Hamran István két évig volt szlovákiai rendőr-főkapitány. Kipaterolta a szervezetből a politikát, nyomozni kezdtek a szőnyeg alá söpört korrupciós ügyekben. Erről a két évről mesélt nekünk, és arról is, hogy az Orbán–Fico-barátság miatt miért hisznek a felvidéki magyarok inkább Ficónak, mint neki.
Volt már Habony Árpád jobbkeze, fideszes államtitkár, Századvég- és XXI. Század Intézet igazgató, a Soros-ügynököket listázó Figyelő főszerkesztője és a köztévé online igazgatója is. Orbán Viktor javasolta a posztra.
De azért fogott a vétó-toll is, egy másik tervezetet továbbküldött az Alkotmánybíróságnak.
Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a napokban pont a magyar kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvényét kritizálta.
Aki úgy érzi, hogy jártunk már itt, nem téved: az Ökotárs-ügy és a Stop Soros civiltörvény után jön a hatalom ellenfeleire - újságírókra, civil szervezetekre, ellenzéki politikusokra és pártokra - vadászó törvény és hatóság.
Eközben hazaért Chicagóba Izraelből két, korábban túszul ejtett amerikai.
Felszólították az újságírókat, hogy legyenek a párt által megfogalmazott irányelvek és álláspontok szószólói.
Az erőszakról tudósítottak.
A hatóságok szerint az újságírók a terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárt tagjai.
Bár az ellenkezőjét ígérték, a dzsihadisták elkezdték szervezetten felkutatni azokat, akik a NATO-csapatoknak vagy az afgán kormánynak dolgoztak, és az újságírókat is üldözik.
Még csak az kéne, hogy emailben, egy nappal előre beküldött kérdésekből szelektáljanak.
Mostantól csak a kormányzati információs rendszerben nyilvántartott médiaszervezetek újságíróit ismerik el.
60 kolléga írt közös üzenetet.
Kevesebbet, mint az elmúlt 16 évben bármikor. Igaz, egyre kevesebben mennek veszélyes helyekre tudósítani.
Az indoklásuk csak később jelenik meg.