• Az EU kihirdette, hogy 2050-re teljesen megszüntetik a globális felmelegedést okozó gázok kibocsájtását.
• Lengyelország ezt nem támogatta, de nem is vétózta meg, a helyzet jogilag nem világos.
• Két másik ellenállót, a magyar és a cseh miniszterelnököt viszont meggyőzték csütörtök éjjel, a brüsszeli csúcson.
• Orbán és Babis azután adták be a derekukat, hogy pénzt ígérték nekik a zöld átállásra, amit talán atomerőművekre is elkölthetnek majd.
• Az EU zöld fordulata a brüsszeli szándék szerint egyszerre világmegváltó misszió, politikai reklám és beruházásélénkítő csomag.   

Csütörtökön nyolc órán át vitáztak Brüsszelben az EU tagállamainak vezetői, és az idő legnagyobb részében azon ment a kötélhúzás, hogy megígérjék-e, hogy 2050-re egyáltalán nem eregetnek felmelegedést okozó anyagokat a levegőbe. Éjfélre csak egyetlen tagállam, a rengeteg szenet bányászó és égető Lengyelország jelezte, hogy ezt nem tudja megígérni. 

Ezután egy teljesen szokatlan gesztussal a tanács bejelentette, hogy elfogadták a 2050-es célt, de egy tagállam még vizsgálja a részleteket, 2020 júniusáig. A megoldás nem igazán érthető, egy német újságíró meg is kérdezte a tanács és a bizottság elnökeit, hogy legközelebb menekültügyben is azt mondják-e, hogy van döntés, amikor néhány tagállam ellenzi a közös megoldást. "Néha szükség van kreatív megoldásokra" - ismerte el Charles Michel, a tanács új elnöke. Ursula Von Der Leyennel azt emelték ki, hogy az EU-nak meg kell mutatnia, hogy élen jár a zöld technológiai fordulatban, és ehhez ki kellett mondani, hogy Európa lesz a világ első zéró kibocsájtású kontinense.

Ha onnan nézzük, hogy egy 30 évre szóló vállalásról van szó, és a cél elérését szorgalmazó pénzügyi támogatásokról januárban, az első jogszabályokról pedig csak márciusban készülnek el a tervek, akkor egyáltalán nem tűnik jelentősnek, hogy Lengyelország most, vagy csak a nyáron csatlakozik-e a megállapodáshoz.

Ha viszont onnan nézzük, hogy kiadott az EU tanácsa egy konklúziót úgy, hogy az egyik tagállam nem ért egyet a benne foglaltakkal, holott elvben csak teljes egyetértésben adhatna ki a szervezet egy ilyen dokumentumot, akkor könnyen felmerülhet az aggodalom, hogy a jogállamiság kontinentális szinten is veszélyben van. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy a lengyel kormány belement ebbe a fura megoldásba, sőt, Morawiecki miniszterelnök azt mondta a csúcs után, hogy "kiváló megoldás született". 

New kids on the block

A mostani csúcs egy új ciklus kezdetét is jelentette. Először vezette az ülést Charles Michel, eddigi belga miniszterelnök, aki Donald Tusktól vette át a tanács vezetését. Michel korábban résztvevőként ülte végig ezeket a találkozókat, és új munkakörének első tíz napját jórészt azzal töltötte, hogy igyekezett kompromisszumot kovácsolni a 2050-es klímasemlegesség ügyében. 

Először vett részt a tanácskozáson bizottsági elnökként Ursula Von Der Leyen, korábbi német hadügyminiszter, aki szintén 1-én vette át a hivatalát, Jean-Claude Junckertől. Elsősorban ő is a klímaügyre koncentrált: a csúcs előtti nap adta elő az Európai Parlamentben a Green Deal nevű tervet, amivel 100 milliárd eurót ígért a következő évekre a fosszilis energia kivezetésének támogatására. 

Óriási pénz, egy kis kezdőtőkével

A 100 milliárd euróból csak 6-8 milliárd menne az EU-s költségvetésből a nagy zöld átalakításra. A többit az Európai Fejlesztési Bank, egyéb hitelkonstrukciók, a tagállamok magukra költött hozzájárulásai, és piaci befektetők raknák össze. Utóbbiakat kedvező szabályozási környezettel, adókedvezményekkel, állami támogatások elnézésével ösztökélnék költekezésre. Csütörtök este leginkább arról ment a vita, hogy ebből a 100 milliárdból mennyi juthat majd a keleti tagállamoknak, például Magyarországnak. Illetve leginkább Lengyelországnak.

Gyorsan összeálltak

Idén év elején egyáltalán nem tűnt reálisnak, hogy az európai vezetők egy ilyen komoly, 30 évre szóló vállalást tegyenek, és megígérjék 2050-re a nulla kibocsájtás. 

Május elején még csak nyolc ország támogatta a tervet, leginkább az északi tagállamok és Franciaország voltak elkötelezettek. Az EP-választás hajrájában állt az ötlet mögé a német és az olasz kormány, pedig 2018 végén még kifejezetten ellenezték a vállalást - a zöld pártok általános előretörése azonban meggyőzte őket. Számos tagállam - Írország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Horvátország és Litvánia például - csak a júniusban jelezte egyetértését. Az akkori csúcson azonban nem sikerült megszavazni a 2050-es tervet. 

Akkor ugyanis négy ország még ellenezte. Az ősszel közülük Észtország beállt a sorba a többség mellé. A vonakodó hármas délutánra Csehország, Lengyelország és Magyarország maradt, és éjfélre már csak Lengyelország. 

Zöld pénz, zöld szív, zöld erő

A nagy zöldítés az EU mozgósító jelszava lett, amivel a szövetség új lendületet venne. Az utóbbi öt év az EU-ban végig válságkezelésről szólt: kezdődött az euróválsággal, amit rögtön követett menekültválság, aztán pedig a Brexit körüli bizonytalanság. Ennyi megpróbáltatás után új témákkal, új vezetőkkel, és immár nem védekező pozícióból, hanem kezdeményezőként próbál nekirugaszkodni az EU a 20-as éveknek.

Ennek egyik formája, hogy januártól két évig tartó vitasorozat indul Európa jövőjéről, aminek a végén az EU működését rögzítő lisszaboni szerződés módosítása is lehetségesnek látszik. Foglalkozik a témával egy bizottság az EP-ben, írt egy közös javaslatot a reformokra a német és a francia kormány, és tucatjával lesznek rendezvények, tanácskozások, gyűlések, fórumok, eszmecserék, viták, konferenciák 2022-ig. Ezt is jóvá hagyták most csütörtökön.

Ám a legkonkrétabb új közös cél a nagy zöld fordulat. Ezzel az EU egyszerre igyekszik gazdasági és politikai sikert elérni. Gazdaságit abban a tekintetben, hogy a klímabarát fejlesztések támogatásával az európai technológiák világszinten kelendők legyenek. A beruházásokat élénkítenék azzal, hogy 2050-ig teljesen lecserélnék a kontinens közlekedési-, áramtermelési- és fűtési eszközeit. Ez azt jelenti, hogy addigra nem lesznek benzines és dízeles járművek, szénerőművek, nem lesznek gázkazánok és gáztűzhelyek Európában a terv szerint. 

Politikai hasznot is remélnek ettől: a világ megmentésének programjával újra a morális felsőbbség pozícióját veheti fel az EU, ami magára mindig is értékelvű, szelíd nagyhatalomként tekintett. Ezzel alternatívát kíván állítani az önző politikát hirdető USA-val, illetve az egyre agresszívebb külpolitikát folytató Kínával és Oroszországgal szemben. 

A teljes energetikai fordulat geopolitikai érdekek mentén is értelmezhető: az olajban és gázban viszonylag szegény kontinens nem szorulna külső beszállítókra.

És nem utolsó sorban a nyugati és északi tagállamok politikusai azt tapasztalták, hogy a választóik elvárása lett, hogy tegyenek valamit a globális felmelegedés ellen. 

Pénzt facsartak maguknak Orbánék

Ezen a csütörtökön csak annyiról kellett dönteni, hogy a 2050-es célt akarják-e. Az oda vezető út konkrét kötelezettségeiről nem volt szó. Leginkább a három vonakodó miniszterelnök meggyőzéséről szólt ez a csúcs.

A cseh, a lengyel és a magyar kormány álláspontját összekötötte, hogy mindhárom ország vezetése nagyon komoly vitában áll az EU intézményeivel. Lengyelország ellen a bizottság, Magyarország ellen a parlament indított eljárást a jogállamiság rendszerszintű gyengítése miatt (hetes cikkely élesítése), a cseh kormányfő esetében pedig a bizottság összeférhetetlenséget állapított meg - vagyis rengeteg pénzt kellene Prágának visszaadnia, mert Andrej Babis magának osztott EU-s támogatásokat. Ezek a viták megkönnyíthették, hogy e tagállamok makacsok maradhassanak, hiszen nincs sok politikai vesztenivalójuk eleve renitens pozíciójuk miatt. 

De az ellenállásuk lényege nem a többiek bosszantása volt, hanem hogy pénzt facsarjanak ki maguknak. A mostani csúcs másik nagy témája ugyanis a 2021-től induló hétéves költségvetés volt. Ebben az ügyben fel sem merült, hogy most bármit eldöntsenek, még az optimista tervek szerint is jövő nyárra lehet legkorábban megállapodás. Azonban az biztossá vált, hogy a britek kilépése miatt kevesebb lesz az EU pénze, és mivel sok új feladatra is költeni akarnak (katonai együttműködések, határvédelem, zöld energia, még több kutatás), ezért a szegényebb tagországoknak járó támogatás még annál is kevesebb lesz, mint amennyivel a teljes költségvetés csökken. Úgyhogy ebben a helyzetben e három ország felismerte, hogy a 2050-es, szinte beláthatatlan időre kitűzött kötelezettségvállalás megszavazásáért cserébe pénzt csikarhat ki az alakuló költségvetésből. Vagy legalább ígéretet arra, hogy a zöld fordulatra járó támogatás nem megy a kohéziós keret rovására.

A hozzáállás lényegét Kaderják Péter energetikai államtitkár fogalmazta meg néhány hete egy magyar parlamenti bizottsági ülésen: "Kormányzati oldalról szerintem teljes az elszántság, hogy addig az utolsó percig, amíg van lehetőség arra, hogy a klímasemlegesség kérdését és a következő költségvetési időszak kérdését összekapcsoljuk." Ugyanígy gondolkodtak a vezetők Prágában és Varsóban is.

Orbán Viktor a csúcsra készülve azt mondta, hogy 50 ezer milliárd forint kellene ahhoz, hogy Magyarország képes legyen teljesen elhagyni a szenet, az olajat és a gázt. Orbán azzal jött Brüsszelbe, hogy ha ezt a pénzt az EU odaadja, akkor Magyarország megszavazza a 2050-es vállalásokat. Ennyit biztosan nem ígértek neki, de azért annyit valószínűleg igen, hogy meggyőzték a csatlakozásról - a konkrét összegről ugyanakkor nincs egyelőre nyilvános információ, Orbán a csúcs után nem nyilatkozott.

Szintén fontos magyar igény volt, hogy az atomenergiát is támogassa a zöld fordulat nevében az EU. Ez politikailag is érzékeny téma, hiszen Németország és Ausztria az atomenergia teljes kivezetése mellett döntött. Attól pedig különösen izgalmas volt a magyar igény, hogy várhatóan az orosz állami Roszatomnak adná tovább a magyar kormány a klíma-ellenes küzdelemre adott pénzt, hiszen a követelés nyilván Paks 2 tervezett építése miatt merült fel. Itt az lett a megoldás, hogy a következtetésekben rögzítették, hogy egyes országok atomerőművekkel akarják megoldani a klímasemlegességről szóló vállalásaikat. Hogy erre pénzt is adnának, az nincs konkrétan benne, de az elvi lehetőséget kinyitották ebbe az irányba is. 

A magyarok azt már nem tudták átvinni, hogy kerüljön a szövegbe a rezsi emelésének kizárása, de a "figyelem a szociális szempontokra" bekerült a tanácsi következtetésekbe.

Szankciók és segélyek

A csütörtöki csúcson döntöttek arról is, hogy a földrengés sújtotta Albániának pénzt gyűjtenek, illetve újabb fél évvel meghosszabbították a 2014-ben kivetett szankciókat Oroszországgal szemben.