Hiába jelent hatalmas közegészségügyi kockázatot, egyre több élőállatot utaztatunk a világban
2020 január 22., 11:39
Hogyan védekezzünk hatékonyan egy cseppfertőzéssel terjedő járvánnyal szemben?
Világszerte terjed már a súlyos tüdőgyulladást okozó koronavírust, amelyet első megjelenési helye, a kínai Vuhan város után Vuhan-vírusnak neveztek el. A kórokozó már több mint húsz országban megjelent, az Európai Unió több nagyvárosában is észleltek már megbetegedéseket. A vírus eddig 9918 embert fertőzött meg biztosan, közülük a 2020. január 31. reggeli, adatok szerint 213-an haltak meg; a Kínából érkező hírek szerint a halálos áldozatok főleg idősek és legyengült immunrendszerű betegek. Ez önmagában nem lenne olyan durva, hiszen ez csak 2,1 százalékos halálozási arányt jelent. Ami félelmetessé teszi a vírust, az az, hogy felépülni is csak nagyon kevesen, 187-en épültek fel belőle,
a fertőzöttek 96 százaléka tehát még beteg, nem tudjuk, felépülnek-e.
Szakértői becslések szerint a Vuhan-vírus halálozási mutatói 14 százalék körül is lehetnek. Ehhez képest a 2003-ban, szintén Ázsiában kitört járványnak, amit a Vuhan-vírus elődje, a SARS-koronavírus okozott, 11 százalékos halálozási rátája volt.
Világszerte rengetegen keresik, milyen módszerrel tudnák legbiztosabban elkerülni a fertőzést, mi is összeszedtünk néhány szakértői tanácsot.
1. Alapos kézmosás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több ajánlást is kiadott már arról, hogyan kell megfelelően kezet mosni. A lényeg, hogy ne csak a tenyerünket, hanem a kézfejünket, az ujjainkat és a körmeinket is mossuk. Mindezt nagyon szépen bemutatja az alábbi videó:
link
Forrás
Ugyanez a mozdulatsor tökéletesen működik alkoholos kézfertőtlenítővel, ha nincs lehetőség vízzel és szappannal kezet mosni.
2. Kesztyű
Ha elmegyünk otthonról, viseljünk kesztyűt. Magyarországon szerencsére eléggé hideg az idő, így senki nem fog hülyének nézni a kesztyűviselésért, és akkor sem, ha nem vesszük le a kesztyűt akkor sem, ha tömegközlekedési eszközön utazunk. Nem szükséges gumikesztyűvel sem vagánykodni, a jól szigetelő téli kesztyűk többsége megteszi.
Ha olyan helyzetbe kerülünk, ahol le kell vennünk a kesztyűt, például hogy megrázzuk valaki kezét, vagy együnk, lehetőleg ne érintsük meg az arcunkat, különösen a szemünket vagy a szánkat, ez ugyanis növeli a fertőzésveszélyt. Mielőtt visszahúzzuk a kesztyűt, mossunk kezet!
A kesztyűket érdemes naponta kimosni és váltogatni.
3. Arcmaszk
Vannak, akik túlóvatoskodó hülyeségnek tartják az arcmaszkok viselését, de az orvosok többsége szerint járványhelyzetekben a megfelelően viselt és gyakran váltott arcmaszk komoly védelmet nyújthat a viselőnek is, és a többi embernek is a viselővel szemben. Persze ez a védettség nem 100 százalékos, ha betegek vagyunk, sokkal többet teszünk az embertársainkért azzal, ha inkább otthon maradunk, az arcmaszk nem jó mentség, ha betegen emberek közé megyünk.
Ráadásul az is nagyon fontos, milyen arcmaszkot húzunk. A WHO az úgynevezett sebészeti maszkot ajánlja (sajnos az utóbbi napok hírei szerint pont ez fogyott el a magyar patikák többségéből), ami majdnem olyan, mint egy papírmaszk, csak az egyik oldalán vízhatlan réteg, a másik oldalán pedig nedvszívó réteg van. Általában a cseppvédő réteget zöld vagy kék színnel jelölik, ez kerül kívülre, az elnyelő fehér réteg pedig belülre. Fontos az is, hogy a maszk felső oldalán legyen a merevítő, amit az orrnyeregre csippentve érünk el biztosabb szigetelést. Ebben a videóban szépen megmutatják, hogyan kell felvenni egy ilyen maszkot:
link
Forrás
Meg ebben is:
link
Forrás
Ezek a maszkok egyszer használatosak, és a levételüknél is ügyelnünk kell, érdemes a külső részét fertőzött felszínnek tekinteni.
A WHO ezeket a maszkokat ajánlja, ugyanis ezek akadályozzák a leghatékonyabban a fertőzés terjedését úgy, hogy a városi életben nem jelentenek hátrányt. Léteznek úgynevezett pormaszkok is, amik jobban illeszkednek az arcra, és még több részecskét kiszűrnek, ezekben azonban nehezebb lélegezni, mint a sima orvosi maszkban, és sokszor nincs is bennük vízlepergető réteg. A pormaszkok ráadásul drágábbak is, így nagyobb a kísértés a folytatólagos használatukra, amivel többet árthatunk, mint használunk.
A sok ázsiai nagyvárosban elterjedt, a pollenek és a szmog ellen használt, úgynevezett pitta-maszkok sem védenek a cseppfertőzéssel terjedő járvány ellen. A gázmaszkok ezzel szemben igen, de azok nagyon drágák. Igaz, egy gáztámadást is túl lehet élni a segítségükkel, viszont az biztos, hogy a buszon furán néznének ránk, ha gázmaszkban szállnánk fel.
Azt viszont a maszkviselés legnagyobb ellenzői is hangsúlyozzák, hogy ha fertőzöttet gondozunk, rá mindenképp adjunk olyan maszkot, ami nem ront az állapotán, ezzel védve a saját egészségünket.
4. Kerüld a tömeget, maradj távol az emberektől!
Eljött az antiszociálisok ideje. A maszk, a kesztyű és a kézmosás együtt sem véd annyira semmilyen vírussal szemben, mint az, ha otthon maradunk, és nem találkozunk senkivel. Minél közelebb vagyunk az emberekhez, statisztikailag annál nagyobb a kockázat, szóval az ölelkezést, pusziosztást, az ételünk, italunk, ruhánk, törölközőnk megosztását minimum érdemes kerülni.
5. Szellőztetés
A vírus nehezebben marad meg a jól átszellőztetett terekben, ezért érdemes gyakrabban szellőztetni otthon és a munkahelyünkön is, hogy tisztuljon a levegő. Ugyanezért nem biztos, hogy ez a védelmi szint sokat segít ennél a családnál:
link
Forrás
6. Élőállattal okosan
Ez Magyarországon annyira nem fontos, de aki Ázsiában tartózkodik, az semmiképp se vegyen, vágjon vagy fogyasszon élő állatot, amíg nem sikerül biztosan kideríteni, milyen állattól származhatott a Vuhan-vírus. Erről eddig csak találgattak a szakértők, írtak kígyóról, denevérről, de háziállatokról is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.