Idén 49 újságírót öltek meg világszerte

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Mexikóban, Szíriában, Afganisztánban, Szomáliában és Pakisztánban vannak a legnagyobb veszélyben az újságírók, áll a Riporterek Határok Nélkül éves jelentésében, amit a Deutsche Welle foglalt össze

Ez alapján idén 49 újságírót öltek meg világszerte, kevesebbet, mint az elmúlt 16 évben bármikor. A csökkenés főleg annak köszönhető, hogy idén sokkal kevesebben haltak meg háborús övezetekben. 

Mindez persze jó hír, de a szervezet szóvivője, Julian Matthey nem látja teljesen rózsázsnak a helyzetet. Szerinte az is hozzájárult a statisztika javulásához, hogy egyre kevesebb riporter vállalja, hogy háborús zónákból vagy más válságövezetekből tudósítson. Ezt támasztja alá az is, hogy idén minden áldozatot a saját hazájában gyilkoltak meg. Másrészt viszont örülhetünk annak, hogy az újságírókat egyre jobban kiképzik és felszerelik, mielőtt háborús területekre küldik őket.

Párizsi tiltakozás az újságírókkal szemben elkövetett rendőri erőszakkal szembenFotó: Valentine Zeler/Hans Lucas

A korábbinál sokkal kevesebb újságíró halt meg például Jemenben: tavaly még tíz, idén már csak két áldozat volt, Matthey szerint részben azért, mert sokan inkább elhagyták a pályát. Az Al-Thawra egyik korábbi riportere például pincérnek ment, az Akhbar al-Youm volt munkatársa pedig fagylaltot árul. 

57 újságírót elraboltak, majdnem 400-an ülnek börtönben 

Ha a halálesetek száma csökkent is, idén 12 százalékkal több újságírót zártak börtönbe, mint tavaly. December elején 389 riportert tartottak fogva, többségüket Kínában. A jelentés szerint ők 40 százalékban civil újságírók, akik nem kaptak professzionális képzést, viszont magánúton szerzett információkat osztanak meg a közönséggel. 

Közülük Ilham Tohti neve a legismertebb, akit 2014 óta tartanak fogva szeparatizmus vádjával. Tohti azért szúrja a hatóságok szemét, mert a honlapján kiállt az állam által elnyomott ujgurok jogai mellett. 

A jelentés szerint 2019-ben ráadásul 57 újságírót raboltak el. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!