Még a 2016-os elnökválasztással egy időben tartottak népszavazást Kalifornia államban a marihuána legalizálásáról, és mivel a többség arra szavazott, hogy lehessen füvet venni és szívni az államban, 2018 január 1-én megnyithattak az első, törvényesen működő üzletek. Már orvosi recept nélkül is lehet füvet venni.

De Kaliforniában így is több száz illegális vadkenderültetvény van, az innen származó fűvel a feketepiacon kereskednek, és aki ilyet szív, az hozzájárul egy elszabaduló környezeti katasztrófához. Az ilyen ültetvények nem csak a közterülettel való visszaélés miatt problémásak. A termesztők a vadkendert erős illegális növényvédő szerekkel permetezik, ami súlyos veszélyt jelent az erdei ökoszisztémára: a mérgek eljutnak porban lévő mikrobáktól egészen az olyan csúcsragadozókig, mint a sasok.

Az Atlantic újságírója megnézte az egyik ilyen erdei ültetvényt, és azt tapasztalta, hogy mindenfelé műanyag szemét hever. Azt írja, hogy amíg ekkora a feketepiaci kereslet, addig a kartelleknek megéri ez a biznisz, az USA-ban a fekete piacon forgalomba hozott marihuána 40-70 százaléka innen származik. De ez a vadon élő állatok mérgezésével jár.

Az ültetvényeket az erdők mélyén alakítják ki, így nehéz megtalálni. (Egyébként úgy tűnik, hogy a nemzeti parkokat elkerülik, ott sok a turista és jobban is felügyelik azokat.) A kartellek itt ideiglenes táborokat állítanak fel, így néhány emberük több 10 ezer növényt felügyelhet.

A termesztők kifigyelik, hol vannak eldugott, éppen eléggé napos részek az erdőben, ahol természetes források, tavak és patakok is elérhetők a vízelleátás miatt. Mivel ezek a helyek zöldebbek, nedvesebbek és tisztábbak, mint más területek, vonzzák az állatokat. Egyes becslések szerint a termesztők évi 34 milliárd liter vizet vezetnek el az öntözéshez, ami 30 ezer háztartásnak elég lenne, és van, ahol a felszíni vizek negyedét, felét öntözésre használják.

A kendert az Egyesült Államokban betiltott, erős rágcsálóirtókkal és növényvédő szerekkel védik. A méreg állatok szervezetébe jut, illetve közvetlenül a talajvízbe is nagy mennyiségű vegyszer szivárog be. Kalifornia pumáinak 90, a nyestek 80, az északi foltos baglyok 70 százaléka érintkezett már növényvédő szerrel.

A probléma rendszerszintű: a veszélyes véralvadásgátló rágcsálóirtók már az erdei tápláléklánc minden szintjén megjelennek. A talajból kieszik a rovarok, amiket madarak esznek meg, a kis rágcsálókat megeszik a nyestek, amiket meg a prérifarkasok falnak fel. A vízbe jutva a halakat károsítják, de árthatnak az embereknek is, akik erős szerekkel kezelt füvet szívnak.

Az ültetvényeken dolgozók a szemét alapján a gyerekeiket is magukkal viszik a munkára, és a növényvédő szerek közelében készítették maguknak az ételt is. Az ezeken a helyeken dolgozó tudósok és rendészeti szervek szintén ki vannak téve a káros vegyi anyagoknak, aggódnak is a magas rákkockázat miatt.

Bár a hatóságok rendszeresen tartóztatják le az ültetvényen dolgozókat, az erdők hatalmas mérete és a kevés erőforrás miatt esélyük sincs a kartellekkel szemben. Ugyan már kifinomult algoritmusokkal keresik az ültetvényeket, még így is az összesnek csak kb. a felét találják meg.

A legalizáció után több okból is felpörgött a törvénytelen marihuánakereskedelem, azokban az államokban, ahol továbbra is illegális, nagy a feketepiaci kereslet. Az Atlantic szerzője szerint, ha szövetségi szinten, illetve minden államban legalizálnák a füvet, mindenki jobban járna: a kartelleknek többé nem érné meg illegális erdei ültetvényeket létesíteni. (Atlantic)