A helyi muszlim közösség megegyezett a várossal.

Az afgán menekültekre utalt, és arról beszélt, hogy a magyarok tapasztalatai ebben a kérdésben azért relevánsabbak, mert Magyarország már állt muszlim megszállás alatt.

Kiakadtak a hindu nacionalisták.

Jogvédők szerint ez önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy bizonyos muszlim közösségek felhagyjanak ezzel az elnyomó szokással.

A francia államfő keményebb törvényeket ígér a radikális iszlám képviselőivel szemben.

A lépés szerintük sértő a nem muszlimok számára és felszíthatja az iszlámellenességet.

Szaúd-Arábia nem oldja fel a februárban és márciusban bevezetett, zarándoklatokra vonatkozó korlátozásokat, és zárva tartja a mecseteket is.

A kínai tulajdonú TikTok tagadja, hogy ezért a videóért tiltották volna le a lány profilját, azt mondják, a TikTokon nincsen cenzúra, bárki beszélhet az ujgurokról, és beszélnek is.

„Kína, mutass róluk videót, ha életben vannak!” – írják a Twitteren, ami egyébként Kínában nem elérhető.

A kilencvenes évek polgárháborújában vesztették életüket.

A német belügyminiszter szerint a legfőbb kérdés, hogyan lehet ösztönözni az iszlám olyan formájának kifejlődését, ami „Németországból származik, Németországban működik és Németországért dolgozik”.

A frissen érkezettek antiszemitizmust, Izrael-ellenességet hoznak. Az imámok nyitottak a békítésre, de a fiatal zsidók egyébként is elvágyódnak, lassan elfogy a közösség.

A muszlim kisebbség tagjai attól félnek, hogy a következő lépés a deportálás lesz. A szomszédos államok pedig attól, hogy elindul a menekülthullám.

A muszlim közösségek számos területen elég jól beilleszkedtek már, bár a politikusok és a hiszterizált közélet nem ezt sugallja. A Bertelsmann Alapítvány óriáskutatása megmutatja, hogy sok folyamat egészen máshogy működik, mint ahogy a terrorpánikban rettegő közvélemény feltételezi.

Három hete dúlnak a harcok a Fülöp-szigetek déli részén.