Szerkesztőségi vezércikkben számol be a Guardian a Fidesz és a kormány ma elfogadott, kulturális törvényeket módosító csomagjáról. A lap szerint a csomag és az akörül kialakult vita nemcsak politikai dráma, hanem demokratikus és művészeti krízis is.

A cikk a Fidesz tavaly indított kultúrharcának bemutatásával kezdi, leírják, hogy Orbán Viktor maga vázolta fel, hogy a hosszantartó politikai hatalomhoz, a rendszer- és korszaképítéséhez a kulturális teret is el kell foglalnia a jobboldalnak. Emellett a Fidesz és holdudvara 2010 után fokozatosan terjesztette ki hatalmát az élet mind több területére, a Guardian értelmezése szerint a mostani törvénnyel pedig a színházi életet igyekszik elfoglalni a kormánypárt.

A cikk záró bekezdésében Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényére utal, amiben az író hosszan értekezik a giccsről, és leírja, hogy a totalitárius giccs akkor válik felkapottá, amikor egy politikai csoport hosszú időn keresztül birtokolja a hatalmat. A kollektív erő és a csoportos erény megszállottjaként pedig a giccs művészete a valódi élet rendetlen és kihívó természetét és a szabálykövetés egyéni megtagadását - írja a cikk, megegyezve, hogy a jövőt előre jelzi az is, hogy az Operaház levette műsoráról a Billy Elliotot, miután több cikkben is azzal támadta a művet a kormánymédia, hogy a homoszexualitást reklámozza. „Orbán új színházi törvénye nemcsak elveiben rossz. Rossz a művészet is, amit majd kitermel” - zárul a cikk.