Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) jelentése szerint szinte biztos, hogy a 2010-2019 közti időszak volt a legmelegebb évtized, mióta elkezdték a rendszeres méréseket. Ráadásul a 2015-19 közti időszak volt az elmúlt 150 év legmelegebb öt éve.
„A világ klímájának állapota” című dokumentum az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé. Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek.
Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában is. A WMO szerint ezek a rekordhőmérsékletek egyértelműen összefüggnek az üvegházhatású gázok kibocsátásával: a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött. Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak.
A felmelegedés ezen kívül próbára teszi a természetet, mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta.
„A régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is" - mondta Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója.
Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző. (MTI)