Prága 2018 novemberén megválasztott, a Kalózpártból érkező, ellenzéki polgármestere, Zdeněk Hřib és Kína között akkor vált feszültté a viszony, amikor Hřib nem volt hajlandó kitiltani egy tajvani diplomatát egy általa szervezett találkozóról, hiába követelte ezt a kínai nagykövet.

A Financial Timesnak felidézte, hogy a kínai diplomata a kitiltást követelve elállta a polgármestert köszönteni próbáló nagykövet útját, hiába mondta a polgármester, hogy nem dobja ki a vendégeit. Egy ponton már a többi nagykövet nyugtatgatta a kínait azzal, hogy talán máskor kellene ilyesmivel foglalkozni. Az incidensre válaszul Kínában több olyan zenekar koncertjét is betiltották, aminek a nevében szerepelt a Prága szó.

Hřib ezután felmondta a Peking és Prága között 2016-ban megkötött testvérvárosi egyezményt, Peking ugyanis nem volt hajlandó eltávolítani a megállapodás szövegéből a Tajvan fölötti kontrollról szóló, az „egy Kína”-elvet kimondó részt, márpedig Hřib szerint ilyesminek nincs helye két város nemzetközi egyezségében. A kínai nagykövetség erre megüzente, hogy a városvezetésnek a lehető leggyorsabban meg kéne változtatnia a hozzáállását, még mielőtt a saját érdekeik sérülnének meg.

Prága aztán a múlt héten jóváhagyta a testvérvárosi megállapodást Tajvan fővárosával, Tajpejjel. Hřib korábban orvostanhallgatóként 2 hónapot töltött Tajpejben, és most is az irodája falán tartja a dokumentumot, amivel a város tiszteletbeli állampolgárságával ajándékozták meg. De azt mondja, a választása nem személyes ügy, a Prágát vezető koalíció közös döntése, és a képviselőik már 2016-ban kritizálták a hibás döntést, amit most igyekeznek kijavítani.

Peking 2012 óta nyomul diplomáciailag és gazdaságilag is kifejezetten erősen az Európai Unióban, és meg is találták a közös hangot az eleve EU-ellenes Milos Zeman cseh elnökkel, aki szerint a szorosabb kapcsolatok kínai befektetéseket hoznak cseh gazdasági projektekbe.

Érkezett is néhány nagyobb beruházás, ingatlanba, sörgyárba és a Slavia Praha fociklubba fektetett be a a CEFC China Energy, de az utóbbi években a kapcsolatok kihűltek, főleg miután a konglomerátum elnökét Kínában őrizetbe vették korrupció vádjával. A cseh kiberbiztonsági erők arra figyelmeztettek, hogy a kínai távközlési óriások (Huawei, ZTE) fenyegetést jelentenek, majd a prágai Károly Egyetemen is botrány tört ki, miután kiderült, hogy tudósok titokban kínai pénzekhez jutottak.

Hřib ezenfelül a döntését pandákkal is megindokolta. Azt mondta, a testvérvárosi megállapodás szövegében szereplő „egy Kína”-elvet kimondó részbe azért ment bele a város, mert azt remélték, hogy a prágai állatkert kaphat pandákat. De egy medve sem érkezett Kínából, és Hřib szerint ez sokat elárul Kína hozzáállásáról.

„Nincs panda, mert Kína nem tartotta be az ígéreteit. Egyszerűen nem jó üzleti partnerek”

– mondta Hřib, aki szerint Peking a testvérvárosi megállapodással kapcsolatos vitában úgy viselkedik, mint egy bully. Azt mondta: „Ha megnézzük a kínai befektetési ígéreteket… ezeknek csak a töredéke valósult meg. És alapvetően nem is befektetések voltak. Ezek csak már létező vállalatok vagy sportklubok felvásárlásai voltak – nem új munkahelyeket teremtő beruházások vagy know-how-transzfer.”

Martin Hala, a Kínával foglalkozó Sinopsis kutatóintézet kutatója szerint gazdasági együttműködésről volt szó, de ez nem igazán jött össze, és a mostani, a tajvani nagykövet körüli botrány csak a tünete egy már eleve elrontott kapcsolatnak.

Mások szerint az egész inkább a cseh belpolitikát türközi: Hřib pártja, a viccpártnak indult Kalózpárt már a második legnagyobb ellenzéki párt, és a képviselői a Moszkva-barát Zeman elnök meg Andrej Babiš jobboldali kormányfő hangos kritikusai. Vladimira Dvorakova, a prágai közgazdasági egyetem professzora szerint ha egy elitellenes politikus látható akar lenni, az gyakran Kína- és Oroszország-ellenességgel jár, Vacláv Havel, a szocializmus utáni első cseh elnök is távolságtartó volt Kínával, meghívta a dalai lámát is. A belföldi politizálás és a diplomácia ilyen összeolvadása pedig frusztrálja a cseh kormány tagjait.

De Hřib – aki korábban kiállt Tibet függetlensége mellett is – azt mondja, nem ő akart nemzetközi ügyekbe beleszólni, hanem úgy húzták bele azzal, hogy az „egy Kína”-elvet beleerőltették a megegyezésbe, és visszautasította a fenyegetéseket, hogy kínai turisták majd inkább más városba mennek. Ha a Prágába látogató kínai turisták száma az évi 620 ezerről nullára esne, az azt jelentené, hogy a turizmus a 2017-es szintre esne vissza, „de ez nem nagy tragédia, hiszen most a túlturizmus problémájával kell szembenéznünk” – mondta a világ egyik legnépszerűbb városát vezető polgármester. (FT)