A fegyház és az ügyészség sem javasolta, mégis feltételes szabadlábra helyezték a győri gyerekgyilkos férfit

Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében. (Ez volt az az eset, amikor egy korábban a felesége bántalmazásáért elítélt férfi feltételes szabadlábra kerülve megölte háromból két gyerekét, amikor ők a láthatási joga miatt nála voltak.)

Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől, az Országos Bírósági Hivataltól, a Kúriától, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és a Legfőbb Ügyészségtől kért be az üggyel kapcsolatos információkat.

A 13 oldalas jelentésből kiderülnek részletek az elkövető, H. Gábor első, 2016-ban elkövetett bűncselekményéről is, amikor feleségét, Annamáriát először egy kalapáccsal többször fejen ütötte, majd egy szikével az arcán, a nyakán és a mellkasán is megvágta. Mindezt végignézték/-hallgatták a 3, 7 és 10 éves gyerekeik.

A jelentés legfontosabb része mégis az, amikor azt taglalja, milyen (utólag elhibázottnak bizonyuló) döntések vezettek oda, hogy a férfi a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett, sőt, még a láthatási jogot is ítéltek neki a gyerekeihez.

Nem javasolták, mégis kiengedték

A büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábort fogva tartották, 2019. szeptember 12-én indította meg a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, mert az ekkor vált esedékessé az összesen 5 év büntetésre ítélt férfi ügyében. Az intézet

nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezéstAz indoklás: „az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott". Azt is leírták róla, hogy „tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”.

Az ügyészség is egyetértett a a BV-vel a kérdésben.

„Az elítélt társadalomba való sikeres beilleszkedése megkérdőjelezhető volt, befogadó és munkahelyi környezete pedig aggályosnak tekinthető, valamint a büntetés végrehajtása alatt nem tanúsított kifogástalan magatartást”.

- írták H. Gáborról.

Kikérték a férfi pártfogó felügyelőjének véleményét is, aki szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést, mert szerinte H. Gábor rossz körülmények közé került volna, ha szabadlábra engedik. Egy volt zárkatársa tudott volna neki munkát és lakhatást adni, utóbbit is a cége telephelyén.

Ennek ellenére döntött úgy a büntetés-végrehajtási bíró, hogy mégis feltételes szabadlábra engedi H. Gábort.

Ezt azzal indokolta, hogy

• a BV intézet jelzése szerint az elítélt magatartásával gond, probléma nem volt, 
• reintegrációs tisztjével szemben tisztelettudó volt, dolgozott, munkájára nem érkezett panasz,
• az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel,
• a férfi lakhatását és munkavégzését is igazoltnak tekintette,
• a munkát és lakhatást kínáló volt zárkatárs és H. Gábor között nem volt bűnös kapcsolat, más bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, vagyis a bűnismétlés veszélye sem állt fenn,
• az elítélt lakhatása, munkáltatása a volt családjától eltérő városban – Győrben – volt várható, ami a rendezett családi körülmények mellett tovább csökkentette a bűnismétlés veszélyét. 

A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a  másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték.

Mindeközben a H. házaspár válófélben volt, és dönteni kellett a szülői felügyeleti jog kérdéséről.

H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy

közösen gyakorolják a gyerekek feletti szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, de a gyerekek az édesanyjukhoz kerülnek.Az ügyészség viszont már egy hónappal később kérte H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését, mondván, a férfi a 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette. Az igazságügyi pszichológus vizsgálatai alatt a kiskorú gyermekek trauma utáni stressz jeleit mutatták.

H. Gábor arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását (és még az anya is mellette állt ki ebben), hogy az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel.

A vita vége az lett, hogy a bíróság ugyan visszavonta a férfi szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartási jogát viszont meghagyta - azaz a szülők döntésére bízta, hogy az apa mikor találkozhat a gyerekekkel.

A bíróság mindezt azzal indokolta, hogy a korábban átélt trauma ellenére a gyermekek érzelmi fejlődését veszélyeztetné az apjuktól való elszakadás. H. Gábor tekintetében pedig nem állapítottak meg olyan kóros vonást, amely alkalmatlanná tette volna a szülői szerepben való helytállásra. Az ügyészség a bíróság határozatát tudomásul vette.

A történet ezután már a bűnügyi hírekből ismert: 

Az anya december 13-án több napos láthatásra vitte a három gyereket az apa győri otthonába, de telefonon folyamatosan tartotta  a kapcsolatot volt férjével. Utoljára december 14-én este nyolc órakor beszélt a férfival, aki azt állította, hogy a nagyobb gyerekek alszanak a legkisebb pedig mesét néz.

A nő másnap délután három óra körül hívta a rendőrséget, hogy csak legkisebb gyerekével tud beszélni telefonon. A jelentés ezután azt is részletesen leírja, hogy 

H. Gábor 13 éves nevelt lányát és tíz éves fiát megfojtotta, majd másnap reggel - miután legkisebb gyerekét ellátta -, az épület mellékhelyiségében fel akarta vágni az ereit, majd mikor ez nem sikerült, felakasztotta magát.

A rendőrség több, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amit valószínűleg az elkövető halála miatt hamarosan le is zár.

A jelzőrendszerrel minden rendben volt?

A jelentés a gyerekek és a szülők kapcsolatáról és a családról véleményt mondó jelzőrendszeri tagok: a gyámhivatal, a család és gyermekjóléti szolgálatok munkájával kapcsolatban csak annyit mond el, hogy a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában mulasztásuk nem állapítható meg.

A jelentés más területről sem nevez személyi felelősöket, hanem felsorolja azokat a lépéseket, amiket hétfői videós bejelentésében már említett Varga Judit igazságügyi miniszter.

Eszerint a minisztérium kezdeményezi a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot

• a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással összefüggő bírósági döntések,
• a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos bírósági döntések, valamint
• a büntetés kiszabása során a középmérték alkalmazása, illetve az attól való eltérés bírósági gyakorlatával 

kapcsolatban.

Ezekről az intézkedésekről, és az áldozatsegítő rendszer kapacitásbővítéséről hamarosan hosszabb cikket olvashatnak a 444-en. (Az Igazságügyi Minisztérium jelentése)