Teljesíthetetlen ultimátumot küldött a Gazprom Ukrajnának, januártól elzárhatják a gázt
2019 november 19., 18:18
Szilveszterre az összes hadifogoly hazamehet Európa egyetlen háborújából
Hétfő éjszaka Párizsban három év szünet után újrakezdődtek a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország elnökei között, a német kancellár és a francia elnök közvetítésével.
A megbeszélés legkonkrétabb eredménye, hogy még az idén kölcsönösen hazaengedik az összes hadifoglyot, akiket a kelet-ukrajnai háborúban eddig ejtettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a fogolycsere december 24-re várható, bár konkrét dátum a megállapodás hivatalos záródokumentumában nem szerepel. Az időzítés gesztus lehet az európai közvetítőknek, hiszen ez a nyugati kereszténység karácsonya, Ukrajnában és Oroszországban viszont januárban ünneplik a karácsonyt.
13 ezer halott után
Ukrajnában 2014-ben tört ki a háború, miután a kijevi tüntetők elkergették Viktor Janukovics elnököt, és új, Nyugat-barát, a NATO-ba és az EU-ba felvételt kérő kormány alakult Ukrajnában. 2014 tavaszán válaszul az orosz hadsereg elfoglalta a Krím-félszigetet, majd az orosz hadsereg által támogatott felkelés robbant két keleti megyében, Donyeckben és Luganszkban. A legbrutálisabb harcok itt 2015 elején zajlottak, és a két megye azóta is őrzi függetlenségét. Összesen több mint 13 ezer ember halt meg eddig a harcokban, és több mint egymillióan menekültek el a kelet-ukrajnai területekről. A háború intenzitása idén ugyan visszafogott volt, de szeptemberig így is 72 ukrán katona esett el. A túloldal idei veszteségeiről nincsenek pontos információk.
A háború miatt az USA és az EU gazdasági szankciókat vetett ki Oroszország ellen, és Ukrajna jelentős gazdasági segítséget kap a nyugati országoktól, illetve katonai támogatáshoz is jutott az USA-tól. Oroszország pedig anyagilag és katonákkal is segíti a kelet-ukrajnai felkelést.
A béketárgyalások francia és német közvetítéssel már 2014-ben, a második világháborús normandiai partraszállás 70. évfordulóján rendezett ünnepségen elkezdődtek, ezért is nevezik "normandiai formátumnak" a négy ország vezetőinek megbeszéléseit. A legfontosabb megállapodást eddig 2015 februárjában, Minszkben kötötték, azóta elvben tűzszünet van, de ezt sohasem tartották be teljesen, és azóta is hetente voltak kisebb-nagyobb összecsapások a front mentén. 2016 októberében pedig a tárgyalások teljesen berekedtek.
Az újrakezdéshez az is kellett, hogy idén új elnöke és kormánya lett Ukrajnának. Emmanuel Macron francia elnök pedig arról beszélt két hete, hogy újra kellene rendeznie a Nyugatnak a kapcsolatait Oroszországgal.
Először beszéltek
A párizsi csúcson Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök először találkoztak személyesen. Kezet ugyan nem fogtak, de a négyoldalú tárgyalás után négyszemközt is beszéltek egymással. A négy ország vezetői leginkább abban értettek egyet, hogy a tárgyalások újraindulása már önmagában is fontos eredmény.
A fogolycserén kívül megállapodtak abban is, hogy a front három pontján visszavonulnak a katonák. Hogy mely pontok ezek, az még nem nyilvános. A tárgyalás előtt idén ősszel három másik, sokat szenvedett településtől már visszavonták a katonákat 1-1 kilométerre. Illetve 70 foglyot is szabadon engedtek októberben a felek. Oroszország továbbá visszaadott Ukrajnának három, még tavaly év végén elfoglalt hadihajót.
Újra beszélnek a keleti megyék autonómiájáról
A mostani megállapodás szerint a következő négy hónapban kidolgozzák, hogy mikor és milyen feltételek szerint tartanának helyi választásokat a felkelők területén. Még három évvel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy a választások után lehet szó arról, hogy Ukrajna visszakapja a területeket, de csak úgy, ha különleges autonómiát ad nekik. Az oroszok ahhoz is ragaszkodnak, hogy minden felkelő teljes amnesztiát kapjon. Az ukránok azonban a választások kiírása előtt ahhoz ragaszkodnak, hogy a felkelők területe és Oroszország közötti határt az ukrán hadsereg ellenőrizhesse, még a választás kiírása előtt. Ez továbbra is vitatott kérdés, mert az oroszok ezt csak később engedélyeznék.
A tervezett választásokat a nyugatiak terve szerint az EBESZ ellenőrizné. Erről most nem született megállapodás, de arról igen, hogy a háborús övezet bármely részén szabadon mozoghatnak az EBESZ ellenőrei - ez elvben eddig is így volt, de a gyakorlatban csak korlátozottan valósult meg. Az EBESZ különleges békéltető szerepét leginkább Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta a csúcs utáni sajtótájékoztatón. Idén az év első felében az USA inkább ENSZ-katonák bevonását szorgalmazta, de erről most Párizsban nem volt szó.
Putyin és Zelenszkij tárgyaltak az ukrajnai gáztranzit folytatásáról is - januártól lejár a két ország közötti szerződés, és ahogy ebben a cikkben írtuk, eddig úgy nézett ki, hogy az EU irányába, többek között Magyarországra menő szállítás teljesen leáll jövőre. Zelenszkij azt mondta a csúcs után, hogy javultak a gázügyi megállapodás esélyei, de konkrét megegyezés még nincs. Egy orosz diplomata azt mondta az éjjel, hogy szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések.
A csúcstalálkozó előtt Oroszország elérte, hogy a Krímről nem eshetett szó. A félszigetet Oroszország magához csatolta, és ezt ugyan a világ legtöbb országa nem ismeri el, de gyakorlatilag eldőlni látszik a terület sorsa.
A csúcson úgy tűnt, hogy az egyetlen jelenleg is zajló európai háború befejezése mindenkinek az érdeke. A franciák és a németek szeretnék rendezni a kapcsolataikat Oroszországgal, míg az oroszok láthatóan nem akarják ugyanúgy magukhoz csatolni a két ukrajnai megyét úgy, mint a Krímet. Zelenszkij pedig a béke ígéretével nyerte meg óriási többséggel az idei elnökválasztást.
Ugyanakkor sem ő, sem pedig Putyin nem mutatkozhatott puhának hétfő éjjel. Előző nap nagy tüntetés volt Kijevben, ahol arra figyelmeztették Zelenszkijt, hogy ne engedjen az ukrán érdekekből. Putyin pedig külpolitikai keménységével igyekszik évek óta erősíteni hazai népszerűségét.
Valamilyen eredmény felmutatása fontos volt Macronnak és Merkelnek is. Előbbi hazai tekintélyét a nyugdíjreformja elleni, napok óta tartó országos sztrájk tépázza, és ezért jól jött neki, hogy a világ ügyeit formáló tényezőként mutatkozhatott. Míg Merkel fő politikai programja a nemzetközi szervezetek őrsége alatt megteremtett béke, és hamarosan lezáruló politikai pályafutását szívesen zárná egy látványos eredménnyel ezen a téren.
A csúcs után Zelenszkij volt az egyetlen, aki sajnálkozott, hogy ennél többet várt, de arra a többiek is utaltak, hogy még nagyon sok munka van hátra az igazi béke megteremtéséig.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.