Szökik az oxigén az óceánokból, szaporodnak a halálzónák

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a „halálzónák”, állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A cápákat, a tonhalat, a marlint (vitorlás kardoshalat) és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott, írja a Guardian.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.

Orvhalászatból származó cápa teteme filézés és értékesítés előtt Dakarban 2019 júliusában.Fotó: SEYLLOU/AFP

Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján. Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne.

„Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései” - mondta a lapnak.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés. Egyes fajok - medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel. Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.

Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágya-többletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz. (MTI)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér