A kormány lényegében államosítja az elit utánpótlásképzést a fociban, kézilabdában és kosárlabdában

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Elégedetlen lehetett a sportakadémiák eddigi tevékenységével Orbán Viktor. A kormány legalábbis rendeletet adott ki, amiben lényegében államosította az utánpótlásnevelő bázisokat. Már amennyiben annak tekintjük, hogy a jövőben az állam választja ki, mely akadémiák érdemesek az „Államilag elismert sportakadémia” elnevezésre, hogy azokat aztán a költségvetésből finanszírozza. 

A kormány célja, hogy az állami sportakadémiai rendszer elősegítse „a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, sportszakmai felkészítést, versenyeztetést”. Ez eddig is cél volt, a tao-nak köszönhetően hosszú évek óta ömlik a pénz az utánpótlásnevelésbe, különösebb számonkérés és látványos eredmények nélkül. Ráadásul olyan trükközésekkel, amik alapján a kulturális tao-hoz hasonlóan simán be lehetett volna szántani a rendszert.  

A kormány a maga által kialakított tao-rendszer (és az azt felügyelő sportszövetségek) kritikájaként alakíthat ki most egy másik rendszert. Az állami sportakadémiai rendszer első körben három sportágban indul: fociban, kézilabdában és kosárlabdában. Maximalizálják, hogy sportáganként hány „államilag elismert sportakadémia” lehet, fociban 10, kézilabdában 6, kosárlabdában 4. Velük négyéves szerződést kötnek, és a központi költségvetésből kapják a pénzt.

A támogatás fejében rendszeresen beszámoltatják az akadémiákat majd, a szakmai minőségellenőrzést pedig innentől kezdve el is végzi az Emmi, a sportszövetségeken átnyúlva. 

A kormány által a fociban megszabott 10-es plafonnál több akadémia működik jelenleg Magyarországon. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor rendszeresen kritizált az akadémiákat, mert a jelentős anyag források ellenére alig jön ki épkézláb játékos az intézményekből. A működésüket a belga Double Pass-szal világíttatja át időnként a Magyar Labdarúgó Szövetség. A legutóbbi eredménye szeptemberben jelent meg, 19 akadémiát vizsgáltak. A legjobb hat (nem sorrendben, mert azt nem hozták nyilvánosságra): Debrecen, DVTK, Felcsút, MTK, Honvéd, Győr. Az utánuk következő csoportban van a Békéscsaba, a Kecskemét, a Ferencváros, a Fehérvár, az Újpest, a Vasas, a Szombathely, a Pécs és a Nyíregyháza. A leggyengébbek: Kaposvár, Szeged, Kisvárda, ZTE. 

Amiatt tehát nem kell aggódni, hogy a Puskás Akadémia ne kapná meg az „államilag elismert sportakadémia” minősítést, sőt, külön kategóriaként szerepel a rendeletben az az intézmény, amelyik saját iskolát és kollégiumot is működtet. Kevés helyre illik rá, Felcsúton pont van ilyen. 

Az állami támogatású akadémiai rendszer nem jelenti azt, hogy megszűnne a sporttao. Azt ingatlanberuházásra, felújításra és az utánpótlásnevelés célját szolgáló eszközbeszerzésre használhatják a kiemelt akadémiák. Működési, versenyeztetési költségekre nem, de azt átvállalja az állam. A rezsi és a működési költség például az egyre gyarapodó, még rendezvénycsarnokot is felmutató felcsúti futballbirodalomban elég tisztességes összeg lehet. A tao-rendszer része az utánpótlásedzők fizetése is. Ha arra az elitakadémiák a jövőben már nem taózhatnának, akkor lehet, hogy azt is az állam állja majd. 2016-ban Felcsúton például 112 alkalmazott fizetésére kértek támogatást

Hogy ki járhatnak rosszul, az Szabó Tünde államtitkár tegnapi nyilatkozatából derül ki. Azt mondta, hogy „az elmúlt években különböző sportági akadémiák sokszínű világa alakult ki Magyarországon, ezek nagyon különböző anyagi erőforrásokkal és feltételekkel rendelkeznek, és általában sportklubokhoz kötődnek, azok utánpótláscsapatait fogják össze. A komoly hagyományokkal rendelkező sportklubokhoz kötődés értéket képvisel, ezért sportklubhoz nem kötődő akadémia csak kivételesen támogatható.” Vagyis a független műhelyek kerülhetnek ki a körből.

A határon túli akadémiák (így Mészáros Lőrinc eszéki intézménye, vagy a Puskás Akadémiával együttműködő Csíkszereda) is kaphatnak állami támogatást, ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy megfelelő munkát végeznek.  

Az egész rendszert nagyon gyorsan alakítják át. November 21-én jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kormány állami sportakadémiai rendszer kidolgozásáról döntött. December 12-én már megjelent a szabályozásról szóló kormányrendelet. A fociakadémiákkal pedig december 20-áig kell megkötni a keretmegállapodást, ha félre évre visszamenőleg (!) is akarják finanszíroztatni az állammal a kiadásaikat. Felkészült akadémiának kell lenni, hogy megugorható legyen a szoros határidő, de talán azért akad, amelyik meg tudja oldani. 

Kosár- és kézilabdánál visszamenőleges finanszírozás nincs, de jövő év január elsejétől már ott is él a finanszírozási rendszer. Vagyis gyorsan meg kell kötni azokat a megállapodásokat is. 

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.