„Rajk László özvegyeként levelet kaptam Schmidt Mária kormánybiztostól. Arról értesített, hogy pár hete elhunyt férjem neve és képmása szerepelni fog egy olyan bélyegsorozaton, melyet a Magyar Posta Zrt. bocsát ki a »30 éve szabadon« Emlékbizottság tagjainak javaslatára, akik, mint a kormánybiztos írja, »nagy örömmel (sic!) és hatalmas megtiszteltetésként élték meg döntésüket«.”

Ezzel kezdi írását Rajk Judit az Élet és Irodalom pénteki számában, majd felidézi annak az Emlékbizottságnak a névsorát, akiktől az egykori neves építész kiérdemelte ezt a tisztességet: Kövér László, Gulyás Gergely, Lezsák Sándor, Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Rogán Antal, Boross Péter, Papp Dániel, Szakály Sándor, Németh Zsolt, Orbán Balázs, Fekete Péter, Vashegyi György, M. Kiss Sándor, Karas Monika, Kónya Imre és Varga Benedek.

Schmidt a levélben közölte, hogy az Emlékbizottság döntése értelmében Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Karátson Gábor, Krassó György, Sütő András és Solt Ottilia mellett Rajk László is azok közé a „rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személyek” közé tartozik, „akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”.

A halottak nem válaszolhatnak

- írja az özvegy, ezért „Rajk László nevében kell tiltakoznom az álságos és hazug döntés ellen.” Mint írja, a férje „szakadatlanul kritizálta az új autokrata rezsim történelemhamisító törekvéseit”, amelyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja részt vett. A rendszerváltásra emlékező állami eseménysorozatból, amíg élt, kimaradt Rajk László, sőt jobbára azok a csoportok és kezdeményezések is, amelyekben részt vett. Rajk Judit emlékeztet, hogy az Emlékbizottságnak nem tagja senki az egykori demokratikus ellenzékből, a rendszerváltásban fontos szerepet játszó társaságot a Terror Háza előtti történelemhamisító kiállításról is kihagyták.

A halottak napján kelt írásban, amelyet érdemes végigolvasni, Rajk Judit kijelenti: Schmidt Mária „halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen.”

Ugyancsak az ÉS-ben jelent meg Solt Ottilia szociológus és SZDSZ-alapító lányának tiltakozása is.

Hegedüs Judit azt írja: „hiteltelennek, álságosnak tartom az Önök emlékbélyeg-akcióját, és benne Édesanyám nevének, képmásának felhasználását a család nevében megtiltom.”

Hozzáteszi: „Édesanyám emléke előtt egyedül az oktatási miniszter által 1997-ben létrehozott Solt Ottília-díj tisztelgett, amelyet az Orbán-kormány indoklás nélkül megszüntetett.”

Péntek éjjel írtam az Emlékbizottságnak, hogy a tiltakozás ellenére is kiadják-e a bélyegeket. Ha válaszolnak, frissül a cikk.