Peking felháborodva fogadta, hogy az USA „szándékosan rossz színben tünteti fel a hszincsiangi emberi jogi helyzetet”

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Kína tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai képviselőház helyi idő szerint kedden megszavazta a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgur nemzetiség emberi jogaival kapcsolatos törvénytervezetet.

A képviselőházban nagy többséggel elfogadott tervezet, amelyet még a szenátusnak is el kell fogadnia, mielőtt az amerikai elnök aláírásával törvénybe léphet, szankciókkal sújtaná azokat a kínai tisztviselőket, akik felelőssé tehetők a muszlim vallású ujgur kisebbség emberi jogait csorbító intézkedésekért, továbbá bizonyos esetekben exporttilalmat is előír.

A kínai külügyminisztérium szerdán Hua Csun-jing külügyi szóvivő nevében adott ki közleményt, amelyben úgy fogalmaz: a törvénytervezet szándékosan rossz színben tünteti fel a hszincsiangi emberi jogi helyzetet, és befeketíti Kína terrorizmus elleni fellépését, és a Kína belügyeibe való beavatkozással súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit.

A régióból származó egybehangzó információk szerint Hszincsiangban Peking átnevelőtáborokat hozott létre, melyekben több százezer embert tartanak bezárva bármiféle bírósági döntés nélkül, pusztán a származásuk és a vallásuk miatt. A külügyminisztérium szerint ezt a helyzetet készül rossz színben bemutatni a törvénytervezet. 

A külügyi szóvivő szerint Hszincsiang kérdése nem az emberi jogokról vagy a vallásról, hanem a terror- és szeparatizmus-ellenességről szól. A közleményben Hua kifejti: a területet korábban szélsőségesek és terroristák tevékenysége tartotta fenyegetésben, amire válaszul a helyi kormányzat a törvény előírásainak megfelelően terrorellenes intézkedéseket vezetett be, illetve - hogy a problémát a forrásánál kezelje - a gazdasági fejlődés, a nemzeti egység, valamint a társadalmi harmónia előmozdításán fáradozott. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően - teszi hozzá, - az elmúlt három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.

Nyilatkozatában Hua Csun-jing arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mielőbb hozza helyre az elkövetett hibát, és akadályozza meg, hogy a törvénytervezet hatályba léphessen, emellett hozzátette: Kína a helyzet alakulásának megfelelően tesz majd lépéseket az ügyben.

Hu Hszi-csin, a Global Times kínai pártlap főszerkesztője hétfőn meg nem nevezett forrásra hivatkozva Twitter oldalán közölte: Kína vízumkorlátozásokkal sújtaná az amerikai tisztviselőket és törvényhozókat a törvénytervezet elfogadásának esetén. A Global Times értesülése szerint a Hszincsianggal kapcsolatos törvénnyel összefüggésbe hozható amerikai felek felkerülnek majd arra a "nem megbízhatónak" ítélt cégeket és személyeket tartalmazó listára, melyet Kína várhatóan hamarosan közzétesz.

Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió embert - zömében a muszlim vallású ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat - zártak átnevelő táborokba akaratuk ellenére Hszincsiangban. A kínai kormány álláspontja szerint azonban az ujgur kisebbség lakta területen fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus". Peking továbbá tagadja azt a vádat, hogy a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák.

A New York Times november 16-án több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kormányzati dokumentum alapján közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek tömeges internálásának részleteit tárja fel. Az iratokat a kínai politikai vezetés egy neve elhallgatását kérő tagja szivárogtatta ki a lapnak. November 24-én pedig az AP amerikai hírügynökség adott ki jelentést újabb, oknyomozó újságírók nemzetközi szövetsége által feltárt dokumentumokról, amelyek megerősítik, hogy a táborok szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok. (via MTI)