A fegyház és az ügyészség sem javasolta, mégis feltételes szabadlábra helyezték a győri gyerekgyilkos férfit

Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében. (Ez volt az az eset, amikor egy korábban a felesége bántalmazásáért elítélt férfi feltételes szabadlábra kerülve megölte háromból két gyerekét, amikor ők a láthatási joga miatt nála voltak.)

Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől, az Országos Bírósági Hivataltól, a Kúriától, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és a Legfőbb Ügyészségtől kért be az üggyel kapcsolatos információkat.

A 13 oldalas jelentésből kiderülnek részletek az elkövető, H. Gábor első, 2016-ban elkövetett bűncselekményéről is, amikor feleségét, Annamáriát először egy kalapáccsal többször fejen ütötte, majd egy szikével az arcán, a nyakán és a mellkasán is megvágta. Mindezt végignézték/-hallgatták a 3, 7 és 10 éves gyerekeik.

A jelentés legfontosabb része mégis az, amikor azt taglalja, milyen (utólag elhibázottnak bizonyuló) döntések vezettek oda, hogy a férfi a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett, sőt, még a láthatási jogot is ítéltek neki a gyerekeihez.

Nem javasolták, mégis kiengedték

A büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábort fogva tartották, 2019. szeptember 12-én indította meg a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, mert az ekkor vált esedékessé az összesen 5 év büntetésre ítélt férfi ügyében. Az intézet

nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezéstAz indoklás: „az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott". Azt is leírták róla, hogy „tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”.

Az ügyészség is egyetértett a a BV-vel a kérdésben.

„Az elítélt társadalomba való sikeres beilleszkedése megkérdőjelezhető volt, befogadó és munkahelyi környezete pedig aggályosnak tekinthető, valamint a büntetés végrehajtása alatt nem tanúsított kifogástalan magatartást”.

- írták H. Gáborról.

Kikérték a férfi pártfogó felügyelőjének véleményét is, aki szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést, mert szerinte H. Gábor rossz körülmények közé került volna, ha szabadlábra engedik. Egy volt zárkatársa tudott volna neki munkát és lakhatást adni, utóbbit is a cége telephelyén.

Ennek ellenére döntött úgy a büntetés-végrehajtási bíró, hogy mégis feltételes szabadlábra engedi H. Gábort.

Ezt azzal indokolta, hogy

  • a BV intézet jelzése szerint az elítélt magatartásával gond, probléma nem volt, 
  • reintegrációs tisztjével szemben tisztelettudó volt, dolgozott, munkájára nem érkezett panasz,
  • az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel,
  • a férfi lakhatását és munkavégzését is igazoltnak tekintette,
  • a munkát és lakhatást kínáló volt zárkatárs és H. Gábor között nem volt bűnös kapcsolat, más bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, vagyis a bűnismétlés veszélye sem állt fenn,
  • az elítélt lakhatása, munkáltatása a volt családjától eltérő városban – Győrben – volt várható, ami a rendezett családi körülmények mellett tovább csökkentette a bűnismétlés veszélyét. 

A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a  másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték.

Mindeközben a H. házaspár válófélben volt, és dönteni kellett a szülői felügyeleti jog kérdéséről.

H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy

közösen gyakorolják a gyerekek feletti szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, de a gyerekek az édesanyjukhoz kerülnek.Az ügyészség viszont már egy hónappal később kérte H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését, mondván, a férfi a 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette. Az igazságügyi pszichológus vizsgálatai alatt a kiskorú gyermekek trauma utáni stressz jeleit mutatták.

H. Gábor arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását (és még az anya is mellette állt ki ebben), hogy az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel.

A vita vége az lett, hogy a bíróság ugyan visszavonta a férfi szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartási jogát viszont meghagyta - azaz a szülők döntésére bízta, hogy az apa mikor találkozhat a gyerekekkel.

A bíróság mindezt azzal indokolta, hogy a korábban átélt trauma ellenére a gyermekek érzelmi fejlődését veszélyeztetné az apjuktól való elszakadás. H. Gábor tekintetében pedig nem állapítottak meg olyan kóros vonást, amely alkalmatlanná tette volna a szülői szerepben való helytállásra. Az ügyészség a bíróság határozatát tudomásul vette.

Rendőrautó Győr egyik ipar telephelyén, ahol lakossági bejelentés alapján egy lakásban két gyermek, egy 13 éves lány és egy 10 éves fiú, valamint apjuk holttestét találták meg.Fotó: Krizsán Csaba/MTI/MTVA


A történet ezután már a bűnügyi hírekből ismert: 

Az anya december 13-án több napos láthatásra vitte a három gyereket az apa győri otthonába, de telefonon folyamatosan tartotta  a kapcsolatot volt férjével. Utoljára december 14-én este nyolc órakor beszélt a férfival, aki azt állította, hogy a nagyobb gyerekek alszanak a legkisebb pedig mesét néz.

A nő másnap délután három óra körül hívta a rendőrséget, hogy csak legkisebb gyerekével tud beszélni telefonon. A jelentés ezután azt is részletesen leírja, hogy 

H. Gábor 13 éves nevelt lányát és tíz éves fiát megfojtotta, majd másnap reggel - miután legkisebb gyerekét ellátta -, az épület mellékhelyiségében fel akarta vágni az ereit, majd mikor ez nem sikerült, felakasztotta magát.

A rendőrség több, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amit valószínűleg az elkövető halála miatt hamarosan le is zár.

A jelzőrendszerrel minden rendben volt?

A jelentés a gyerekek és a szülők kapcsolatáról és a családról véleményt mondó jelzőrendszeri tagok: a gyámhivatal, a család és gyermekjóléti szolgálatok munkájával kapcsolatban csak annyit mond el, hogy a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában mulasztásuk nem állapítható meg.

A jelentés más területről sem nevez személyi felelősöket, hanem felsorolja azokat a lépéseket, amiket hétfői videós bejelentésében már említett Varga Judit igazságügyi miniszter.

Eszerint a minisztérium kezdeményezi a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot

  • a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással összefüggő bírósági döntések,
  • a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos bírósági döntések, valamint
  • a büntetés kiszabása során a középmérték alkalmazása, illetve az attól való eltérés bírósági gyakorlatával 

kapcsolatban.

Ezekről az intézkedésekről, és az áldozatsegítő rendszer kapacitásbővítéséről hamarosan hosszabb cikket olvashatnak a 444-en. (Az Igazságügyi Minisztérium jelentése)