Merkel szerint nem szabad fenyegetésként tekintenünk Kínára

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Angela Merkel német kancellár hosszú interjút adott a Financial Times-nak. Ebben többek közt beszélt a Brexitről és a 2020 második félévében esedékes német EU-elnökségre készített terveiről is, de a legérdekesebb az volt, amikor az Amerikai Egyesült Államokról és a megváltozott geopolitikai helyzetről fejtette ki a nézeteit.

„Európa már nincs a világesemények középpontjában. Ez egyre nyilvánvalóbbá válik” - mondta a kancellár, aki ennek ellenére szilárdan hisz a multilaterális világrendben, és azt mondta, Trump politikája ráébresztette, hogy a németeknek is nagyobb felelősséget kell vállalniuk a világpolitikában, ahogyan az Egyesült Államok egyre kevésbé lesz hajlandó európai ügyekkel foglalkozni. Merkel szerint ez azzal is jár, hogy a németeknek növelniük kell a hadseregre fordított forrásokat, hogy elérjék a NATO-tagok számára előírt kötelező szintet, ami a GDP 2 százaléka. Németország még messze van ettől, a 2 százalékot Merkel szerint is csak a 30-as évekre érhetik el, de tavaly 40 százalékos volt növekedés a 2018-as bázishoz képest, ami a kancellár szerint már önmagában jó trend.

Merkel szerint a Nyugat, mint idea még mindig létezik, és még mindig olyasvalami, amiért megéri harcolni is. A kancellár a nyugatiságot leginkább a demokráciában, a felvilágosodás tiszteletében és a transzatlanti szövetségi rendszer országainak kultúrájában és modern államelméletében jelölte meg.

Merkel azt mondta, az európai szuverenitás alapja a gazdasági erő, ennek megfelelően fel kell ráznunk a kontinens gazdaságát, és igyekeznünk kell házon belül gyártani, amit csak tudunk. A szuverenitás második pillérét a digitális korszak vívmányaihoz való alkalmazkodás jelenti, ennek keretében nagyobb energiát kell fordítanunk az adataink védelmére, és biztosítanunk kell, hogy az európai polgárok maguk rendelkezhessenek a személyes adataikkal cégek és államok beleszólása nélkül.

A kancellár szerint azonban abban is őszintének kell lennünk magunkhoz, hogy az EU-nak önállóan geopolitikai szinten is ütőképes katonai ereje nem lesz a látható jövőben, ezért ebben a tekintetben a NATO-ra kell támaszkodnunk. Ezalól persze bizonyos régiók kivételt jelenthetnek, olyan régiók, ahol Európa önállóan is komoly katonai szerepet játszhat. Merkel itt az afrikai terrorellenes akciókat emelte ki példaként.

A német gazdasági modell a kancellár szerint nem roppant meg, a közelmúlt rosszabb híreinek oka szerinte csak az, hogy a német cégek most szembesülnek igazán a digitális gazdaság okozta új kihívásokkal. Az igazi kérdés pedig az, hogy ennek meg tudnak-e felelni majd.

Merkel Kínáról is puhán beszélt, azt mondta, szerinte konstruktívan együtt kell működni a kommunista diktatúrával, még ha nem is osztjuk annak politikai ideológiáját, és máshogy kezeljük az állampolgárainkat is, mint a kínai totális megfigyelőállam. A kancellár óva int attól, hogy Kínát fenyegetésként lássuk csak azért, mert gazdaságilag sikeres, szerinte ez a gazdasági siker inkább elismerésre méltó.

Mikor viszont az interjúkészítők a kínai Huawei német infrastrukturális megbízásairól kérdezték, lényegében kikerülte a választ.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.