Az újságírók elhallgattatására indított perek visszaszorításáról szavaztak Brüsszelben

jog
2023 november 30., 15:58

Újságírók és jogvédők elhallgattatására indított perek elleni jogszabályt hozott csütörtökön az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács. Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a héten pont a magyar újságírókat, (ellenzéki) politikusokat és civil szervezeteket célzó szuverenitásvédelmi törvényt bírálta.

A „közéleti szerepvállalás elleni stratégiai perek” visszaszorítására tervezett jogszabály valójában csak egy irányelv, ami erős biztosítékokat adna az ilyen eljárásoknál az alperesek - a megfélemlíteni és elhallgattatni kívánt újságírók, jogvédők - kezébe. Az új szabályokkal gyorsabban, egyszerűbben elutasítanák az alaptalan kereseteket, több jogorvoslati lehetőséget biztosítanának a visszaélésszerű eljárásokkal szemben, és védelmet adnának az Európai Unión kívül született ítéletekkel szemben is.

A végső változatot még a miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia, bár ez a két testület megegyezései után már általában csak formaság.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője kezet fog az EBESZ miniszteri tanácsának bázeli tanácskozásán 2014. december 3-án.
photo_camera Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője kezet fog az EBESZ miniszteri tanácsának bázeli tanácskozásán 2014. december 3-án. Fotó: Kovács Márton/KKM/MTI/MTVA

Az Európai Bizottság szerint aggasztó, mennyire sok – és egyre több – visszaélésszerű per indul egyes tagállamokban a hatalommal kritikus újságírók és civil szervezetek ellen.

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a tanács hétfői hírlevelében épp a magyar szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagról írt: „Az a javaslat, hogy Magyarországon hozzanak létre egy szuverenitásvédelmi hivatalt, amely széles körű hatáskörrel rendelkezne minden olyan szervezet vagy személy ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy külföldi érdekeket szolgál vagy a nemzeti szuverenitást fenyegeti, jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, így azt el kell vetni", fogalmazott.

A nemzeti szuverenitás védelméről és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt hosszas felvezetés és politikai ráhangolás után múlt kedden nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Ahogy a törvényjavaslatról írt elemzésünkben írtuk: a pontos céljuk, szerepük homályos, de nagy esély van rá, hogy a szuverenitástörvényt politikai érdeknek megfelelően bárkire lehessen vonatkoztatni.

(via EB) Címlapon: Mise Daphne Caruana Galizia máltai újságíró emlékére, aki negyvenhárom bírósági eljárással nézett szembe, amikor 2017-ben megölték. Fotó: MATTHEW MIRABELLI/AFP