Szerdán megkezdi európai hadjáratát a magyar bajnokságot fölényesen megnyerő Ferencváros focicsapata. Az elmúlt években elég gyorsan véget is ért a kaland, most sem a Fradi az esélyes a bolgár Ludogoreccel szemben. Igaz, ha most kiesik a Fradi, az Európa-ligában még mindenképpen folytathatja.
A Fradi az UEFA listáján jelenleg a 292. (az észt Nõmme Kalju FC-vel osztozik ezen a helyen), a Ludogorec az 58.
A mindössze 50 ezer lakosú Razgrad teljesen jelentéktelen futballklubja egyik pillanatról a másikra lett az európai kupák rendszeres szereplője. A szerény múltú csapatot 2010-ben vette meg egy üzletember, Kiril Domuscsijev. Ezután történetük során először nemcsak feljutottak az első osztályba, hanem rögtön meg is nyerték a bajnokságot. Aztán a csapat 2011 óta megszakítás nélkül nyolc bajnoki címet nyert. Ez baromi unalmas lehet, de bőven találnak motivációt a nemzetközi kupákban. Második próbálkozásra már ott voltak az Európa-liga csoportkörében (2013 ősz), sőt tovább is jutottak, 2014 tavaszán még a Laziót is kiverték, a Valencia állította meg őket. 2014 őszén már a Bajnokok Ligája-csoportkör is összejött, felejthetetlen meccsen: a Steaua Bucurestit ejtették ki úgy, hogy a 11-es párbajban a bolgárok román hátvédje állt a kapuban, és fogott meg két büntetőt.
2013 óta kétszer voltak a Bajnokok Ligája-csoportkörében, háromszor az Európa-liga csoportkörében, háromszor megélték a magyar csapatok számára végképp elérhetetlen tavaszt is.
A Ludogorec az elmúlt 6 évben egymaga sikeresebb volt, mint a magyar foci összes képviselője.
Nem lehet azt mondani, hogy semmi esélye sincs a Fradinak. A bolgár csodacsapatot ugyanis tavaly éppen a Vidi ejtette ki a BL-ből a második selejtezőkörben (0-0, 1-0). Azért a bolgárok így is eljutottak tavaly ősszel az Európa-liga csoportkörébe, bár ott magukhoz képest meglehetősen gyengén szerepeltek.
A Ludogorec nem közpénzből él. A stadionjuk is jóval szerényebb a Fradiénál, folyamatosan bővítgették, most is csak 12 ezres. Kiril Domuscsijev a saját vagyonából – ami becslések szerint messze elmarad a Mészáros Lőrinc nevén lévő vagyontól – áldozott kezdetben a klubra, aztán a nemzetközi kupákból befolyó pénzt visszaforgatta a csapatba. Az UEFA-tól kapott bevételek mellett jó hazai és külföldi játékosmegfigyelői rendszert építettek ki, tisztességes haszonnal adnak el játékosat. A legjobb üzletük a brazil Jonathan Cafú volt, akit 2015 nyarán 2,2 millió euróért vettek meg Brazíliából, két évvel később 7,5 millió euróért adták el a Bordeaux-nak. Júnior Caiçarát 300 ezer eurót vették 2012-ben, 4,5 millió euróért adták tovább három évvel később. Az argentin Palominón 4 millió eurót kerestek 2017-ben.
A Fradinál nem 2010-ben, hanem egy évvel később, 2011. február 25-én kezdődött az új időszak. Ekkor választották meg elnöknek a Fidesz politikusát, Kubatov Gábort, akinek azóta kétszer is meghosszabbították a mandátumát, legutóbb tavaly októberben. A köztévé riportere, ifjabb Knézy Jenő a köztévé műsorában nem is félt kimondani, hogy a klub második megalapítójaként tekint Kubatovra.
A bolgárokkal szemben a Fradi a saját bajnokságát sem uralja, Kubatov alatt kétszer lett bajnok, 2016-ban és idén. A minden évben megígért jó nemzetközi kupaszereplés, ami legalább csoportkört jelentene az Európa-ligában, pedig már legendásan vicces a Fradi elnökétől. Íme a bolgárok és a Fradi nemzetközi hadjáratai 2012 óta:
2012-13:
2013-14:
2014-15:
2015-16:
2016-17:
2017-18:
2018-19:
Pedig Kubatov Gábor szerint csak annyi kéne, hogy egyszer sikerüljön az áttörés. Az FTC elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy „A Fradinak már csak a nemzetközi kupaszereplés hiányzik. Ha egyszer sikerülne bekerülni a csoportkörbe, úgy érzem, áttörnénk a gátat. Az a tervünk, hogy az ott megszerzett bevételt a költségeken kívül mind visszaforgatnánk a csapatba, a játékoskeretünk megerősítésére szánnánk. Onnantól rendben lennénk”.
Az valóban gond, hogy – szemben a bolgárokkal – a Fradi nem tudja visszaforgatni az UEFA-tól érkező jelentős pénzeket a csapatba, merthogy ilyen gyenge szereplésre nem érkeznek jelentős pénzek a nemzetközi szövetségtől. Tavaly például 84 millió forintot utalt az UEFA, miután a Fradi rögtön az első körben kiesett a Maccabi Tel Avivval szemben. Pici csepp volt a tengerben: a Fradi kiadásai meghaladták az 5,5 milliárd forintot.
A nemzetközi sikerekért azért is érdemes lenne szorítani a foci iránt közömbös, vagy azt kifejezetten gyűlölő adófizetőnek, mert az látható, hogy a Fradiba akkor is öntik a pénzt, ha minden évben fejre áll Európában.
Egészen tavalyig dinamikusan nőtt az FTC profi fociját működtető cég árbevétele. Pontos adatokat arról nem árulnak el, hogy miből áll ez össze, benne van a labdarúgó szövetség támogatása és jelentős szponzori pénz is, állami cégektől. Tavaly viszont valami nagyon nagyon félre ment a Ferencvárosnál. A bevételek jelentősen, egymilliárddal bezuhantak, miközben a kiadások még tovább emelkedtek félmilliárd forinttal. Brutális, 1,3 milliárdos veszteséget termelt a Fradi 2018-ban.
A megoldás NER-es lett. A Fradi mellé hirtelen odaállt az állami MVM, évi 6 millió eurós támogatással. Ezt az egész egyesület kapja, de a döntő része a focira megy.
Az látszik, hogy a bérköltségek durván elszálltak a Fradinál, a 2010-es bérkeret a 19-szeresére nőtt.
A Zrt. összesen 196 embert foglalkoztat (133 főt teljes munkaidőben, 44-et részmunkaidőben, van 8 nyugdíjas is). Azt nem tudni, hogy mennyit visz el a játékosok fizetése. Az biztos, hogy a pénzügyekért felelős vezérigazgató, Orosz Pál éves jövedelme bruttó 28,7 millió forint volt.
A Fradi minden átigazolási időszakban nagyon aktív a piacon. Kubatov 2011-es érkezése óta több mint hat csapatnyi légióst szerződtettek. A 67 nem magyar játékos közül számos olyan van, amelyik rövid időn belül távozott, mert kiderült, hogy az NBI-ben is gyenge. De annyira, hogy pályára sem lépett vagy csak pár meccsen kapott lehetőséget. Csányi Sándor MLSZ-elnökként elmondott súlyos véleménye az ostobának tűnő klubtulajdonosokról akár a Fradira is passzolhatnak.
A 67 légiósból a Fradi mindössze négyet adott el jó haszonnal: Muhamed Besicet az Everton vitte el még 2014 júliusban 4,8 millió euróért, Somaliát egy évvel később, 2015 nyarán a Toulouse vette meg 2,4 millió euróért. Aztán másfél évig semmi, ekkor Ramirezért 2017 januárban a Krasznodár fizetett 1,5 millió eurót. Most nyáron pedig Gorriarán ment el a mexikói Santosba 2,5 millió euróért.
Így aztán a Fradi elveszítette két legjobbját a nemzetközi kupák előtt: a kölcsönben lévő ukrán Petrjakot végleg meg akarták venni, de a hazai nagy konkurens, a Vidi elhalászta a Fradi elől, Kubatov szerint megsértve egy ki nem mondott egyezséget. Gorriaranért pedig – megintcsak Kubatov szerint – olyan ajánlatot kaptak, amire nem tudtak nemet mondani.
Ami jelentősen megdobja még a bérköltségeket: rengeteg utánpótlás játékosának ad profi szerződést a Fradi. Nem kevés focistáról van szó: 2017 nyara óta a Fradi utánpótlásában játszó 25 fiatal lett profi. Megkérdeztük a Ferencvárost, hogy milyen fizetések járnak ezeknek a játékosoknak, de az FTC továbbra is durcásan utasít vissza bármilyen tőlünk érkező kérdést. Kubatov Gábor, az FTC elnöke a 24.hu-nak adott interjúban ugyanakkor arról beszélt, hogy
„sok olyan 16 éves labdarúgónk van, aki a magyar átlagfizetésnek megfelelő havi bért kap, különben a menedzsere külföldre viszi”.
Az átlagos havi bruttó bér tavaly 330 ezer forint volt Magyarországon. Az így már 100 milliós tétel. Ráadásul a profi szerződést kapott több, mint két csapatnyi játékosnak minimális esélye van arra, hogy a Fradi felnőtt csapatában is bemutatkozzon. Saját nevelésű játékosok ugyanis csak elvétve kapnak lehetőséget a légiósokra építő FTC-ben. Az Európa-ligába most benevezett 22 játékos közül csak a 19 éves Csonka János saját nevelésű fiatal, miközben 14 légiós készül a bolgárok ellen.
A profi szerződéssel rendelkező játékosok egyelőre az utánpótlásban sem tűnnek ki: a Fradi U-19-es csapata 4., az U-17-es csapata 8. lett a hazai bajnokságban.
Kubatovtól a 24.hu-s interjúban megkérdezték hogy „mennyinek kellene lennie a Fradi költségvetésének, hogy a bolgár bajnokhoz hasonlóan ne csak álom, hanem realitás legyen a csoportkör?”. Szerinte az osztrák Austria Wien vagy a Rapid 8-10 milliárd forintos költségvetéssel már rendszeresen el tudja érni a csoportköröket. „Ettől még én igenis hiszem, hogy mi, magyarként tudunk rövidebb, olcsóbb utat a sikerhez” – mondta Kubatov.
Rövidebbet aligha, hiszen évek óta nyilatkozza, hogy most már reális elvárás minimum az EL-csoportkör. Ráadásul 2016-ban még azt mondta, hogy ha az akkori, 3,1-3,4 milliárdos költségvetést sikerülne 4,5-5 milliárdra feltornázni, akkor meglesz a Bajnokok Ligája főtábla. Az 5 milliárd meglett, a BL-főtábla nem. Talán majd 8-10 milliárdból.
Közben a Vidi – a NER másik kirakatcsapata, amelyet az állami cégek közül a Mol támogat – tavaly bejutott az Európa-liga csoportkörébe. Ez elég szépen megmutatkozott a bevételben, rekordnyereséget ért el a klub, igaz ebben benne lehetett az is, hogy a nevét is megváltoztatta a Mol érdekében. De főként az, hogy legalább elért valamit az Európa-ligában.
Érdekes adat: Orbán Viktor járt már a Ludogorec stadionjában. Mégpedig tavaly, amikor a a Vidi tulajdonosa, a cégeivel számos közbeszerzést megnyerő Garancsi István saját költségén elreptette a miniszterelnököt a bolgárok elleni idegenbeli meccsre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.