Az országban elszaporodott faültetési mozgalmak próbálnak figyelni arra, hogy ne csináljanak nagy hülyeséget

Egymás után kezdtek szerveződni Magyarországon a különböző civil faültető mozgalmak. Ahogy a klímaváltozás egyre látványosabbá válik, úgy az emberekben is növekszik az igény, hogy tegyenek valamit, és még mindig az erdők jelentik a leghatékonyabb és legolcsóbb eszközt a szén-dioxid megkötésére.  A jó szándék ellenére viszont nem mindegy, hogy hova és milyen fákat ültetnek, ezért szerda este WWF Magyarország beszélgetést szervezett a témában.

Polákovics Balázs a faültetési kampányokat szervező aktivista már szinte panaszkodva számolt be arról, hogy a hirtelen megnőtt társadalmi igény miatt  minden sarkra jut egy ültetési mozgalom, amiket most megpróbálnak összehangolni, mivel ugyanazokat az embereket és cégeket akarják megszólítani, ráadásul ugyanazokra a fahelyekre hajtanak. Az első kezdeményezés azzal indult, hogy százmillió új fát akartak ültetni Magyarországon, majd felbukkant egy másik civil csoport, amely tízmilliós célt tűzött ki magának. 

Az is gyorsan világossá vált, hogy ha nem akarnak hülyeséget csinálni, akkor mielőtt ásót ragadnának, szakértőkkel kell beszélniük, mert erdőt ültetni nem olyan egyszerű.

Fotó: WWF Hungary/Facebook

Ha valaki állami területre akar erdőt telepíteni, hektáronként nagyjából egymilliós költséggel kell számolnia, mivel be kell szerezni az engedélyeket, megfelelő ültetési anyag kell hozzá. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője arról számolt be, hogy még a nemzeti parkok sem tudnak mindig kapásból olyan területeket felajánlani, ahová  2-3 hektárnyi erdőt lehetne telepíteni. És az sem mindegy, adott területre hány fát telepítenek:

egy hektárra tízezer darab facsemetét kell ültetni, hogy ezekből legalább 800 megérje a százéves kort. De persze nem csak az erdőkben van szükség fákra, Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője arról beszélt, hogy akár egy-egy városi fa is képes hőszigetként működni, aminek a környékén a nyári hőségben akár 4-5 fokkal is hűvösebb lehet. Ha pedig ezt a területet még több fával bővítik, akkor ki lehet terjeszteni ezt a mikroklímát. Ugyanakkor azokat a fákat, amiket épületek, mesterséges élőhelyek vesznek körül, nehéz fenntartani, ezért Bajor szerint 

sokkal olcsóbb és könnyebb meghagyni a természetközeli élőhelyeket, ahol még szigetszerűen megtalálhatók. De ha ezeket a területeket elveszítjük, akkor a város megmaradt ökoszisztémája össze tud roppanni.

Fotó: BOURSEILLER Philippe / Hemis.fr/hemis.fr

Ehhez képest a valódi erdők sokkal összetettebb rendszerben működnek. Csakhogy mára Európában alig 1 százaléknyi területen maradtak olyan erdők, ahol még nem történt emberi beavatkozás. És a hazai helyzetet Gálhidy László úgy látja, hogy Magyarországon az erdők egy részét valójában nem is lehetne erdőnek tekinteni, inkább fás kultúrákként vagy ültetvényekként lehetne meghatározni őket, mivel sokszor olyan mesterségesen létrehozott területekről van szó, mint fenyvesek vagy az alföldi akácosok és nemesnyárasok. És bár bizonyos szempontból ezek a magyarországi műerdők is erdőnek számítanak, mégsem feltétlenül előnyös a bővítésük. Ennek az ellentmondásosságát Gálhidy azzal érzékeltette, hogy ma az EU ugyanúgy ad pénz az invazív akácfák telepítésére, mint a kiirtásukra.  

És bár az elmúlt száz évben megduplázódott a magyar erdőterület, Gálhidy szerint az igazi értéket a természetes erdők megőrzése jelentené, mivel ezek jóval összetettebbek, és így több szén-dioxidot képesek elnyelni. Természetvédelmi szempontból pedig azért fontosak, mert a Magyarországon őshonos élőlények ezekben itt képesek élőhelyet találni.

A Főkert vezetője azt is tisztázta, hogy a városi parkok sem számítanak erdőnek. Az ilyen mesterségesen létrehozott élőhelyeken nem tud annyira sokszínű élővilág kialakulni, mint a természetesekben. Például a Népligetben a kihelyezett odúknak csak 60-70 százalékát foglalják el a madarak, míg a Normafánál a kihasználtságuk 90-100 százalék között mozog.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

A közönségből az a kérdés is elhangzott, hogy lehet-e karácsonyfát venni, vagy van-e környezetbarátabb alternatívája. Gálhidy László elmondta, hogy nyugodtan meg lehet venni, és utána komposztálhatjuk. A műanyag fenyőfa sokkal károsabb. A cserepessel pedig az a gond, hogy később nem lehet elültetni, mert nem marad meg, mivel levágták a gyökérzónáját. Korábban együttműködtek az IKEA-val, ami minden eladott fenyő után egy új ültetésére tett ígéretet, de a WWF inkább az tanácsolta a cégnek, hogy ne lucfenyőt ültessenek, mivel nem őshonos.