Hiába jelent hatalmas közegészségügyi kockázatot, egyre több élőállatot utaztatunk a világban

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentései szerint az elmúlt évtizedekben egyre több élőállatot szállítottak a kereskedők a világ országai közt. Már 2001-ben tárgyalták ezek a jelentések, hogy mennyire rossz körülmények között utaznak az állatok, és hogy az egész iparág milyen komoly fertőzési kockázatot jelent az emberekre nézve is, de ennek mérséklésére nem igazán történtek érdemi lépések. 16 évvel később, 2017-ben a FAO meg is állapította: miközben a kockázatot lényegében nem sikerült csökkenteni, a nemzetközi áruforgalomban részt vevő szarvasmarhák, kecskék, disznók és juhok száma 30 százalékkal nőtt a 2007-es szinthez képest, a baromfi-kereskedelemben pedig még ennél is nagyobb az ugrás. 

Szállításra váró kacsák a Mekong-delta közelébenFotó: Jean-François Mutzig/Biosphoto

2017 óta a Földön élő emberek száma, és így a húsfogyasztás is csak növekedett, és ez a trend várhatóan nem fordul meg a következő években sem, így az élőállat-kereskedelem további bővülésére számíthatunk.

Csak 2017-ben összesen majd 2 milliárd élő disznó, kecske, szarvasmarha, csirke és bárány kelt útra közúti járműveken, vonaton, hajón vagy repülőn, hogy néhány órás vagy akár hat hétnél is hosszabb, zsúfolt zötykölődés után egy másik országban vágják le. Az exportált állatok túlnyomó többsége (1,8 milliárd állat) egyébként baromfi volt. Ehhez képest 50 éve, 1967-ben még csak 110 millió élő baromfit exportáltak a világon, a növekedés tehát fél évszázad alatt több mint tizenhatszoros.

Szarvasmarhák Franciaországban szállítás utáni átvizsgálásonFotó: Claudius Thiriet/Biosphoto

Azért választja egyre több élelmiszeripari cég az élőállat-exportot, mert sokkal olcsóbb így szállítani az állatokat, mint a belőlük készült termékeket mozgatni, ezek többségét ugyanis hűteni kell ahhoz, hogy friss maradjon. 

De túl azon, hogy az élőállatok szállításának körülményei ellen környezet- és állatvédelmi aktivisták is gyakran tiltakoznak, több állatorvos és járványügyi szakember is arra figyelmeztet, hogy a szektor óriási közegészségügyi kockázatot jelent a Föld szinte minden lakójára nézve.

Vágóhídra tartó disznók FranciaországbanFotó: Jean-Baptiste Strobel/Biosphoto

Jeroen Dewulf, a Belgiumban lévő Ghenti Egyetem állatorvosa a Guardiannek azt mondta, a veszély jól látszik az afrikai sertéspestis terjedésén is, a vírus ugyanis emberi beavatkozás nélkül valószínűleg nem jutott volna el a nyugat-európai államok legtöbbjébe. A szakértő szerint rengeteg fertőzési forrás van az életünkben, de az új betegségek nagy távolságokba terjedését semmi nem segíti annyira, mint az élőállatok szállítása, így ahogyan tovább bővül ez a szektor, úgy válik egyre kockázatosabbá is.

David McIver, a Metabiota nevű biotecnológiai cég szakértője szerint a sertésinfluenzából is lehetett volna sokkal nagyobb probléma, hiszen az emberek és a disznók immunrendszere nem különbözik olyan nagyon, hogy elképzelhetetlen legyen a vírus egy új változatának állatról emberre is könnyű terjedése. McIver a Nipah-vírust is kiemelte példaként: az agyvelőgyulladást okozó vírust 1998-ban mutatták ki először, nevét pedig a malajziai településről kapta, ahonnan ered. A vírus azután jelent meg, hogy Malajziában egyre többen kezdtek disznót tartani érintetlenebb esőerdei vidékeken is. Ezek az állatok feltehetően olyan gyümölcsöket is megettek az erdőkben, amikbe korábban denevérek is beleharaptak, a denevérek nyálától pedig megfertőződtek a sertések, miattuk pedig az emberek is. A vírus első megjelenésekor 105 ember halt meg, és rengeteg disznót kellett kényszerből elpusztítani, hogy megfékezhető legyen a betegség terjedése.

Fotó: Frédéric Decante/Biosphoto

Szintén nagy sajtóvisszhangot kapott a 90-es években a kergemarhakór és annak emberi megfelelője, a Creutzfeldt–Jakob-szindróma egy variánsa, ami miatt az Európai Unió tagállamaiba (kevés kivételtől eltekintve) 1996-tól 2006-ig tilos volt brit marhát exportálni. Ez az esetet is tanulmányozta az a 2015-ös tanulmány, ami megállapította, hogy „az élőállat-kereskedelem hatékony módja az állatbetegségek létrehívásának, fenntartásának és terjesztésének, amint azt mutatja például a száj- és körömfájás különböző törzseinek megjelenése Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, valamint a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának terjedése Ománban és Kanadában fertőzött szarvasmarhák behozatalának köszönhetően”.

Dirk Pfeiffer, a Hong Kong-i Városi Egyetem professzora a Guardiannek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a fertőzési kockázat nem ugyanakkora a világ minden pontján, ugyanis a nyugati államok többségében a szigorú állategészségügyi előírások általában elegendőek arra, hogy a saját állatállományukat megóvják a fertőző betegségek terjedésétől, így probléma inkább az alacsonyabb jövedelmű, kiterjedt állategészségügyi megfigyelőrendszerrel nem rendelkező államokban jelentkezik. Ezt a kijelentést persze valamelyest cáfolja az, ahogyan a sertéspestis letarolta több európai állam, köztük Magyarország sertésállományának komoly hányadát 2019-ben, de az is igaz, hogy az EU-tagállamokban a hatóságok gyors és határozott fellépése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vírust nagyjából kordában tudtuk tartani.

Tehenek teherautókra pakolva IzraelbenFotó: SAID KHATIB/AFP

Pfeiffer Kínát emelte ki, ahol rendszeresen utaztatnak élőállatokat nagyobb távolságokba is, hogy városi piacokon, frissen vágva adják el a húsukat. Élőállatok eladásával tekintélyes vagyonokat lehetett felhalmozni Kínában az utóbbi években, az országban ugyanis a globális átlagnál gyorsabban nőtt a húsfogyasztás, így hatalmas a kereslet. A piacokon eladott, frissen vágott hús jelentős része azonban nem ellenőrzött, feltételezések szerint egy ilyen városi húspiacon jelent meg a 11 millió lakosú Vuhan városban az a koronavírus is, amivel az utóbbi hetekben már több ezer ember került kapcsolatba a Távol-Keleten.

Fotó: Angélique & Guy Bescond/Biosphoto

A Nemzetközi Állategészségügyi Szervezet működtet egy ilyen esetekre megalkotott jelzőrendszert, a Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint azonban ez szükségszerűen lassabb, mint ahogyan a fertőzések mozognak a világban az élőállat-szállítmányokkal. Ráadásul a szervezet nagyban támaszkodik a helyi állategészségügyi hatóságokra az információszerzésben, ezek viszont sokszor - akár felsőbb utasításra - igyekeznek eltitkolni az új fertőzéseket, és házon belül fellépni a betegségekkel szemben, ugyanis ha kiderül, hogy fertőzött lehet a helyi állatállomány, az komoly gazdasági visszaesést hozhat az állattenyésztőknél és az adott állam egész élelmiszeriparában az ilyenkor előírt szigorú nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.