„Hogyan értékelné, ha bármelyik EU-s tagállam kormánya menedékjogok adna valamelyik csatlakozásra váró ország elítélt miniszterelnökének?” - a Politico szerint többek között ezt a kérdést is megkapta írásban Várhelyi Olivér, akiről csütörtökön derült ki, hogy nem ment át az első fordulón, így egyelőre nem lehet bővítési biztos. Ugyanakkor a szóbeli meghallgatás után egy második körben, írásban is tehetnek fel neki kérdéseket az Európai Parlament képviselői.

De arra is rákérdeztek a magyar jelöltnél, hogy korlátozva vagy befolyásolva érzi-e a magát a kötelezettségei teljesítésében azok után, hogy Orbán Viktor a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján azt mondta: „Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.”

A magyar miniszterelnök kijelentése szemben áll az uniós szabályokkal, amik kimondják: az Európai Bizottság tagjait bár a kormányok delegálják, kinevezésük után megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat. 

A kormány eredetileg Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert jelölte az Európai Bizottságba, de az ő jelölése elbukott, ezután jött Várhelyi.

Egyéb az Európai Parlament a román és a francia jelölteket elfogadta, így már csak Várhelyi kinevezése lóg a levegőben.