403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz
2019 november 17., 11:56
Egy 17 éves lány szempillaápolási tippnek álcázott videóban beszél a Kínában élő ujgurok „új holokausztjáról”
A 17 éves amerikai Feroza Aziz kitett egy videót a TikTokra, ami azóta virálissá vált, nemcsak a TikTokon, de a Twitteren, a Youtube-on és más platformokon is terjedni kezdett, már több millió internetezőhöz jutott el. A videó elején a lány szempillaápolásról beszél, utána viszont a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok elleni állami kampányról.
link
Forrás
„Használd a telefonodat, amit épp most is használsz, és keress rá, mi történik Kínában, hogyan építenek koncentrációs táborokat, amikbe ártatlan muszlimokat zárnak. Családokat választanak szét, elrabolják, meggyilkolják, megerőszakolják őket, kényszerítik, hogy alkohol igyanak, disznóhúst egyenek, vagy áttérjenek másik vallásra, különben megölik őket. Emberek, akiket ezekbe a táborokba visznek, nem térnek haza élve. Ez egy újabb holokauszt, mégsem beszél róla senki. Úgyhogy légyszi, gondolkodj ezen, és terjeszd az igazságot!”
- hangzik a videón. Aziz nem sokkal a videó posztolása után azt írta a Twitterre, hogy a TikTok le is tiltotta, nem tud új videókat posztolni. A kínai tulajdonú videómegosztó tagadja, hogy ez lenne a helyzet, szóvivőjük szerint a TikTokon nincsen politikai alapú cenzúra. Az alkalmazás kínai verzióján, a Doujinon van, ott valóban nem lehet sértegetni a Kínai Kommunista Pártot és annak intézkedéseit, de Aziz videója a Doujinon eleve nem is jelent meg.
A TikTok szerint november 15-én valóban letiltották Feroza Aziz régebbi TikTok fiókját, egy másik videó miatt, ami „a cég terrorizmussal kapcsolatos tartalmakra vonatkozó irányelveit sértette”, november 25-én pedig Aziz telefonjáról is letiltották a TikTok használatát, de az sincs összefüggésben a szempillahosszabbítós videóval, ami a TikTok szóvivője szerint továbbra is elérhető Aziz újabb profilján, és jelenleg is fogadja a megtekintéseket.
A BBC megpróbálta elérni a tinédzsert és családját is, hogy válaszoljanak valamit a TikTok közleményére, de nem jártak sikerrel.
Feroza Aziz vasárnap és hétfőn 3 videót posztolt, amiben az ujgurokkal szembeni bánásmód ellen tiltakozik, ezek közül az első volt a szempillahosszabbítós videó, amit a TikTokon 1,4 millió ember látott és félmillió lájkot gyűjtött. A Twitteren ehhez hozzájött még 5 millió megtekintés, és már az Instagramon és a Youtube-on is elérhető.
Aziz mindhárom videóban más témáról kezd beszélni, és később tér rá az ujgurokra. A videókat úgy állítja be, mintha a kínai állami cenzúra kikerülésére tett kísérletek lennének a kínai tulajdonú alkalmazásban, valószínűleg legnagyobbrészt ennek köszönhető a posztok viralitása is.
„Azért így mondom, hogy a TikTok ne szedje le a videóimat” - mondja a lány az egyik felvételen.
Ehhez képest a TikTokon - ahogy a cég rá is mutatott - több olyan videó is elérhető, ami az ujgurokkal szembeni kínai bánásmódról szól kritikusan, igaz, ezek általában messze nem szereznek akkora nézettséget, amekkorát Aziz videói. Azt viszont, hogy a videók azért teljesítettek-e jobban, mint a többi, ujgurokról szóló poszt, mert a szempilla-hosszabbítással tényleg kikerültek valamilyen szűrőt, vagy azért, mert az emberek lelkesebben terjesztik azt, amiről azt hiszik, hogy valamilyen cenzúrát kerül ki, egyelőre nem tudni biztosan.
Az utóbbi napokban különösen heves kritikák érték a kínai kormányt azért, ahogyan az ujgurokkal bánik, ugyanis a Kínai Kommunista Párt több ezzel kapcsolatos belső dokumentuma is nyugati lapokhoz szivárgott ki. Ezekből kiderült, hogy bár a kínai kormány nemzetközi téren mindig is védte az ujgur átnevelőtáborokat, és azt állították, a programokban önkéntes a részvétel, a pártban nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.
Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.
A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.
Hszi beszédeiben azt mondta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”. Annak ugyan nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására, az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.
A dokumentumok szerint Hszincsiang tartományban 2016 augusztusában durvult be igazán a kormányzat, ekkor kezdtek elszaporodni az addig csak elszórtan létező büntetőtáborok is. Ekkor nevezték ki az új tartományi elöljárót, Csen Csüan-kuót. Ő Hiszi Csin-ping korábbi beszédeit osztogatta a helyi hivatalnokok körében, ezzel indokolva az egyre durvább muszlimellenes intézkedéseket. A párthivatalnokoknak azt a parancsot adta, hogy „gyűjtsenek be mindenkit, akit be kell gyűjteni”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.