Hadházy Ákos beadványában kifogásolta, hogy a minisztériumok és a hivatalok 4400 forintos óradíjat számolnak fel a közérdekű adatok kiadásáért. A beadvány az Alkotmánybíróság elutasította - írja az Index.

Határozatukban azt írják, korábban nem volt példa erre szabályozás, és a később született kormányrendelet csak az addigi gyakorlatot figyelembe véve döntött az összegről. Míg korábban a közérdekű adatok kiadásánál kezdetben csak a másolás, a papír, az adathordozó és a postázás költségeit vették figyelembe, úgy a 2015-ös információszabadságról szóló törvény értelmében már fel lehet számítani az adatok összeszedéséhez, rendszerezéséhez, a személyes adatok felismerhetetlenné tevéséhez szükséges munkaerő-ráfordítás költségének kifizettetését is. 

Ennek óradíját a kormányrendelet a KSH adatai alapján a központi költségvetési szerveknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók köztisztviselőkre számított, egy munkaórára vonatkozó bruttó kereseti adatok alapján határozta meg. Az összeg egész pontosan 4350,4 forint, amit 4400-ra kerekítettek.

Egy közérdekű adat kiadásánál a hivatalnak pontosan ki kell mutatnia, hogy hány ember hány munkaóráját számolták el, és mi alapján határozták meg az összeget, olvasható az Alkotmánybíróság határozatában. A határozat ugyanakkor kitér arra is, hogy ez a 4400 forintos óradíj a maximum, amit el lehet számolni, de az ez az összeg lehet ennél kevesebb is.

Az AB határozata utal arra is, hogy a közfeladat ellátásával kapcsolatos adatok nyilvánossága a demokratikus működés alapfeltétele, és szerencsésebb, ha ezek eleve nyilvánosak vagy igény esetén hozzáférhetőek.

Az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy Hadházy beadványa nem azt a tényt támadta, hogy a közérdekű adatok kikéréséért pénzt kérnek. Maga Hadházy is elismeri beadványában, hogy a közszféra erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás követelménye indokolhatja a költségek felszámítását. A beadvány csak az óradíj mértékét kifogásolta, ennél az Alkotmánybíróság nem állapított meg ütközést a rendeletek, a törvények és az alaptörvény között.