Az 1945-ben alapított balközép napilap, a Berliner Zeitung tényfeltáró munkába kezdett, miután kiderült, hogy a lap új tulajdonosa korábban a keletnémet titkosrendőrséget felügyelő Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi besúgója volt. 

Holger Friedrich és felesége, Silke Friedrich idén vette meg a gyengén teljesítő napilapot, és teljes együttműködést ígért a szerkesztőségnek, akik azt akarják kinyomozni, hogy Friedrich mekkora mértékben működött együtt a rezsim titkosszolgálatával. 

Mint a Guardian megjegyzi, a Stasi több mint 90 ezer embert foglalkoztatott és több mint 174 ezer informális kapcsolatuk is volt, akinek a feladata elsősorban a barátaikról, családtagjaikról való jelentés volt. Friedrich 'Peter Bernstein' néven volt ilyen informátor, mint az a Stasi archívumából kiderült. 

A Berliner Zeitung főszerkesztője, Jochen Arntz a testvérlapuk, a Berliner Kurier főszerkesztőjével, Elmar Jehnnel közösen írt cikkben mondta el, hogy a következő időszakban szakértőkkel fognak együttműködni, illetve igyekeznek felkutatni szemtanúkat. Mint megírták, arra is kíváncsiak, hogy új tulajdonosuk miért nem hozta tudtukra ezt az információt, miközben a lapok megvásárlásáról tárgyalt. 

Friedrich nem tagadta az állításokat, de arról beszélt, hogy a történteket kontextusukban kell vizsgálni: a keletnémet diktatúrában több ezer állampolgár volt, akit sikertelen disszidálási kísérletük után arra kényszerítettek, hogy együttműködjenek a Stasival. Friedrich elmondása szerint őt több évnyi börtönnel zsarolták, ha nem vállalta volna az informátor szerepet. 

A Friedrichről szóló dokumentumokat a Welt am Sonntag hozta nyilvánosságra, eszerint a férfi a katonatársairól jelentett a sorkatonasága idején, és többekről is súlyosan inkrimináló dolgokat írt a jelentéseibe. Friedrich ezzel szemben úgy látja, hogy nem volt aktív a szerepében, és minden alkalmat megragadott, hogy ne működjön együtt a Statival. 

A Berliner Zeitungnál a Guardian szerint válsághangulat uralkodott el a hírek megjelenése után, ugyanis sokan az újságírók közül megmentőként tekintettek a milliomos Friedrich-házaspárra. A lap többször majdnem megszűnt az előző tulajdonos, a kölni M DuMont Schauberg irányítása alatt, amely súlyos adósságokat halmozott fel. 

A keletnémet lapok többsége amúgy egyszerűen megszűnt az ország újraegyesítése után, de a Berliner Zeitung a kevés sikertörténet egyike volt: az egyetlen keletnémet napilap volt, amely sikeres és jelentős szereplője tudott lenni a rendkívül kiélezett német lappiacnak.