Hétfőn az Európai Néppárt kongresszusán érvényben hagyták a Fidesz tagságának tavaly márciusi felfüggesztését. Abban állapodtak meg, hogy 2021 első felében megvitatják majd, hogy milyen a Fidesz viszonya a párt által képviselt értékekhez.

A kongresszus előtt sokáig úgy készültek, hogy ezen a február eleji brüsszeli ülésen eldől, kizárják vagy visszafogadják-e a Fideszt, de a múlt héten már látszott, hogy inkább nem döntenek most sehogy.

Valószínűleg mindenkinek így volt a legjobb, igazi európai értelemben vett kompromisszum született. A gyakorlatban nem történik semmi különös, de mindenki elmondhatja az újságíróknak, hogy számára megfelelő, bölcs döntést hoztak, és az ügy további mérlegelése a fejlemények fényében megtörténik majd. 

Az EU-s politikának az egyik legfontosabb szabálya, hogy egy döntés akkor jó, ha azt otthon mindenki a saját győzelmeként tudja beállítani az újságíróknak. Ebben az sem okozhat bökkenőt, ha a magyarázatok egymással összeegyeztethetetlenek. Ilyen megoldás született most is. Aki azt akarja kiemelni, hogy számára Orbán vállalhatatlan, az mondhatja, hogy a Fidesz fel van függesztve. Aki pedig megengedőbb a magyar vezetővel, az mondhatja, hogy nem bántották őt.

Orbán nagy utazása

Mielőtt az EPP (nem) döntésének részletekbe menő magyarázatába fognánk, érdemes megnézni, hogy mivel foglalkozik Orbán Viktor ezekben a napokban.

A hétvégén Portugáliában volt, ahol a Kohézió Barátai csoport ülésén vett részt. Ez egy ízig-vérig EU-s találkozó. A Kohézió Barátai azok a tagállamok, amelyek több pénzt vesznek ki az EU költségvetéséből, mint amennyit beleraknak. Mivel idén meg kell állapodni a következő hét év EU-s költségvetéséről, ezért a barátok - ahogy hét éve is - egyeztetnek, hogy minél több pénzt verjenek ki a nettó befizetőktől, és hogy ne szalámizzák fel őket, egyikük-másikuk kivásárlásával. Orbán nem pártpolitikusként, hanem a februári EU-csúcsra készülő miniszterelnökként tárgyalt ott.

Hétfő reggel Brüsszelbe utazott, ahol az EU két legfontosabb intézményének a vezetőjével tárgyalt: Ursula Von Der Leyen bizottsági, és Charles Michel tanácsi elnökkel. Hivatalosan itt is arról volt szó, amiről Portugáliában, hiszen február 20-án lesz a költségvetésről szóló EU-s csúcs, és az elnökök előtte minden miniszterelnökkel egyeztetnek. 

A hétfői időzítés azonban nem lehet teljesen véletlen: ugyanezen a napon tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszter egy fokkal alacsonyabb szinten a Magyarország elleni jogállamiság eljárás folytatásáról, illetve a bizottság készülő jogállamisági jelentéséről. És ugyanezen a napon tárgyalt az EPP a Fidesz tagságáról. Vagyis diplomáciai nagyüzem volt ez a hétfő magyar ügyben. 

A népes magyar kormánydelegáció hivatalosan nem tárgyalt senkivel sem a Néppártból, de informális egyeztetések nyilván történtek. Orbán úgy lehetett Brüsszelben, hogy az EPP kongresszusára ugyan nem hívták meg, de mégis hivatalos oka volt rá, hogy a városban legyen. A szervezésben az EU-s intézmények segítettek neki, és ez jól jelzi, hogy a magyar kormányfőt partnerként kezelik ezek az intézmények.

Délután Orbán már Rómába utazott tovább, hogy egy másik konferencián vegyen részt, aminek a címe Isten, becsület, nemzet: Ronald Reagan elnök, II. János Pál pápa és a nemzetek szabadsága, ahol rajta kívül a Néppárttól jobbra álló EU-s csoportokhoz tartozó politikusok szólalnak fel, például Matteo Salvini, a legnagyobb olasz ellenzéki párt vezetője; vagy a francia Nemzeti Tömörülés elnökének unokahúga, aki a pártalapító Le Pen egyik unokája is; és ünneplik majd az izraeli filozófus, Joram Hazoni modern nacionalizmusról szóló könyvének olasz kiadását. Itt már pártpolitikusi minőségben jelenik meg a magyar miniszterelnök, az EU-kritikus, szuverenista erők szövetségeseként. Az időzítés szintén szimbolikus, éppen úgy mint az EU-s intézményvezetőkkel lekötött délelőtti találkozók: előbbieknél Orbán azt mutatta, hogy megkerülhetetlen európai vezető, itt pedig azt, hogy vannak barátai a Néppárttól jobbra is.

Orbán 24 órán belül pont úgy bemutatta a "kint is vagyok és bent is vagyok" mutatványt európai ügyekben, mint ahogy a Néppárt mutatta be a "ki is raktuk, bent is tartottuk" mutatványát.

Eddig is nehezen döntött a Fideszről az EPP

A Fidesz felfüggesztéséig nagy viták után jutott el a Néppárt. 2018 ősz elején a néppárti képviselők jelentős része megszavazta a Sargentini-jelentést - nélkülük nem indulhatott volna el a hetes cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben - de a frakció nem szavazott egységesen. A szavazás ugyanakkor jelezte, hogy sokan - főleg a skandináv és benelux-államokbeli képviselők - elfogadhatatlannak tartják a Fidesz politikáját. A szavazás előtt hiába próbált a néppárti vezetés valami gesztust kicsikarni Orbán Viktortól, hogy meg lehessen nyugtatni a párton belüli elégedetlenkedőket. 

2018 novemberére látszólag sikerült elsimítani a belső konfliktust. A Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán a fideszesekkel is megszavaztattak egy liberális demokráciát ünneplő nyilatkozatot, és ezzel a kizárást már akkor kezdeményező északi tagpártokat el lehetett csendesíteni. 

Aztán 2019 elején jöttek a Jean-Claude Junckert gyalázó plakátok Magyarországon, aminek nyomán 13 tagpárt hivatalosan is kezdeményezte a Fidesz kizárását (Juncker szintén néppárti politikus). Orbán ekkor is kapott ajánlatot a konfliktus elsimítására: egy bocsánatkérés, a problémás plakátkampány leállítása, és a CEU Budapesten maradása volt a béke három feltétele. Közülük az első kettőt többé-kevésbé teljesítette, de a harmadikat nem. 

Így jutottunk el tavaly márciusig, amikor az EP-kampány már javában tartott, és a nyugati és északi pártok politikusai azzal szembesültek, hogy az újságírók folyton Orbánról kérdezik őket. Orbán pedig látványosan barátkozott Matteo Salvinivel, az akkor még miniszterelnök-helyettes olasz politikussal, aki a Néppárttól jobbra álló új EU-s pártot szervezett éppen - azóta kiderült, hogy jórészt sikertelenül. 

A 2019-es megoldás az lett, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették a Néppártban, és kijelöltek három veterán néppárti politikust, hogy vizsgálódjanak, jelentsenek, és majd egyszer ez alapján eldől, hogy mi lesz a Fidesz sorsa. Határidőt nem tűztek ki. A fideszesek annyit elértek akkor, hogy született egy nehezen értelmezhető nyilatkozat, amiből azt is ki lehetett olvasni, hogy a Fidesz önként függesztette fel a tagságát, de közben szavazást is tartottak a felfüggesztésről, ami pedig arra utalt, hogy a többiek döntöttek róluk. 

A felfüggesztés a Fidesz népszerűségének nem ártott egyáltalán, a párt 52,5 százalékkal fölényesen megnyerte a magyarországi EP-választást. A Néppárt is kiválóan szerepelt, a legnagyobb frakciót adták az új EP-ben, és néppárti politikus lett az Európai Bizottság új elnöke is. 

A felfüggesztés azt jelenti, hogy a fideszesek nem vehetnek részt a Néppárt általános munkájában, Orbán Viktor például az EU-s csúcsok előtt nem jár már a néppárti kormányfők találkozóira, de az EP-ben, ahol a lényegi politizálás megy, a fideszes képviselők továbbra is a frakció tagjai, az ottani munkára ugyanis már nem vonatkozik a felfüggesztés.

A félmegoldás a legjobb

Ez a "kint is vannak meg bent is vannak" minden félnek ideális: a néppártiak politikai súlya és költségvetési támogatása mintegy 8-10 százalékkal nagyobb, mintha a Fideszt (és a párttal potenciálisan távozó erdélyi és szlovéniai szövetségeseit) kirakták volna. Viszont ha a nyugati sajtó kekeckedik a néppártiakkal, akkor mondhatják, hogy de hát fel vannak függesztve. 

Ugyanígy a Fidesz mutathatja a saját választóinak, hogy harcban áll a migránsbarát-sorosista-globalista-embercsempész brüsszeli elittel szemben, de közben azt sem kell elviselniük, hogy szégyenszemre kizárják őket, ráadásul az EP-képviselőik továbbra is a legerősebb frakció munkájában vehetnek részt, értékes bizottsági pozíciókkal. 

Ment a helyezkedés most is, de sehova se vezetett a sok erőfeszítés

Amikor tavaly novemberben Donald Tuskot választották az EPP új elnökének, akkor felerősödtek a Fidesz-ellenes hangok a pártban, mert Tusk közismerten a párt liberálisabb oldalához tartozik, és már korábban is sokszor támadta Orbán politikáját. Szintén a Fidesz-ellenes szárny erejére utalt, hogy a néppártiak többsége 2020-ban is a Fidesz ellen szavazott az EP-ben, amikor a Sargentini-jelentés nyomán elindult eljárás megerősítése mellett voksoltak. A CDU-s politikusok több mint a fele a Fidesz ellen szavazott akkor, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a Fidesz kizárása is lehetséges lesz.

Orbán Viktor közben Varsóban tárgyalt arról, hogy ha a Fidesznek mennie kell, akkor az ECR nevű, konzervatív, a lengyel kormánypárt által dominált európai párthoz csatlakozhasson. 

Látszott a múlt héten, hogy most se bántják a Fideszt

Azt is nyilvánvalóvá tették a fideszesek, hogy nem fogják megvárni, hogy a kizárásukról szavazzanak, inkább kilépnek maguk. Mivel hétfőig nem léptek ki, ezért várható volt, hogy most nem is fogják kizárni őket. Vagy legalább ezt ígérték nekik. 

A Fidesz maradását vetítette előre az is, hogy a néppárti kongresszus előtti héten kiderült, hogy Orbán a következő héten Berlinbe megy tárgyalni, ahol német lapértesülések szerint többek között a pártja néppárti jövőjéről is beszélget Angela Merkel kancellárral. Miről beszélnének 10-én, ha 3-án kizárják a Fideszt? - lehetett sejteni tehát már január végén, hogy idén sem lesz szakítás.

Közben a Fidesz megvizsgálásával megbízott "három néppárti bölcs" megírta a jelentését, de hogy abban mi van, azt nem hozta Donald Tusk pártelnök nyilvánosságra. Kétféle, egymással egyébként összeegyeztethető információ szivárgott ki a jelentésről német lapoknak. Az egyik szerint a három bölcs nem tudott közös álláspontra jutni: Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár azt javasolta, hogy vegyék vissza a Fideszt, míg Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök és tanácsi elnök szerint ki kéne rakni a Fideszt, míg Hans-Gert Pöttering, az EP volt német elnöke valahol a kettő között ingadozott. Egy másik kiszivárogtatás szerint a bölcsek azt kezdeményezték, hogy az EPP írjon egy értéknyilatkozatot, amit ha a Fidesz elfogad, akkor maradhatnak, ha nem, akkor nem. Ez a 2018 novemberi, Helsinkiben alkalmazott megoldás megismétlése lett volna. 

A nagyobb államok védték meg inkább Orbánt

A Fideszt alapvetően a nagy EU-s országok néppárti tagszervezetei védelmezik: az olasz, a francia, a spanyol és a német pártok, illetve a kisebb országok közül a Fidesz védői közé tartozik még az osztrák kormánypárt is. A kisebb országok - Belgium, Hollandia, Finnország, Írország, Dánia, Svédország, Luxemburg, Görögország, Románia (kivéve az RMDSZ-t), Portugália, illetve a nagyobbak közül ide tartozik még a lengyel Polgári Platform is - tagpártjai viszont inkább kirakták volna a Fideszt. 

A Fidesz az egész helyzetet úgy igyekezett beállítani, mintha a Néppárt súlyos értékválságban volna, és a nem tudná eldönteni, hogy balra, illetve a liberálisok felé forduljon, vagy megmaradjon kereszténydemokratának. A Fideszt nem kedvelő néppártiak szerint a helyzet pont fordítva van: a Fidesz húzná a jobbszél felé a Néppártot, és ők csak olyannak akarnak maradni, mint eddig is voltak: a demokrácia és az emberi jogok elkötelezett híveinek. 

Ha közel van, lehet hatni rá - ez a németek fő érve

A nagy tagállamok látszólag középen lévő, de valójában inkább Orbánhoz húzó álláspontja mögött sokféle megfontolás van. A német és osztrák kereszténydemokrata kormánypártok nem akarják például elrontani a kapcsolataikat a magyar kormánnyal, ehhez komoly gazdasági érdekeik is fűződnek, hiszen a Magyarországon befektető német, osztrák cégek inkább jó viszonyt várnak el a kormányaiktól.

Ugyanígy politikai érvek is felmerültek: e pártoktól elég sok szavazót vitt el az utóbbi néhány évben a migránsozással kampányoló jobboldal, és a Fidesszel való szakítás után otthon még erősebben süthetnék rájuk ugyanazt a migránssimogató bélyeget, amit egyébként a Fidesztől most is megkapnak, csak ez még nem jut el a saját választóikhoz.

Az is számít, hogy fontos nekik, hogy a Néppárt általában erős legyen, és a fideszesek az ügyek többségében megbízható szövetségesek: nagyon ritkán fordul elő, hogy ne fegyelmezetten szavaznának a Néppárttal az EP-ben. 

Ez a köztes megoldás - felfüggesztés igen, kizárás nem - a lehető legkényelmesebb számukra politikai szempontból. Liberális és illiberális oldalról is védve vannak a támadásokkal szemben.

A legtöbb brüsszeli elemző szerint Berlinben dőlt el a Fidesz sorsa, hiszen a Néppártban a legerősebb tagszervezet a CDU-CSU szövetség. Angela Merkel pedig híres arról, hogy kiélezett helyzetben inkább húzza az időt addig, amíg a konfliktusok maguktól csillapodnak. 

Ha a Fideszt kiraknák, akkor újrarendeződhetnek az EP-ben a viszonyok, nagyobb mozgások indulnának, pedig a status quo egyáltalán nem rossz most német szempontból. Akkor meg minek ugrálni? A Spiegel információi szerint a német politikai vezetés attól is tartott, hogy ha Orbánnak nem kell többé alkudozni velük, akkor csak tovább radikalizálódik, így félig házon belül tartva viszont legalább a saját politikai érdekeik mentén befolyásolhatják a döntéseit.