Kommunikációs offenzívában van a kormány klímavédelmi- és energiastratégiai ügyekben. Tavaly még úgy tűnt, hogy bizonytalankodás van, hiszen a kormánypárti sajtóban és egyes kormánypárti politikusok részéről is elhangoztak a klímaproblémát fitymáló megjegyzések, vagy éppen a globális felmelegedés elleni küzdelmet baloldali összeesküvésnek láttató vélemények. 

Úgy tűnik, hogy az irány 2020-ra egyértelművé vált: a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a klímabajnokság élmezőnyéhez tartozik, a kormány a december 13-i brüsszeli csúcson elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és a szerdai ülésen elfogadták az új klíma- és energetikai stratégiát is. 

Ennek fő céljairól pénteken Palkovics László ITM-miniszter és Kaderják Péter, a stratégia elkészítéséért felelős államtitkár számolt be, de a teljes szöveget csak jövő csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Mostanában így minden hétre jut legalább egy fontos kormányzati bejelentés a témában, amivel láthatóan igyekeznek átvenni a témát az ellenzéktől. 

Részletes terveket 2030-ig, vázlatosabbakat 2040-ig készített a kormány. A pénteki sajtótájékoztató alapján ezek a legfontosabb pillérek:

• 10 év alatt szűk 10 százalékpontos csökkentés

2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását az 1990-es szinthez képest 40%-kal akarják csökkenteni. 2050-re 95%-kal. (A klímasemlegesség úgy jön össze, hogy további 5%-ot erdőtelepítésekkel váltanának ki.) A csökkentés már most is legalább 32 százalékos 1990-hez képest, a rendszerváltás óta bevezetett új technológiák, illetve régi gyárak bezárása miatt. 

• Az összes energia ötöde lehet megújuló 10 év múlva

A megújuló energia részaránya a teljes felhasználásban (tehát üzemanyagtól az áramtermelésen át a távhőig mindenben) 21% lenne 2030-ra, legalább. Ez most 13% körül van, és igen nagy részét a tűzifa teszi ki. 

• Elég legyen annyi, mint 2005-ben elég volt

A stratégia szerint el kellene érni, hogy 2030-ra ne használjon több energiát az ország, mint 2005-ben (785 petajoule), és ha ezen felül kellene még 2040-ig, az mind megújuló legyen. Ennek elérése komoly hatékonyságnövekedést, azaz takarékos technológiát igényel. A kormányzati terv szerint úgy növekedne a magyar gazdaság, hogy kevesebb energiát használ el.

• 14+4 ezer milliárd Ft

A fentiekben meghatározott átállás Paks 2 nélkül 2030-ig 14 000 milliárd forintba kerülne, a paksi bővítéssel együtt 18 000 milliárdba. A teljes semlegesség 2050-re 50 ezer milliárd forintba kerülne. 

• Több hazai energiát

A tervek között szerepel az energiaimport csökkentése is. Az import aránya földgázban most 80%-os, ezt 70%-ra kellene csökkenteni a stratégia szerint. Ehhez új technológiák bevezetésére lenne szükség a hazai gáztermelésben.

A hazai áramnak bő 30%-a jön most importból. Ezt 20%-ra kellene csökkenteni a stratégia szerint. Ez különösen annak fényében lesz nehéz, hogy a paksi beruházás jelentős csúszásban van, és a Mátrai Erőművet 2029-ig be kell zárni. 

• A Napban és atomban bízva

A kormány a megújulók közül leginkább a napelemekben bízik. Az ország természeti adottságai miatt újabb szélerőművek telepítése a következő évtizedben nem várható. A stratégia több forgatókönyvet is készített, ezek között van olyan is – és ezt javasolják a leginkább – ami 2040-re annyi napenergiával számol, ami majdnem háromszorosa lesz Paks 2 kapacitásának.  

A paksi bővítés nélkül a kormányzati terv aligha végrehajtható. Paks 2 nem számít megújulónak (hiszen üzemanyaga az urán, amely nem termelődik újra), viszont klímasemleges, mert felhasználásával nem kerül üvegházhatást keltő anyag a légkörbe. 

A kormány az EU-ban továbbra is azért küzd, hogy a nukleáris energiát ismerjék el a klímacélok eléréséhez alkalmas módszernek. A december 13-i tanácsi csúcs következtetései alapján erre reális esély van, az más kérdés, hogy atomerőműre lehet-e majd EU-támogatást igényelni klímavédelmi alapon. Ez kevésbé látszik valószínűnek.

Palkovics László arról is beszélt, hogy hatékonyabb, környezetbarátabb gázerőművek is épülhetnek még, amelyek szintén alkalmasak lehetnek a szénnel működő Mátrai Erőmű kiváltására.

• A minirendszerek, saját megoldások jók

A stratégia értelmében a kormány támogatni fogja a helyi termelési megoldásokat, azaz a decentralizált minierőműveket, települési, kisközösségi áramtermelő módszereket. Ugyanígy az okos mérőórák felszerelését is.

A takarékosság kulcskérdés. Kaderják Péter emlékeztetett: jelenleg 200 ezer távhős háztartásban csak ablaknyitással lehet befolyásolni a lakás hőmérsékletét. Ha sikerülne mindenhol szabályozót felszerelni a fűtőtestekre, akkor máris óriásit lehetne spórolni. 

• A zöldáram a közlekedési kibocsájtás csökkentésének kulcsa

Az áramtermelés zöldítése alapvetően fontos, mert a közlekedés zöldítése is ebből következik. Hiába lenne a sok villanyautó, ha az áramot hozzá szennyező módon termelnénk. Akkor lesz értelme csak elektromos buszokat járatni – ahogy ezt a miniszterelnök 2022-től ígérte – ha azok akkumulátorát nem lignit elégetéséből nyert árammal töltik fel. 

• Még több kapacitást a határra

Ugyan az import csökkentése a cél, a kormány mégis fejleszteni akarja a határmenti kapacitásokat, az áram- és a gázvezetékek esetében is. A cél az, hogy minél rugalmasabban, minél több helyről lehessen energiát vásárolni. Számítanak továbbra is a Romániából érkező földgáz beindulására, a horvát LNG-terminálra, és a meglévő vezetékek bővítését is javasolja a stratégia.

• Verseny is, meg hatósági ár is, egyszerre

A lakosság esetében maradnának a hatósági árak, azaz a rezsi továbbra is politikai kérdés maradna, viszont a nagykereskedelemben élénkítenék a versenyt.

• A Robin Hood-adó és a közműadó átalakulhat szennyezési adóvá

A 444 kérdésére Kaderják Péter azt mondta, hogy a stratégia azt javasolja majd a kormánynak, hogy fontolja meg a jelenleg érvényes adók módosítását, és a szektor általános különadói helyett környezetvédelmi szempontok alapján vessenek ki fizetési kötelezettségeket.

A részletek majd a jövő héten jönnek

Nagyjából ennyit lehet most tudni, de a fontos részletek egy hét múlva lesznek nyilvánosak. Akkor hozzák nyilvánosságra a klímaügyben szervezett konzultáció eredményét is, amit kezdetben ugyan nem igazán hirdettek ki, de miután írtunk róla, gyorsan terjedt a híre, és végül 200 ezren kitöltötték.