„Szorítson a Fradi sikeréért, akinek fontos, hogy ne öntsenek további irgalmatlan mennyiségű közpénzt a csapatba” - írtuk nyáron, amikor a Ferencváros megkezdte a nemzetközi kupaszereplését. Az érvünk az volt, hogy a csapat jó nemzetközi szereplése azért lenne fontos nemcsak a Fradi-szurkolóknak, hanem a foci iránt közömbös, vagy azt kifejezetten gyűlölő adófizetőnek, mert a Ferencvárosba akkor is öntötték a pénzt, amikor minden évben fejre áll Európában.

A Fradi 15 év után jutott el idén az Európa-liga főtáblára, számos korábbi kellemetlen nemzetközi kaland után. A csapat július óta 14 meccset játszott a nemzetközi kupákban: 5 győzelem, 7 döntetlen, 2 vereség a mérleg. Két meccs nézett ki csúnyán, mindkettő budapesti volt: a Dinamo Zagreb elleni 0-4 és a Ludogorec elleni 0-3. A Fradi ugyanakkor nem kapott ki az Espanyoltól és a CSZKA Moszkvától, bátrabb játékkal meg lehetett volna a továbbjutás is.  

Ami a lényeg: ezekért a meccsekért összesen 1,8 milliárd forintos pénzdíjat kap az UEFA-tól. 

Vagyis a bevételei egy részét ezúttal úgy érte el, ahogy piaci alapon működő, és nem államosított focikultúrákban szokás. 

Összehasonlításul: egy évvel korábban a Fradi rögtön a selejtezősorozat első körében kiesett a Maccabi Tel Avivval szemben. 

Ezért tavaly mindössze 84 millió forintot utalt az UEFA, miközben a Fradi 2018-as összkiadása meghaladta az 5,5 milliárd forintot. 

Vagyis tavaly még a Fradi kiadásainak mindössze 1,5 százalékát fedezte a nemzetközi szereplés után járó pénzdíj, most egy tisztességes összeget fociztak össze Európában. Ráadásul az UEFA pénzdíjához jönnek még a jegybevételek (hét teltházas nemzetközi kupameccset játszott a 22 ezres Groupama Arénában a Fradi) és a tévéközvetítések jogdíjai. 

A jegybevétel sok százmilliós lehet, a tavaly szintén az Európa-liga csoportkörében jutó Videotonét például majdnem 400 millióval dobta meg a nemzetközi kupaszereplés, de úgy, hogy a csoportmeccseket a kibérelt Groupama Arénában játszották a fehérváriak, mert még nem volt kész a stadionjuk és a kupameccseiken messze nem volt annyi néző, mint most a Fradi-meccseken. A tévés közvetítési jogokból is majdnem 400 milliós plusz folyt be a Videotonhoz, ez is magasabb lehet a Fradinál. 

Itt jöhetne az a rész, hogy tételesen felsoroljuk, hogy mennyi a Fradi bevétele, de nem jön. Az UEFA-tól kapott prémium a labdarúgó szövetség táblázatából számolható ki, semmi mást nem lehet tudni. Mert hiába hangoztatja a Fradi vezetése, hogy milyen transzparens a klub, a klub gazdasági adatairól alapvető információkat sem árulnak el. Egy fogódzó van: a foci mögött álló Zrt.-nek, mint bármelyik másik cégnek Magyarországon, kötelező beadni az éves mérleget. Amiből májusban az derült ki, hogy egészen tavalyig dinamikusan nőttek a bevételek és kiadások is, tavaly viszont megbicsaklott a pumpáljunk minél több pénzt a Fradiba-projekt. Miközben a kiadások tovább nőttek, a bevételek bezuhantak. Brutális, 1,3 milliárdos veszteséget termelt a Fradi 2018-ban.

És a megoldás természetesen az lett, ami a magyar fociban teljesen megszokott: az állami MVM beszállt szponzorként a Fradiba, évi 6 millió eurós támogatással. Ezt az egész egyesület kapja, de a döntő része a focira megy. 

Az látszódott még, hogy a Fradi egyre többet költött játékosokra, miközben a nemzetközi eredmények nem jöttek. Kubatov Gábor 2011-es elnökké választása óta nagyon aktív volt a Fradi a játékospiacon, több mint hat csapatnyi légiós fordult meg az öltözőben. Van, aki nagy mellényúlásnak bizonyult, egy-két sikeres üzletet is kötöttek. De mindez azzal járt, hogy a Fradinál a 2010-es bérkeret a 19-szeresére nőtt 2018-ra.

A nagy kérdés az, mire költi a Fradi a tavalyinál 21-szer nagyobb UEFA-prémiumot, és a tetemes jegybevételt meg a közvetítési díjat. Annyit Kubatovék elárultak, hogy tovább nőnek a fizetések. Szerhij Rebrov vezetőedző például az előző, nemzetközi meccseken látványosan felsülő Thomas Dollnál kezdetben kevesebbet keresett, de olyan szerződése volt, hogy ha a csapat bejut az Európa-ligába, akkor Bundesliga-szintű fizetése lesz. És a játékosok is kapnak plusz pénzt az eredményes szereplésért.

Korábban Kubatov Gábor, az FTC elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy „a Fradinak már csak a nemzetközi kupaszereplés hiányzik. Ha egyszer sikerülne bekerülni a csoportkörbe, úgy érzem, áttörnénk a gátat. Az a tervünk, hogy az ott megszerzett bevételt a költségeken kívül mind visszaforgatnánk a csapatba, a játékoskeretünk megerősítésére szánnánk. Onnantól rendben lennénk”.

Ez a visszaforgatás és szintlépés az, ami egyébként nem nagyon szokott sikerülni a magyar fociban. A NER másik kirakatacsapata, a Videoton például tavaly szintén eljutott az Európa-liga csoportkörébe, szépen is keresett rajta, idén viszont egy világverő liechtensteini csapat már a selejtező 2. körében búcsúztatta a székesfehérváriakat. 

Márpedig a brutálisra felpumpált kiadások mellett csak úgy lehet egyensúlyba tartani a költségeket, ha minden évben összejönne legalább az Európa-liga. Ha nem, akkor marad a közpénz, vagy közpénzközeli források felhasználása. Eddig csak egyszer jött össze magyar csapatnak duplázás egymást követő évben a nemzetközi kupákban, tíz éve a Debrecen a Bajnokok Ligájába csoportkörébe, a következő évben az Európa-liga főtáblájára jutott be. Azóta egy-egy felvillanás, a Fraditól például 15 évente. 

A BL- és az Európa-liga főtáblára jutást pedig tovább nehezíti majd, hogy 2021-től átalakul a kuparendszer, és lesz egy C-liga, ami a magyar csapatok játszótere lehet, de jóval kisebb bevétellel.