ország, Érd mondjuk még kap egy 3 milliárdos épületet a III. osztályú csapatának, de nem a fideszes T. Mészáros András  fogja átadni, mert bukta a polgármesterséget. Valamikor elkészül majd a paksi és a budaörsi sportpálya is, ahogy talán a nyíregyházi. 

Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányának egyik hangsúlyos eleme volt a stadionstop. Ha a klasszikusan a focinak épült létesítményeket nézzük, időben ez a fővárosban már eléggé megkésett. A 190 milliárd forintos új Puskás Stadiont a jövő hónapban adják át, a Fradi, az MTK és a Vasas már új stadionban játszik, a Honvédé most épül. Hogy politikailag mégsem mindegy, hogy lesz-e stadion, vagy sem, arra viszont éppen egy szocialista polgármester mutatott példát. Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere igyekezett gyorsan megnyugtatni a helyieket, hogy Karácsony-stadionstopja az épülő Honvéd-stadiont természetesen nem érinti. Érdekes helyzet lenne, mert a régit már elbontották, az új viszont még nincs kész.

A külföldi tulajdonban lévő Újpest maradt ki látványosan a fővárosi klubok közül a stadionépítésből, ők a legelső Orbán-kormány kedvezményezettjei voltak. Mostanában ott szóba sem került az új stadion építése. Ez lehet, hogy valamennyit számíthatott, mert a ferencvárosi Bácskai Jánoshoz hasonlóan a szurkolói mivoltával (természetesen az újpestivel, nem a ferencvárosival) gyakran kérkedő, viszont a csapat belga tulajdonosával háborúzó Wintermantell Zsolt megbukott polgármesterként. Az I. és a II. kerületben érdekes kísérlet lett volna egy-egy fociaréna, de ott nem a stadionstop fogja megakadályozni ezt. 

Az pedig már a fővárosi közgyűlésen múlik, hogy szupersportcsarnok vagy az atlétikai stadion megépül-e. Ahogy az is kérdés, hogy Orbán Viktor kiáll-e beszélni az új Puskás avatóján 65 ezer ember előtt.