Közleményben kéri számon az állami intézményrendszert a NANE és a PATENT Egyesület, a két nőjogi szervezet szerint ugyanis megelőzheték lennének a győrihez hasonló, szörnyű gyerekgyilkosságok.
Vasárnap ugyanis két gyerek holttestét, a közelükben pedig a gyilkosságok után önmagával is végző apjukét találták meg egy lakásban. A rendőrséget a férfi egykori felesége értesítette, miután a volt férjnél láthatáson lévő három gyereke közül csak a legkisebbel tudott beszélni. A férfi nemrég szabadult, az elmúlt éveket börtönben töltötte, mert 2016-ban Szombathelyen kalapáccsal támadt az alvó feleségére, miközben a három gyerek is a lakásban aludt. Akkor öt évre ítélték, de nem tiltották el a gyerekek láthatásától.
Az Index hétfőn arról is írt, hogy a 2016-os gyilkossági kísérlethez tartozó vádiratban egészen részletesen bemutatták az áldozat, a nő felelősségét, aki többször is félrelépett.
„(...) a bíróságok és az igazságügyi pszichológus »szakértő« úgy vélték, a férfi már ártalmatlan: pszichés állapotát rendben találták, és az akkori, adott helyzetre fogták, hogy megpróbálta megölni a gyerekei anyját - a nőnek ugyanis viszonya volt. Mintha a korábbi gyilkossági kísérlet nem mondana el valamit az elkövető értékrendjéről arra vonatkozóan, hogy jogosult-e elvenni egy másik ember életét, ha az nem viselkedik az elvárt módon; mintha ez nem mondana el valamit arról, hogy birtokának tekinti-e az elkövető a partnerét; mintha ez nem mondana el valamit arról, hogy jogosultnak érzi-e magát bosszút állni a sérelmei miatt” - áll a PATENT és a NANE közleményében, ami így folytatódik:
„(...) a szakértők és az ügyben döntéseket hozó intézmények és fenntartójuk, a magyar állam, komoly mulasztásukkal felelősek ezekért a gyilkosságokért. Amennyiben valóban értenének a nők elleni és párkapcsolati erőszakhoz, ismernék az ilyen bűncselekmények elkövetőinek jellemzőit és eszköztárát, és az apák kapcsolattartásra vonatkozó jogai helyett a nők és a gyerekek alapvető emberi jogait és biztonságát kezelnék prioritásként. Soha nem adtak volna nemhogy elvitellel járó, de még felügyelt, sőt, semmilyen kapcsolattartást semennek a férfinak, sem a hozzá hasonló bántalmazóknak”.„Ha értenének hozzá, tudnák, hogy
ezeknél a férfiaknál az igazságügyi szakértők jellemzően nem fognak viselkedésük megmagyarázására és a kockázatok megállapítására alkalmas pszichés rendellenességeket találni, mert a bántalmazók nem pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek (akár van nekik olyan, akár nincs), hanem azért, mert tulajdonuknak tekintik a partnerüket és a gyerekeiket, és ezért jogosultságot éreznek rá, hogy uralkodjanak rajtuk, megbüntessék őket, bosszút álljanak rajtuk.”„Tudnák, hogy a folyamatot és a tényeket, és nem az elkövető általános vagy jelenlegi pszichéjét kell vizsgálat alá vetni. Tudnák, hogy a bántalmazók mesterien manipulálnak, és máshogy viselkednek a hatóságok és szakértők előtt, mint a partnerükkel szemben. Tudnák, hogy az áldozatnak számos oka lehet akár arra is, hogy az elkövető pártját fogja az eljárásokban. Be tudnák azonosítani a veszélyt, és fel tudnák mérni a kockázatot” - írják, majd felajánlják, hogy szívesen segítenek elsajátítani és kidolgozni a megfelelő eljárásrendeket, hogy az elkövetők ne kínozhassák és ölhessék meg „állami felhatalmazással” a nőket és a gyerekeket.
Ezen kívül bátorítják az embereket, hogy
Az érintetteket pedig ara biztatják, hogy
„amikor a bíróság igazságügyi szakértője vizsgálatot rendel el a számukra, akkor kérdezzék meg a bíróságtól, hogy a szakértőnek milyen végzettsége és téma-specifikus képzése igazolja, hogy képes felismerni a bántalmazó viselkedéseit, az áldozataira vonatkozó veszélyességét, fordít-e majd megfelelő figyelmet a bántalmazó korábbi elnyomó, kontrolláló, fenyegető, a gyerekeket elhanyagoló cselekményeinek, és ezt a személyiségrajzába hova fogja majd beilleszteni? Hogy mit tud a szakértő arról, hogy a partnerükre veszélyes bántalmazók a partnerük gyerekeire is veszélyesek? És hogy mindezek megállapítására a bíróság miért nem alkalmas?”Hétfőn Varga Judit igazságügyminiszter bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez az ügyben, viszont politikai haszonszerzési kísérletnek nevezte, amikor Péterfy-Novák Éva számonkérte rajta az isztambuli egyezmény ratifikálását.